Pocsék évet hozott Orbán elrugaszkodása

Elrugaszkodásban bízott, de recessziót kapott Orbán Viktor 2012-től. A térségbeli országoktól való leszakadásunk folytatódott, szinte minden drágább lett, a fizetésükből egyre kevesebbre telt azoknak, akiknek volt munkájuk, és ők is kevesebben lettek. Az IMF-fel játszott, Brüsszellel hadakozott a kormány. Ez volt 2012 a magyar gazdaságban.

Cudar év elé nézünk - írtuk szinte pontosan egy éve, és igazunk lett. A magyar gazdaság recesszióba süllyedt, a környező országoktól és Európa fejlett felétől való leszakadásunk folytatódott, kevesebben dolgoznak a versenyszférában, mint egy éve, a reálbérek csökkentek, az árak elszabadultak.

Elrugaszkodásnak indult, gödör lett a vége

Nagyon bízott a kormány és a kormányfő abban, hogy elindul valami jó a magyar gazdaságban az idén, de jócskán elszámították magukat. Orbán Viktor a 2011-et értékelő beszédében még azt várta 2012-től, hogy ez az elrugaszkodás éve lesz. Ezt a reményét sokáig nem is adta fel, még szeptember végén, a 2012-es költségvetési terv benyújtásakor is abban bízott a kabinet, hogy másfél százalékkal fog dübörögni a gazdaság.

Miközben a független kutatóintézetek, makrogazdasági elemzők, nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, OECD, IMF) sorra rontották 2012-es előrejelzésüket, a magyar kormány a legvégsőkig kitartott optimista várakozása mellett. Csak december közepén, a költségvetés zárószavazásakor ismerte be, hogy nehezebb év elé nézünk, mint amire korábban számított: mindösszesen félszázalékosra cserélte a költségvetésben a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó prognózist, az áremelkedés mértékét pedig némiképp feljebb, négy százalék fölé tette.

Még ezzel a korrigált gazdasági jövőképpel is a kormány számít a legbizakodóbbnak. az év végén a piaci makroelemzők konszenzusa már szerény visszaesést jelzett, a kormánnyal szakértői tanácsadói együttműködésben levő OECD 0,6 százalékos recessziót vetített előre, a Magyar Nemzeti Bank elemzői stábja pedig azt becsülte, hogy éppen csak nulla fölött tud maradni a magyar gazdaság teljesítményének változása.

Noha arra még két hónapot várnunk kell, hogy megtudjuk, valójában hogyan muzsikált a magyar gazdaság az idei utolsó negyedévben, az nem kétséges, hogy gödörbe került: a GDP 1 százaléknál is nagyobb ütemben esett, csak a visszaesés pontos nagysága kérdéses. Az OECD 1,6, a jegybank 1,4, az Európai Bizottság 1,2 százalékos recessziót valószínűsít. A kormány hivatalosan még mindig növekedést, 0,1 százalékos bővülést vár.

Elhúznak mellettünk a többiek

A recesszió csak kisebb részben magyarázható az eurózóna elhúzódó válságával, gyengélkedésével. Egyrészt azért, mert a térségbeli országok nagy része elhúz mellettünk, pontosabban előnyét tovább növeli (erről lásd az első táblázatot). A szlovákok, lengyelek, románok idén is nőnek, a cseh és a súlyos, strukturális gondokkal küzdő szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan visszaesik. Másrészt a magyar gazdaságban egyedül az exportszektor tudja a kibocsátását emelni, a GDP-t alkotó összes többi ágazat hanyatlik. A lakosság nem mer és nem tud vásárolni, a beruházások - javarészt a jogbiztonság megkérdőjeleződése és a szektorális különadók miatt - folytatják mélyrepülésüket.

Ország	GDP-változás 2012-ben, százalékban
Szlovákia	2,6
Lengyelország	2,4
Románia	0,8
Magyarország	-1,2
Csehország	-1,3
Szlovénia	-2,3

(Forrás: Eurostat, az Európai Bizottság októberben nyilvánosságra hozott becslése)

Az évek óta tartó gazdasági leszakadásunk a fejlett európai államoktól és a közép-európai országoktól elmaradó teljesítményünk eredménye az, hogy a 27 tagú EU-ban a 23. helyen állunk a fejlettségi rangsorban.

Helyezés	Ország	Fejlettség az EU átlagához viszonyítva
1.	Luxemburg	271
2.	Hollandia	131
3.	Írország	129
3.	Ausztria	129
7.	Németország	121
10.	Egyesült Királyság	109
11.	Franciaország	108
13.	Spanyolország	98
16.	Szlovénia	84
17.	Csehország	80
18.	Görögország	79
20.	Szlovákia	73
23.	Magyarország	66
24.	Lengyelország	64
26.	Románia	49
27.	Bulgária	46

(Egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson, %-ban, az EU átlaga 100. Forrás: Eurostat. A teljes lista és a 2009-2010-es adatok itt.)

Kevesebben dolgoznak a magáncégeknél, a pénzük egyre kevesebbet ér

A gazdaság gyengélkedését az emberek a bőrükön érezték 2012-ben. A versenyszférában az év elején több tízezer dolgozónak mondtak fel a munkaadók, és bár sokuknak sikerült új állást találni, összességében mégis kevesebben dolgoznak ma a magáncégeknél, mint ahányan egy éve. (Ez a KSH adataiból olvasható ki: a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél október végén 35 ezerrel kevesebb alkalmazott volt, mint 2011 első tíz hónapjában.) Az, hogy összességében több foglalkoztatottat mutatnak a statisztikák idén, mint tavaly év végén, pusztán a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető.

