700 milliós hiányt nyeletne le a médiával a kormány

időjárásjelentés-adó, médiaadó, közvetítőkocsi felhős ég alatt
Vágólapra másolva!
Eddig a kormány kifizette az állami meteorológiai szolgálat tagdíjait, de az idén már a szervezetnek magának kell kigazdálkodnia a közel 700 millió forintos tételt. Jobb megoldást nem találtak, mint hogy extra adót vetnek ki minden médiacégre, azokra is, amelyek nem is közölnek időjárás-jelentéseket. A médiumok egy részét teljesen ellehetetlenítené a különadó, az időjárás-jelentésért pedig már most is fizetni kell.
Vágólapra másolva!

Nincs betervezve az idei költségvetésbe, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) közel 700 millió forinttal megugranak a költségei, ezért van szükség a múlt héten csütörtökön megjelent média-különadó bevezetésére.

A Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztése szerint minden médiaszolgáltató köteles lenne reklámbevételének 0,5 százalékát átutalni az OMSZ számlájára. A tervezett lépés célja ugyanis az, hogy ennek az állami szervezetnek a fenntartását segítse. Bevezetése azonban még egyáltalán nem biztos, kérdéses például, hogy az adókért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium milyen álláspontot foglal el. (Az NGM válasza cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg.)

Az OMSZ mindenesetre elégedett lenne. Az OMSZ részt vett a törvénytervezet előkészítésében, és megfelelőnek tartja a szöveget - mondta az [origo]-nak Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke. Tájékoztatása szerint az adóbevétel arra lehetne elegendő, hogy a szolgálat 2013-tól fellépő új költségelemeit fedezze. Az OMSZ ugyanis tagja számos olyan nemzetközi szervezetnek, amely borsos tagdíjat számol fel. Ezek közül a három legfontosabb az Eumetsat, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) és az ENSZ Meteorológiai Világszervezete. Az Eumetsat éves tagdíja önmagában közel 500 millió forint, a három szervezet tagsága pedig várhatóan évi 670 millió forintba fog kerülni (mivel a díjak euróban vannak meghatározva, a pontos összeg az árfolyam függvénye is). A tagdíjak azért ilyen borsosak, mert az OMSZ ezektől a szervezetektől kapja az előrejelzésekhez szükséges alapadatok egy részét.

Eddig a kormány fizette

Az OMSZ 1999-ben kapott társult tagságot a nemzetközi szervezetekben, és kezdetben a teljes tagdíjnak csak a felét kellett kifizetnie, 2008-tól viszont teljes tag lett, ennek megfelelő tagdíjfizetési kötelezettséggel. Az elmúlt három évben az OMSZ gazdálkodásában a tagdíjak nem jelentek meg, mert azokat az akkori kormányzat azokat előre kifizette. "A három év lejártával viszont idén ismét utalni kell majd a tagdíjakat, vagyis az OMSZ kiadásai hirtelen mintegy 670 millió forinttal megemelkednek" - mondja az elnök.

Azt a felvetésünket, hogy a hirtelen szó ebben az esetben túlzásnak tűnik, hiszen a költségelem már három éve előre tervezhető lett volna, az elnök nem kommentálta. Mindenesetre a terhet a 0,5 százalékos médiaadó várhatóan ellensúlyozni tudná a következő években, még a reklámpiac csökkenő tendenciáit figyelembe véve is. A lépés valódi értelme tehát az lehet, hogy ne kelljen megemelni az állami támogatást az idén.

A médiaadó ötlete nem előzmény nélküli. Tavaly év végén a meteorológiai törvény első tervezetének megjelenésekor Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szavait úgy lehetett érteni, hogy az időjárásjelentés-piac államosításával juttatná pluszbevételhez az OMSZ-t. Ez később az államtitkár az [origo]-n cáfolta, elmagyarázva, hogy az új meteorológiai törvénytervezetben nincs szó államosításról, csak arról, hogy az OMSZ-nek monopóliumot adnának az élet- és vagyonvédelmet szolgáló riasztásokra. Az államtitkár akkori ígérete szerint a törvényben azt a kört fogják meghatározni, amelynek kötelezően az OMSZ-től kell adatokat vennie. Ebbe a körbe azonban nem tartoznak majd bele a magánvállatok, csak az állami és az önkormányzati cégekre fog vonatkozni - mondta Illés.

