Nagyot lép a szaúdi tőzsde - Rohanjunk bevásárolni?

Néhány éven belül bekerülhet az MSCI indexcsalád feltörekvő piacokat tömörítő kosarába a szaúdi tőzsde, hiszen a JP Morgan szakemberei szerint jelenleg indokolatlanul mellőzött innen a közel-keleti ország részvénypiaca. Amennyiben valóban sikerülne egy ilyen jelentős figyelemnek örvendő indexbe bekerülni, az akár jelentős keresletnövekedéssel és árfolyam emelkedéssel is együtt járhatna a szaúdi papírok esetében. Elsietni azonban nem kell a vásárlásokat, hiszen az indexbe való felvétel során meglehetősen lassan őrölnek a malmok.

Bekerülhet a szaúdi index az MSCI EM indexbe

A JP Morgan elemzői szerint Szaúd-Arábia hamarosan bekerülhet az MSCI EM indexbe. Az ország annak ellenére nincs benne az MSCI feltörekvő piacokat követő indexében, hogy az ország napi kereskedelmi forgalma nagyobb, mint Törökországé, Mexikóé vagy Thaiföldé. Ezen túl a GDP-je nominális értékben magasabb mint Dél-Afrikáé, és a Világgazdasági Fórum globális versenyképességét mérő rangsorában is a 17.-ik helyet foglalja el.

Az indexbe való bekerülés óriási lökést adna a szaúdi tőzsdének, mivel az indexkövető alapok kötelező módon beleraknák portfólióikba az index kosarába bekerülő szaúdi részvényeket, ami jelentős kereslet és árnövekedéssel járna az esetükben. Ezt bizonyítja például, hogy miután kiderült, a magyar Richtert törlik az MSCI Barra indexéből, óriási mennyiségű papír került a piacokra, ami az árfolyam hatalmas mértékű zuhanásához vezetett.

Mi is az az MSCI EM index?

A Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvő részvénypiacok alakulását egy mutatószámban mérő részvényindex, mely az MSCI indexcsalád egyik tagjaként 21 feltörekvő piac mozgását képezi le.

Jó, de mi az a részvényindex?

Olyan részvénypiaci mutató, ami az index kosarában szereplő részvények átlagos elmozdulását tükrözi. Egy részvényindex kosarában egészen sok, akár több ezer részvény is szerepelhet, ezeket indexkomponensnek hívjuk. A részvényindexek előnye, hogy egyetlen termékként jelenítenek meg egészen széles piaci szegmenseket, áttekinthetővé téve a piaci folyamatokat. Így például a BUX indexben szerepel az összes meghatározó magyar részvény, így egyetlen mutatóba sűrítve tükrözi a magyar részvénypiac tendenciáit.

Akkor eddig miért nem került be?

Felmerülhet a kérdés, hogy ha az ország gazdasági mutatói ennyire kedvezőek, és a világ egyik legnagyobb olaj-exportőréről van szó, a szaúdi tőzsde miért nincs benne már régen az MSCI EM kosarában.

Ennek egyik oka, hogy Kínához hasonlóan a külföldi befektetők előtt itt is korlátozott a tőzsdei cégekhez való hozzáférés, a tulajdonszerzést strukturált termékeken keresztül lehet megvalósítani. Az MSCI/EM indexbe való bekerülésnek viszont feltétele, hogy a piacnyitás irányába mozduljon az ország.

Ebben viszont mostanában változhat a helyzet, ugyanis az ottani pénzügyi felügyelet szeretné jobban bevonni a piacra a külföldi befektetőket. Emellett többek között szigorítani kellene az országban a vállalatok jelentési kötelezettségén, valamint a tranzakciók napon belüli elszámolását is T+3-ra kellene módosítani.

Lassú folyamat lesz

Ha ezek teljesülnek, akkor az MSCI EM indexhez való hosszúnak ígérkező csatlakozási folyamat vehetné kezdetét. Az MSCI ugyanis csak minden év júniusában hozza nyilvánosságra, hogy mely piacokat fogja jövő júniustól kiemelt figyelemmel követni az esetleges csatlakozásuk szempontjából, amit legkorábban a rá következő év júniusában vesznek fel az index kosarába. Így a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is csak 2015 júniusában kerülhet bele Szaúd-Arábia az MSCI EM indexébe.

