A múltbéli adatokat vizsgálva az látszik, hogy gyakorlatilag az év elejétől kezdve kisebb megállókkal, de folyamatos árfolyam emelkedés tapasztalható egészen a kifizetést megelőző hétig. Kimutatások szerint a részvény átlagosan a szelvény levágása előtti 2 hónapban csaknem 7%-ot, 1 hónappal előtte pedig közel 5%-ot megy, de nem kivételes a 10%-ot meghaladó ugrás sem. A tavalyi évben ez már nem történt olyan szabályszerűen, a csúcsot február végére érte el az árfolyam, kicsivel 600 forint alatt, majd több mint 6%-kal jött lejjebb májusig, mivel ekkor láttak napvilágot az aggasztó kormányzati bejelentések a szektoradóval és a negyedik mobilszolgáltatóval kapcsolatban. A ralit már akkor beárnyékolták a félelmek, miszerint a telekomóriás nem lesz képes osztalékot emelni az elkövetkező években.
Most, egy évvel később már tudni lehet, hogy ezek nem voltak alaptalan aggodalmak. A céggel kapcsolatosan az elmúlt időszakban kizárólag negatív hírek láttak napvilágot. A korábbi szektoradót felváltotta egy új közműadó, mely további 5 milliárddal növelte meg az addig is csaknem 30 milliárdra rúgó kiadást, és azt már nem lehetett továbbhárítani a fogyasztókra. Komoly költséget jelent majd jövőre és rá 2 évre esedékes spektrum licenszek megújítása, ami nagy valószínűséggel az osztalékkifizetés mértékének csökkentéséhez vezet. A negyedik, állami mobilszolgáltatóhoz kapcsolódó félelmek némileg mérséklődtek, mikor a bíróság eltörölte a 900MHz-es frekvenciatender eredményeit, ám a megszűnésével kapcsolatos pletykák nem bizonyultak igaznak. Azóta egy új vezérigazgató kinevezéséről szóltak a hírek, emellett viszont az e-útdíj rendszer kiépítésével kapcsolatos fejlemények is újra, meg újra csalódást keltettek.
Mindezek alapján a jelenlegi 50 forintos osztalék nagy valószínűséggel tarthatatlan, ahogy arra egyre több példát látunk már az európai telekomcégek között. A lengyel szektortárs, a TPSA a napokban esett 30%-ot, miután nem csak a negyedik negyedéves eredményszámai lettek csalódást keltők, de az osztalékot is lefelezték. Minden bizonnyal a Magyar Telekom esetében is az osztalék csökkentését árazza a piac, ugyanis nehéz mással magyarázni, miért nem kell a befektetőknek a 6%-ot alig meghaladó 10 éves államkötvény hozam mellett 13%-os osztalékhozamot kínáló részvény. Hiába nyílik az olló a kötvényhozamok, valamint a prémium között, és hiába ez a valaha elért legnagyobb különbözet, a befektetők mégis inkább a "kockázatmentesnek" ítélt instrumentumot választják.
Elemzői vélemények szerint az idei évben még tartható lehet az ötven forintos részvényenkénti osztalékkifizetés, ami azonban legalább 5 forinttal fog csökkenni jövőre, 2016-ra pedig már csak 35 forintot valószínűsítenek, ha a cég tartani akarja a tőkearányos adósság arányát. Ha ehhez hozzávesszük a csökkenő profitabilitást és a növekvő versenyt a piaci részesedés zsugorodásával együtt, valamint a fokozott országkockázatot, úgy meglehetősen negatív képet kapunk. Talán még úgy nézve is, hogy az Mtel jelentős árazási diszkonttal, kvázi olcsóbban forog a szektortársakhoz képest.
A papír árfolyamára nehezedő nyomás akkor szűnhetne, ha az Európai Bíróság jogellenesnek találná a telekomadót, és a kormányt az eddig befizetett 72 milliárd forint visszautalására kötelezné. Erre azonban a közeljövőben kevés esélyt látunk, így nagy valószínűséggel továbbra is marad a nyomott árfolyam. Aki pedig kifejezetten osztalékra vadászik, lehet, hogy érdemesebb az amerikai papírok között keresgélni, melyeknél bár némileg alacsonyabb a hozam, de kevesebb kockázatot rejt a makro, és működési környezet.
A Magyar Telekom árfolyama (Ft)
A Magyar Telekom az Investor.hu-t kiadó Origo Zrt. százszázalékos tulajdonosa.