Az OMSZ éves költségvetése tavaly (az említett tagdíjakat értelemszerűen nem számolva) 1,63 milliárd forint volt, ebből 500 millió forintot állami támogatásként kapott, 1,1 milliárdot pedig szolgáltatásainak értékesítésével, pályázati pénzek elnyerésével maga teremtett elő. Ha átmegy a most közigazgatási egyeztetésen lévő adótervezet, akkor az államnak az idén sem kell ennél jobban a zsebébe nyúlnia. Ellenkező esetben viszont az amúgy is túlfeszített költségvetést egy újabb jelentős tétel húzná le.

Kemény lobbi indul be

A médiapiacot sokkolta a szolgáltatási adó híre. "Keményen lobbizni fognak az érintett cégek a tervezet ellen, már az első visszajelzésekből látszik, hogy a szakmai szervezetek egységesen kiállnak majd az ügy érdekében" - mondta az [origo]-nak Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség médiaszektorért felelős alelnöke, egyben a Metropol című újságot kiadó MTG Metro Gratis Kft. vezérigazgatója.

Hivatal Péter szerint az amúgy is nehéz helyzetben lévő médiapiaci vállalkozások az extra terhet nagyon megszenvedhetik. Az éves reklámpiaci torta 2008-ban még 200 milliárd forint volt, azóta viszont zsugorodik, és 2011-ben összesen 150 milliárd forint körül lehetett a médiavállalkozásoknál megjelenő reklámbevétel. A 2012-es adatok még nem ismertek, de biztosra vehető az összeg további csökkenése. A 0,5 százalékos adókulcs praktikusan azt jelentheti, hogy évi 700-750 millió forint landolna automatikusan a meteorológiai szolgálat számláján.

Az egész bevételük után adózhatnak

A különadóval különösen azok a társaságok járhatnak rosszul, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben függnek a reklámbevételektől. Ilyenek például a tisztán reklámokból élő sajtótermékek, és mivel sokan ezek közül most is éppen csak nyereségesek, vagy már így is veszteséget termelnek, súlyos csapás lehet számukra az extra adó.

Rosszul járhatnak a szaklapkiadók is, amelyek szűkebb olvasóközönséget céloznak meg, és kisebb példányszámokkal (azaz arányaiban kisebb lapszám-bevétellel) dolgoznak. "Nekünk ez egy plusz adó, teljesen mindegy, minek nevezzük, már csak azért is, mert mi semmilyen formában nem vesszük igénybe az OMSZ szolgáltatásait" - mondja Vándor Ágnes, az ebben a szegmensben vezetőnek számító Professional Publishing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A jogalkotó megfontolása a tervezet megalkotásakor az volt, hogy az ország számára nélkülözhetetlen OMSZ fenntartási költségeihez azok járuljanak extra teherrel hozzá, akik annak szolgáltatásaiból hasznot húznak.

Hivatal Péter ugyanakkor rámutat, hogy korántsem minden médiacég foglalkozik a termékeiben időjárás-előrejelzéssel, amelyik pedig közöl ilyet, az meg is fizeti a szolgáltatás árát.

Az adatokért egyébként is fizetni kell

Az adó kivetése azért is megkérdőjelezhető, mert az OMSZ jelenleg csak azokat az információkat adja ingyen, amelyeket az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének is hivatalosan megküld. Ezek a földfelszíni mérési adatok óránként érkeznek a budapesti, debreceni, győri, szegedi, sármelléki, miskolci és pécsi mérőállomásokról. Szintén ingyenesek a hazai repterek időjárás-jelentő táviratai is.

Számos adatért azonban fizetni kell az idén januártól érvényes díjkatalógus szerint. A prognózisok díja többek között attól függ, hogy a felhasználó milyen mélységben és gyakoriságban kéri a számítógépes előrejelzési modellek eredményeit. A kiadványok közül például a tíznapos előrejelzés mintegy 30 ezer forintba kerül, a hat hónapos előrejelzés 26 ezer forintba. A csapadék mozgását bemutató, valós idejű radarképek közül 6,69 millió forintba kerülnek a tévében hasznosítható filmek, de egy álló radarképet már nagyságrendileg ezer forintért is lehet venni. Az árakat minden esetben a nyers adatokra adja meg az OMSZ. Ha a vásárló a feldolgozásukat is igényli, akkor tárgyalásokon alakul ki a végső ár. A médiacégek túlnyomó részt ilyen szolgáltatást vesznek igénybe.