188 ezer forint az év legolcsóbb lakása

Tovább nőttek a különbségek Magyarország legolcsóbb, illetve legdrágább városai, megyéi, valamint a főváros kerületei között. A legdrágább kistérségben 8,8-szor annyiba került egy megvásárolt ingatlan négyzetmétere, mint a legolcsóbban, de Budapesten is több mint 4,5-szeres árdifferencia mutatkozott a legfelkapottabb, illetve a legkevésbé vonzó városrészek között. Az év legjei.

Az ingatlanárak már tartották magukat az idén, ám a területi különbségek tovább nőttek, derül ki az OTP Ingatlapont összeállításából. Míg a legolcsóbb kis faluban átlagosan 25 ezer forint alatti négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok, addig a budai vár legfelkapottabb körzetében közel 700 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették a lakásokat. A legdrágább megyeszékhely Debrecen, míg a legdrágább megye Somogy volt az idén.

Az országos ingatlanközvetítő-hálózat eladásai is széles ársávban mozogtak. A legolcsóbb, az OTP Ingatlan által értékesített ingatlan 188 ezer forintért kelt el a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Fegyverneken. A megyék átlagárai között is nagy különbségek vannak. A listavezető Somogy, illetve a rangsor utolsó helyére került Nógrád között például nem kevesebb, mint 2,5-szeres.

Az autógyárak húzták Kecskemétet, Győrt

Nyugatról keletre jellemzően csökkennek az ingatlanárak, igaz, egy-egy helyi tényező jelentős mértékben megemelheti az árszintet. Somogyban például a Balaton-parton értékesített - nagyrészt új építésű ingatlanok miatt igen magas volt az átlagár, miközben Belső-Somogy településein országos összehasonlításban is alacsony áron kelnek el az ingatlanok. A legnagyobb áremelkedést (5 százalékot meghaladó mértékűt) Tolna, Vas és Békés megyében regisztrálta az OTP.

Egy-egy nagyváros ingatlanpiacát jelentősen befolyásolja a helyi gazdaság és ipar állapota: a három legdrágább megyeszékhely közül kettőben, Győrben és Kecskeméten is egyértelműen az elmúlt időszak autóipari beruházásai magyarázzák a magas, és továbbra is folyamatosan emelkedő ingatlanárakat. Az sem meglepetés, hogy a legdrágább megyeszékhely az ország második legnépesebb városa, Debrecen. A legolcsóbb megyeszékhelyek az ország északkeleti régiójában találhatók.

Négyszeres különbség Budapesten

A Rózsadomb és a Havanna lakótelep - a két budapesti véglet az ár szempontjából, de már az egyes kerületek összesített árai között is nagyok a különbségek. Továbbra is a budai hegyvidék és a szűk belváros a legdrágább, míg a peremkerületekben lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni. A fajlagos árat vizsgálva 361 ezer forinttal továbbra is a II. kerület a legdrágább, amelyet a XII., majd az V. kerület követ (336 ezer, illetve 334 ezer Ft/m2).

Ingatlant a legolcsóbban a XXI. kerületben vehetünk: itt 163 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Kerületi bontásban Csepelt a XV. (167 ezer forint), majd a XVII. kerület (179 ezer forint) követi.

Míg kerületi bontásban nagyjából kétszeres az árkülönbség a legolcsóbb és a legdrágább között, ennél jóval nagyobb differenciával találkozhatunk, ha az irányítószám-körzetek szintjén vizsgálódunk. A budai vár legelőkelőbb részén például több mint 4,5-szer annyit fizettek egy lakás négyzetméteréért, mint az egyik legolcsóbbnak számító Havanna lakótelepen. Általánosságban megállapítható, hogy a lakótelepi körzetekben a legnyomottabbak az árak.