Hogy szerezzünk gáztárolót?

biztonsági földgáztároló, Algyő, államosítás, orbán kormány tervei
Vágólapra másolva!
A kormánynak unortodox jogi módszerekkel kell élnie, ha nem akar hatalmas állami pénzeket áldozni gáztároló-vásárlásra - vagy a fogyasztókra terhelni az államosítás költségét. Az [origo] értesülése szerint nem is riadnak vissza ettől. Stratégiai tároló egyébként most csak egy van, de a parlament előtt lévő javaslatok és módosítők arra utalnak, hogy hamarosan akár nőhet is ez a szám.
Vágólapra másolva!

Ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatot, meglesz a jogi lehetőség, hogy az állam rátegye a kezét bármelyek magántulajdonban lévő biztonsági gáztárolóra. Az eredeti javaslathoz benyújtott módosítás az elővásárlási jog mellett más eszközt is ad ehhez a kormány kezébe: kimondja, hogy a biztonsági készletezés kizárólag az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló biztonsági földgáztárolóban tárolt gázzal lehetséges.

Hogy ez teljesüljön, ahhoz a kormánynak vagy meg kell szereznie a jelenlegi egyetlen biztonsági tároló többségi tulajdonrészét, vagy egy másikra kell átruháznia ezt a minősítést, esetleg kombinálva a kettőt. Más-más okból, de elvileg mindhárom verzió rengeteg pénzbe kerül - hacsak nem dönt úgy a kormány, hogy megpróbálja erőből megoldani a kérdést. Többször volt már példa arra, hogy az Orbán-kabinet törvénnyel szüntetett meg vagy államosított teljes iparágakat (ilyen volt az étkezési utalványok piaca, a dohány-kiskereskedelem, a közszolgáltatási szektorban a mobilfizetés, illetve legutóbb a nyerőgépek működtetése), és egy fideszes forrás kérdésünkre nem zárta ki, hogy ennek az ügynek is hasonló megoldása lesz.

Biztonsági tároló egy van Magyarországon, a Szeged melletti Algyőn. Még a Gyurcsány-kormány idején, az orosz-ukrán gázstop után épült, 150 milliárd forintos befekettéssel, állami megbízásra, az akkor ellenzéki Fidesz egyetértésével. A tárolót működtető cégben, az MMBF Zrt.-ben 73 százaléka van a Molnak, 27 százaléka a hazai gázcégeket tömörítő Magyar Szénhidrogén-készletezési Szövetségnek (MSZKSZ). Az állam a létesítménynek csak a Molban meglévő 24,6 százaléknyi részesedésén keresztül tulajdonosa.

Forrás: MTI/Rosta Tibor
Magyarország éves fogyasztása 10 milliárd köbméter, Algyőn újabb gázválságok esetére tartalékolunk

A stratégiai tárolásra szóló szerződés 30 évre köttetett, az évi 13-14 milliárd forintos bérleti díjat és a feltöltéshez felvett hitel törlesztését minden fogyasztó megfizeti a gázdíjban, köbméterenként 2,06 forinttal. Az 1,3 milliárd köbméter kapacitású tárolóban ugyanakkor csak kevesebb mint felerészben van stratégiai gáz, 700 millió köbméterét kereskedelmi célra használják. Az MMBF szép profitot termel, az Equilor pénzügyi szolgáltató szerint a Molnak évente 5-7 milliárd forintot.

Kiszorítanák a Gazpromot

Korábban megírtuk, a Lázár János miniszterelnökségi államtitkár által benyújtott javaslat célja valószínűleg az, hogy a kormány megszerezze az algyői tárolót, mielőtt az esetleg a régiós tárolókapacitások iránt élénk érdeklődést mutató Gazprom kezébe kerülne. Egy Molhoz közeli forrás az [origo]-nak azt mondta, a vállalat ezt az államosítási szándékot érthetőnek tartja, és nem lenne ellenére az üzlet. A vételár az építés költségéből ítélve százmilliárdos nagyságrendű lehetne.

A Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető által benyújtott módosítás ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy ne csak az algyői gáztárolóban legyen stratégiai gáz. Megengedi ugyanis, hogy az állam közvetett tulajdonában is legyen biztonsági tároló - ez pedig lehet, hogy a német E.Ontól hamarosan a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. tulajdonába kerülő négy kereskedelmi tároló kedvéért került be a szövegbe.

Elkerülnék a gázáremelést

Csakhogy ha úgy dönt a kormány, hogy a stratégiai gázt nem Algyőn kell tárolni, az MSZKSZ-nek új szerződést kell kötnie az MVM-mel, új költséggel, amit megint be kell építeni a gáz fogyasztói árába. A gázáremelést vélhetően el akarja kerülni a kabinet, így viszont fel kell bontania az eredeti szerződést, hogy az ne terhelje tovább a számlákat. Molos forrásunk szerint ez a megtérüléstől egyelőre messze járó algyői beruházás költségei és elmaradt haszna miatt jelentős - alighanem szintén százmilliárdos nagyságrendű - kártérítési kötelezettséggel járhatna. Kivéve, ha a korábban már említett, a jogbiztonsággal nem törődő módon rendezné a kormány a kérdést.

Megkerestük a Molt is, de Szollár Domokos szóvivő csak annyit mondott: a cég jelenleg vizsgálja a jogszabálytervezetet és annak hatásait, de egyelőre nem nyilatkozik az ügyben.