Az árak mindeközben elszabadultak, az átlagos drágulás megközelíti a hat százalékot. Ezt részben a kormánytól független tényezők okozzák (például a magasabb olajár vagy a rossz termés a mezőgazdaságban, amely árfelhajtó hatású), de az áremelkedés másik része a kabinet számlájára írható. Az adóemelések - például az év eleji áfa- és az év közepi kétszeri jövedékiadó-emelés - miatt árat emeltek a boltok, termelők.

Az infláció pedig ledarálja a fizetéseket. Pontos és végleges számok még itt sincsenek, de az országban a reálbér idén 4 százalék körüli mértékben csökken, ennyivel kevesebbet ér a fizetés, ennyivel kevesebb árut, szolgáltatást lehet belőle megvásárolni az egy évvel ezelőtti értékéhez képest. A versenyszektorban ennél kisebb a bérek vásárlóerejének lemorzsolódása, de ott is másfél százalékot veszített az értékéből idén a reálbér.

Az IMF-fel játszott, Brüsszellel küzdött Orbán

Nem csak cudar, de mozgalmas évünk is volt. Az év első hetében soha nem látott szintre gyengült a forint, az euróval szembeni árfolyam átlépte a 324 forintos szintet is, az állampapírok az egekbe, messze a hosszú távon fenntartható szint fölé, 11 százaléknál is magasabbra ugrottak, és kis híja volt a bankpániknak.

A krízisközeli állapotot azokban a napokban nehéz volt a külső körülményekre, például az eurózóna válságára fogni, volt ugyanis egy erős, hazai magyarázat: a kormány a nemzetközi szervezetek kifejezett kérését semmibe véve olyan jegybanktörvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely a kormányzati befolyás jelentős erősödését biztosította. Ezzel elvágta az esélyét annak, hogy az IMF és az Európai Bizottság leüljön tárgyalni a magyar kormánnyal - a befektetők ezért azt árazták, hogy öt éven belül közel 40 százalékos valószínűséggel bekövetkezik a magyar államcsőd.

Brüsszel kis szünetekkel folyamatosan szankciókkal fenyegetett

A kormány ekkor hátraarcot hajtott végre, mindent megígért a jegybanktörvény módosítása ügyében, és jelezte, hogy mielőbb elkezdené a tárgyalásokat az IMF-fel és a bizottsággal. A piacokat sok hónapig sikerült ezzel az ígérettel elaltatni, júliusban meg is voltak az előkészítő megbeszélések a kormány és a két nemzetközi szervezet között, majd augusztusban ismét megrekedt a folyamat, októberre pedig elmérgesedett a viszony, és szakításhoz közeli helyzet állt elő. A kormány képviselői ma már egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy az is siker, ha nem lesz IMF-megállapodás.

Az Európai Bizottsággal egy másik fronton is harcot vívott Orbán. Az uniós tagságunk óta fennálló túlzottdeficit-eljárás olyan szakaszba ért, amikor Brüsszel már az uniós források megvonásával fenyegetőzött. Hiába dolgozott keményen a kormány (ősszel másfél hónap alatt három megszorító csomagot is összeállított), ezt a kártyát kis szünetekkel egész évben elővette a bizottság, és láthatóan nem szívesen adja ki a kezéből. Az év végére sem sikerült megnyugtatóan rendezni a helyzetet: leghamarabb jövő tavasszal kerülhetünk le az uniós szégyenpadról.

Folyamatos költségvetési kiigazítás

Ahogyan az IMF-fel való huzavona végigkísérte az évet, úgy a költségvetésen is folyamatosan dolgozott a kabinet. Nem sokkal az év kezdete után, februárban máris spórolási csomagra kényszerült, a tavasszal kidolgozott második Széll Kálmán-tervben még komolyabb megszorításokat helyezett kilátásba, júliusban pedig új adót (SMS- és telefonadót) vezetett be a kabinet. Ezt fejeli meg az, hogy decembertől a jövedéki adó is emelkedett.

De nemcsak az idei, hanem a jövő évi költségvetéssel is sokáig bajlódott Orbán. Májusban nekiálltak, július közepére rekordgyorsasággal elfogadták, de már akkor látszott, hogy sok százmilliárdos aknát rejt a 2013-as büdzsé. Ősszel aztán újratárgyalták az egészet, és decemberben alapjaiban szabták át a jövő évi költségvetést, adóemeléseken, új adók bevezetésén alapuló csomagokat építettek bele. És bár 2013 még nem a parlamenti választások éve, a költségvetés struktúrája és az azóta bejelentett 10 százalékos áram-, gáz- és távhőár-csökkentés miatt mégis választási költségvetésre emlékeztet a jövő évi büdzsé.

Matolcsy ősszel három csomagot is bejelentett

Volt még egy sajátossága 2012-nek: állandósultak az államosítási törekvések. A hulladékgazdálkodás után a dohánykereskedelem került sorra, majd a víziközműveket is állami gyámság alá terelte a kormány. A szerencsejáték-iparra ősszel vetett szemet a kabinet, decemberben az E.ON gázüzletágának megvételét jelentették be, de folyamatban van a gáztározás állami irányítás alá kerülése is.