Ortodox? Unortodox?
Izgalmas események elé nézzünk a következő hetekben, ugyanis március 1-én kiderül ki lesz a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke. A fogadóirodák Matolcsy György győzelmére fizetik a legkevesebb pénzt, de a következő elnök személyétől függetlenül jó eséllyel teret nyerhetnek a nem konvencionális monetáris politika eszközei, és létrejöhet a kormány által régóta áhított stratégiai együttműködés.
Korábban több kormánytag is célzott rá, hogy az MNB devizatartalékának felhasználásával lehetne élénkíteni a gazdaságot. Ez akár üdvözlendő is lenne, de a nem konvencionális jegybanki eszközök nem körültekintő használata komoly piaci kockázatot rejt magában.
A devizatartalékok ilyen jellegű csökkentése drámai hatással lehet, ha hozaméhség alább hagy a pénzpiacokon.
Matolcsy György a Wall Street Journalnak adott interjújában igyekezett megnyugtatni a befektetők kedélyeit, miszerint nem gondolja, hogy a monetáris politika sokkterápiaként működtethető, és a jegybanknak semmiképpen sem szabad a bankóprés működtetésével finanszíroznia az államháztartás deficitjét.
A távozó elnök és a kormány között zajló többmenetes szájkarate mérkőzés után kevéssé valószínű, hogy az új MNB elnök ne hozzon gazdaságélénkítőnek szánt intézkedéseket. A kormány mindenesetre kitágította az új elnök mozgásterét, a sikeres dollár devizakötvény kibocsátásával és az IMF szappanopera lezárásával.
Mit várhatunk ezek után az euró-forint árfolyamtól?
Tavaly december óta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter több alkalommal tett utalást arra, hogy a következő MNB elnöknek lényegesen lazább monetáris politikát kellene folytatnia. Valószínű, hogy a piaci reakciókat akarta felmérni, így a pesszimista várakozások egy része már beépült az árfolyamba az 5 százalékos forintgyengüléssel (280-ról 294-re emelkedett az euró-forint árfolyam).
A MNB elnökváltás mindig bizonytalansággal jár, hiszen nem tudható, hogy az új elnök az előzetes tervekből mit fog megvalósítani. Félő, hogy a jegybank kevésbé lesz független a kormánytól, a szakértői gárda egy részének lecserélése miatt a jegybanki operáció néhány hónapig kevésbé lehet hatékony.
A kamatcsökkentési hullám várhatóan folytatódik, hiszen ez a kormány szándékaival megegyezik. Ez alapján nem várható, hogy a forint tartósan erősebb legyen a 290-as szintnél. Az előző kamatcsökkentések csak mérsékelt forintpiaci reakciókkal jártak, azonban ha nemzetközi pénzpiaci klíma megváltozik, könnyen 300 forint fölé lökheti az euro árfolyamát. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a jövő évi országgyűlési választások miatt szinte kizárt az IMF visszahívása, hiszen az komoly korlátok közé szoríthatná a kormány gazdaságpolitikáját.
A magas állami és lakossági devizaeladósodottság miatt azonban tartósan extrém gyenge forintárfolyam sem vállalható fel, így nem valószínű, hogy a kormány tolerálná a 310 Ft feletti euróárfolyamot. A forint jelentősebb erősödését a túlzott deficiteljárás alól való kikerülés válthatja ki, de erre május végénél előbb nincs remény.
EURHUF árfolyama
Ellentmondó célok között billegünk
A kormány jelenleg két legfontosabb célja kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, és beindítani a gazdasági növekedést. Ellentmondásos állapot, hiszen a két cél együttes elérése szinte lehetetlen, hiszen az államháztartás hiányának 3 százalék alatt tartása fiskális szigort és a vállalati szféra illetve a lakosság terheinek növelését követeli meg. Ezzel szemben a döglődő GDP feltámasztásához állami költekezésre, a vállalati szektort és lakosságot nyomasztó közvetlen vagy közvetett adók, járulékok csökkentésére van szükség.
Amíg az ország a túlzott deficiteljárás alatt áll, addig a gazdaságélénkítés eszközei meglehetősen limitáltak. Ahhoz, hogy megszüntessék a túlzott deficiteljárást, az Európai Bizottság szerint újabb kiigazító csomagot kell bevezetni Magyarországon. A kiábrándító 4. negyedéves GDP adat után úgy vélik, hogy idén három százaléknál magasabb költségvetési hiány várható. A kormány szerint viszont hibás a bizottság előrejelzése, de az elemzők szerint egy újabb 150-200 milliárdos megszorító csomagra lesz szükség. Az elmúlt időszak gyakorlata alapján ez jó eséllyel közvetlenül a vállalati szektort terhelné, közvetve pedig a lakosságot.
Mi lesz a bankrészvényekkel?
Térjünk vissza a várható jegybanki politika hatásaihoz, amelyek természetesen leginkább a bankrendszert érinti majd. Milyen lépések várhatók az MNB új elnökétől?
Ha a korábban meglebegtetett intézkedéseket meglépik, mint a jegybanki alapkamat további csökkentése, a bankok kötelező tartaléka utáni kamat megszüntetése, és a kéthetes betét korlátozása, akkor a bankok jelentős bevételkiesést fognak elszenvedni.
Pozitív lehet ezzel szemben, ha a bankok a jegybanki refinanszírozási kamatlábnál jóval olcsóbban jutnának hitelhez, amennyiben az abból származó összeget új hitelként helyezik ki. Ugyan ez már Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezése, de szintén kedvező a bankok számára, hogy a bankok csökkenthetik a különadót, ha növelik hitelezési aktivitásukat.
A legutóbbi felmérések szerint ugyanakkor a kkv-k beruházási és a lakosság hitelfelvételi kedve nagyon alacsony, és nem a kamatszint miatt. Így meglehetősen bizonytalan, hogy a bankok nagyobb hitelezési hajlandósága mennyivel erősítheti a növekedést és saját profitabilitásukat, nem mellékesen pedig hitelkereslet hiányában a hitelezés növelése is problémás lehet, így a fenti kedvezmény elérése sem garantált.
Összességében a MNB új gazdaságösztönző lépései azonnali veszteséget és csak bizonytalan, hosszútávon realizálható nyereséget hozhatnak a bankszektornak, legalábbis az alapján, amit most sejthetünk a jövő gazdaságpolitikájáról.
OTP árfolyama