Egy lépéssel távolabb Amerika a szakadéktól

Miközben egyre közelebb kerülünk az amerikai költségvetési szakadékhoz, a politikusok továbbra sem tudtak megállapodni a helyzet kezelésének mikéntjéről. Bár végleges megállapodás nincs, a demokraták és republikánusok üggyel kapcsolatos elképzelései elkezdtek egymáshoz közeledni. Ez mindenképp jó hírnek számít, miközben a részvénypiacokat látványosan nem érdekli, hogy egyre közelebb kerülünk a határidőhöz.

Tegnap Barack Obama is reagált a republikánusok költségvetési szakadékkal kapcsolatos megoldási terveire. Az elnök már engedékenyebb, hiszen míg korábban csak az éves 250 ezer dollár alatti keresetűek számára teremtette volna meg az alacsonyabb adózás lehetőségét, már azokra is hajlandó lenne ezt kiterjeszteni, akik 400 ezer dolláros jövedelmet tudnak felmutatni.

A demokraták javaslata közelebb vihet a megegyezéshez, bár a republikánusok legutóbbi elképzelései szerint az adóemelést még mindig csak az 1 millió dolláros jövedelem felettiek esetében fogadnák el. Obama a korábbi 1400 milliárd dollár helyett az új javaslatának megfelelően 1200 milliárdot szeretne megtakarítani a költségvetésnek az adóbevételek növelésén keresztül, a republikánusok azonban a bevételeket "mindössze" 1000 milliárd dollárral növelnék és inkább a kiadási oldalon faragnánk jelentősebb mértékben.

Mi az a "fiscal cliff"?

A "fiscal cliff", magyarul költségvetési szakadék elnevezés, melyet először Ben Bernanke amerikai jegybankelnök használt, az Amerikában 2013. január 1-jén automatikus életbe lépő megszorításokra utal. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk a politikusoknak, úgy a 2000-es évek elején bevezetett adókedvezmények idén év végén kifutnak, illetve a költségvetési kiadásokban is fűnyíróelv szerinti visszavágás jöhet.

Ha az ország beleesik a költségvetési szakadékba, annak drámai hatása lehet a gazdasági teljesítményre. Egyes becslések szerint a negyedik negyedévben még 2,7%-os GDP-növekedést elkönyvelő Amerika akár recesszióba is süllyedhetne 2013-ban. Bár rövid távon károsan hat a költségvetési hiány lefaragását eredményező lépés, attól hosszabb távon jótékony eredményeket lehet remélni.

Úgy tűnik, hogy azt mindkét politikai oldal elismeri, hogy a problémát ezúttal már nem lehet tovább görgetni, ahogy azt egyébként két évvel ezelőtt egyszer már megtették. Megszorító lépésekre tehát sor fog kerülni, azonban annak kivitelezését - és így gazdasági hatásait - illetően még nagy kérdőjelek mutatkoznak. Obama elnök például sokkal nagyobb mértékben támaszkodna az adóbevételek növelésére, míg a republikánusok első embere a kiadási oldali lefaragásokra helyezi a hangsúlyt.

A költségvetési szakadék problémájának kezelése eddig nem megoldott, de úgy tűnik a piacok egyáltalán nem izgulnak a jövőre életbe lépő automatikus költségvetési megszorítások miatt. Korábban sokan hangoztatták, hogy az ideiglenesen életbe lépő fűnyíróelvszerű megszorítások még nem feltétlenül vezetnek piaci pánikhoz, amennyiben azt sikerül hónapokon belül kezelni.

A probléma hónapokon belüli kezelését már csak azért is kell megvalósítani, mert idén Amerika ismét elérheti az adósságplafont, mellyel kapcsolatban a demokratáknak és republikánusokra szintén egyezségre kell jutniuk. A költségvetési szakadék és adósságplafon problémáját jelenleg együtt tárgyalják a politikusok, vagyis ha a költségvetési szakadék ügyében nincs megegyezés, akkor az adósságplafon kérdésében sincs. Márpedig utóbbi kérdésben az országra potenciálisan leselkedő csőd veszélye akár hevesebb piaci turbulenciák forrása lehet pláne úgy, hogy közben az automatikus megszorítások recesszióba sodorják Amerikát.

Az S&P 500 index alakulása pontban

Mi az az adósságplafon?

Amennyiben az amerikai költségvetési kiadásokat nem fedezik az adóbevételek, az államnak hiteleken keresztül kell többletforrásokat szereznie. Az adóssághegyek azonban nem nőhetnek vég nélkül, hiszen a Kongresszus egy adósságplafon deklarálásával korlátozza a felvehető hitelek mennyiségét.

Az adósságok maximális mértékének meghatározásán túl a Kongresszus nem tudja a költségvetési számokat befolyásolni, ezért fordulhat elő, hogy az ország adósságai - a költségvetési hiány felfutásával - elérik a plafonnak számító szintet. Ilyen esetben a költségvetés már nem használhat fel több külső segítséget, vagyis a kiadásai hirtelen finanszírozhatatlanná válnak, technikai csődeseménybe kormányozva az országot.

Az adósságlimit elérésére pont a csődesemény kiszámíthatatlan hatásai miatt nem került még sor az amerikai történelemben annak 1917 óta való fennállása óta. A Kongresszus a limit eléréséhez közeledve az utóbbi években folyamatosan emelte a plafon szintjét, bár 2011-ben a politikai fronton mutatkozó huzavona már jelentős piaci turbulenciákhoz vezetett. A pénzügyminiszter friss javaslata szerint pont azért vennék el kongresszusi hatáskörből a plafon emelésének jogát, hogy az ilyen rövid távú feszültségek elkerülhetőek a későbbiekben elkerülhetőek legyenek. Sokan viszont úgy gondolják, hogy Amerika nem adósodhat el vég nélkül, ezért szigorúbb kiadásoldali intézkedések mellett hajlandóak csak az adósságplafonnal kapcsolatos újabb megállapodásra.