Simor András, az MNB február végén leköszönő elnöke az MTI-nek adott interjújában kiemelte, hogy szerinte a magyar devizatartalék csökkentése komoly kockázatot hordoz magában. Simor szerint akkor lehetne beszélnie a tartalék csökkentéséről, ha az ország megállapodott volna az IMF-fel egy készenléti hitelkeretről. A devizatartalék 2012-ben nagyjából 4 milliárd forinttal zsugorodott 2012-ben az MNB kalkulációi alapján.
Simor úgy véli, a jegybank akkor tudja a legjobban támogatni a növekedést, ha alacsony és stabil az inflációs környezet, magas áremelkedésekkel nem lehet tartós növekedést elérni. A gazdaságpolitikának pedig elsősorban a kiszámíthatóságot és a stabilitást kellene a középpontba állítani a jegybank elnöke szerint, mivel a vállalkozások nem tudnak a következő 3-5 évre tervezni. Ez szükséges a beruházások felfutásához is.
Az elmúlt hat évben a nyersanyagárak emelkedése, a forint gyengülése és az adó (áfa) és járulék emelések is közrejátszottak abban, hogy 3 százalék fölött volt az infláció nagysága Magyarországon. A szektoradók megnövelték a termelési, előállítási költségeket, aminek jelentős része átszivárgott a fogyasztói árakba. A jegybank számításai szerint 10 százalékos forintgyengülés mintegy 3 százalékponttal növeli meg a fogyasztói árakat két éven belül.
Magyarország potenciális növekedési lehetősége 2012-2015-ös időszakra 0-0,5 százalék körüli szintre esik vissza Simor szerint, szemben a 2008-as 1,5 százalékkal, ami jól jelzi, hogy hazánk lemaradt a versenyben régiós versenytársakhoz képest.
Simor kiemelte, hogy hiába csökkent augusztus óta 1,5 százalékponttal az alapkamat nagysága Magyarországon, az nem segítette a hitelezés kellő felfutását.
EURHUF napon belüli grafikon