Az első lépés mindenesetre június 26-án megtörtént, amikor az MSCI indexszolgáltató önálló tőzsdeként ismerte el a szaúdi piacot, és adatmegosztási kérdések miatt ismét felvette a kapcsolatot a Tadawul tőzsdével. Az adatmegosztás még 2010-ben szakadt meg, ami így akadályozta az MSCI-t, hogy bármilyen kalkulációt elvégezzen a szaúdi indexekkel kapcsolatban.

Mit jelentene az indextagság?

A JP Morgan elemzése szerint a szaúdi piac 1,7 százalékos súlyt kapna az MSCI EM indexében és 9 százalékot az MSCI EMEA-ban. Ezzel nagyjából akkora részaránnyal rendelkezne, mint most Chile, és kicsivel többel, mint ami jelenleg Lengyelországnak van.

A Bloomberg adatai szerint az MSCI feltörekvő piac legnagyobb részvényalapjai nagyjából 128 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek. Ezek közül is kitűnik két igazán jelentős szereplő, a Vanguard és az iShares feltörekvő piaci ETF-je, amelyek a kategória legnagyobb alapjai között szerepelnek, és ketten együtt az összvagyon 79 százalékát teszik ki.

Ha a JP Morgan 1,7 százalékos előrejelzését vesszük alapul, akkor a 128 milliárd dolláros összvagyon alapján a szaúdi részvények iránt 2,17 milliárd dolláros összkereslet jelenhet meg. Ez viszont még az 1 százalékát sem teszi ki az MSCI szaúdi indexkosarának teljes, 275 milliárd dolláros kapitalizációjának, és a tadawuli tőzsdén is pusztán egy napos forgalomnak megfelelő egy ekkora mennyiség.

Akkor most irány a szaúdi piac! Vagy mégsem?

Bár a szaúdi piacon potenciális többletkeresletként első ránézésre nem jelentene sokat az MSCI EM indexbe való bekerülés, a képet több dolog is árnyalja. Az általunk használt számolások az indexkövető alapok egy részére vonatkozik csak, (tehát egyfajta alsó korlátot jelenthet a fenti szám) és nem veszik figyelembe, hogy a szaúdi piac más, indexkövető alapok által szintén követett MSCI indexbe is bekerülhet. Fontos lehet azt is kiemelni, hogy az MSCI indexekbe való bekerülés reflektorfénybe állíthatná az eddig háttérben levő szaúdi részvényeket, vagyis a tényleges keresleti hatása egy ilyen lépésnek akár többszöröse lehet a kalkulált összegnek.

A "nagy" rohamra azonban mindenképpen várni kell, hiszen legkorábban 2015 júniusában kerülhet bele az MSCI EM indexbe a szaúdi piac. Ezen túl az országot körüllengő kockázatok sem elhanyagolhatóak, mint például az olajszektor nagy súlya. Mivel Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olaj-exportőre (még), az olajbevételek az ország költségvetésének a 45 százalékát adják. Ezen túl a GDP több mint felét, valamint az exportbevételek 90 százalékát is a fekete arany teszi ki.

A tartós olajár emelkedésnek viszont a legtöbb várakozás szerint vége, ami veszélyeztetheti a nagy olajkitettségű ország fenntartható növekedését is. A Bloomberg konszenzusa szerint a Brent árfolyama a következő években már mérsékelt csökkenést mutathat, ami természetesen kockázatot jelenthet a szaúdi részvényekre nézve.

A JP Morgan a szaúdi piacon talán részben ezért is az olajszektor helyett a bankokban látja a nagy növekedési lehetőségeket. A magánszektor hitelkereslete ugyanis folyamatosan növekszik, miközben a pénzintézetek hitelkínálatának a növekedése lassul. A bankok magas osztalékhozamot biztosítanak és kedvező áron kínálnak beszállási lehetőségeket.

A szaúdi Tadawul tőzsdeindex és a Brent relatív árfolyamváltozása