Időzített bomba a diákhitel

Időzített bomba a diákhitel, ülősztrájk a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban
Vágólapra másolva!
Ha beindul a diákhitelezés, nehezen megbecsülhető terhet hagy utódára a kormány. Egy ideig ugyan kevesebbet költ így az állam a felsőoktatásra, de jó pár év múlva a mostani költségeket is meghaladhatják a kamattámogatások.
Vágólapra másolva!

Bár a kormány a szerdai kormányülésen kapkodva kereste a megoldást arra, hogy a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentése miatt kiakadó diákokat lehűtse, nem született publikus döntés. Az [origo] értesülései szerint a kormány arról határozott, hogy a hitel törlesztését például csak egy hároméves türelmi időszak után kell megkezdeni, de ha a hallgató ez után sem tudott elhelyezkedni, mindaddig nem kell törlesztenie, amíg állást nem szerez. Ha valaki időközben veszíti el a munkáját, a munkanélküliség időtartamára felfüggesztheti a hitel törlesztését addig, amíg újra el nem helyezkedik.

A kamattámogatásos konstrukciót már tavaly, a bevezetésekor is számos bírálat érte, sőt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) az [origo] birtokába jutott anyaga is figyelmeztetett a kamattámogatásos rendszer veszélyeire, végül mégis ez lépett életbe. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértők mellett a fideszes képviselők között is volt olyan, aki tisztában van azzal, hogy óriási kiadást jelent majd a rendszer a költségvetésnek.

Később ki kell fizetni

Leegyszerűsítve úgy néz ki a dolog, hogy amit a kormány eddig az egyetemekre költött, azt a diákok fizetik meg hitelből. Ezen most spórol az állam, cserébe viszont vállalja, hogy a jövőben kamattámogatást nyújt. Ezzel átmenetileg tud javítani a költségvetés helyzetén, idővel azonban kamattámogatás címén ismét szembesül a most megspórolt felsőoktatási kiadások egyre növekvő hányadával. Pontos számítást egyelőre nem lehet végezni, mert bizonytalan a szabályozási környezet. Így azt is csak hozzávetőlegesen lehet elmondani, hogy ez mekkora terhet jelent majd kamattámogatásként az államnak - mondta az [origo] kérdésére Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

"Nagyságrendi becslést azért lehet adni, ez pedig úgy néz ki, hogy a hitelfelvevőre háruló 2 százalékos kamatfizetés, valamint a jelenlegi kamatkörnyezet alapján a mostani megtakarításnak durván a felét fizeti majd vissza az állam a jövőben több évre elosztva" - tette hozzá a szakember. Így a most bevezetett tandíj révén megspórolt összegnek nagyságrendileg csak a felét takarítja meg a költségvetés, a többi csak statisztikai, átmeneti javulás. A mostani megtakarításért cserébe a későbbi költségvetésre többlet kamattámogatás-kiadások fognak hárulni - fogalmazott Samu János, aki hangsúlyozta, hogy egyelőre pontos költségvetési kockázatról a sok ismeretlen paraméter miatt nehéz beszélni.

Kérdés, hogy a mostani kormány utódja mit fog szólni és hogyan fogja kezelni a kellemetlen meglepetést. A már említett - a kamattámogatásos rendszer veszélyeire figyelmeztető - minisztériumi anyag szerint fennáll a veszélye, hogy a mindenkinek járó kamattámogatás miatti igen jelentős költségvetési kiadás visszafogása érdekében korlátot vezet majd be egy jövőbeni kormány. Ez pedig felboríthatja a rendszert, ugyanis az akkor tanuló diákok egy része azért nem tudna hitelhez jutni, hogy a korábban végzett, már fizetéssel rendelkező és a hitelüket törlesztő diplomásoknak támogatást biztosítsanak.

Mennyi?

A diákhitelrendszerhez kapcsolódó kamattámogatás két oldalról növeli az államadósságot. Egyrészt a kamattámogatás eleve adósságnövelő tényező, másfelől a fennálló hitelállomány miatt is emelkedik az államadósság. A jegybank tavaly májusi elemzésében - vagyis bőven a keretszámok megvágása előtt készített prognózisában - azzal számolt, hogy a kamattámogatás fokozatosan növekvő, GDP-arányosan közel évi 0,1 százalékos - 30 milliárd forint körüli - folyó költségvetési kiadást jelent. Igaz, a kamattámogatások éves mértéke az első néhány évben elmarad a felsőoktatási reformmal elért megtakarítások értékétől, 2017-ben azonban már meg is haladhatja azt - prognosztizálta májusban a jegybank.

Bár a keretszámok csökkentésével tovább csökken az állami kiadás, a diákhitelrendszer ezzel párhuzamosan várható bővülése kiadástöbbletet eredményezhet. Egy, a költségvetési kiadások tervezését jól ismerő forrás szerint a 2 százalékos kamat mellett az idén 1, jövőre 10, 2014-ben pedig 30 milliárd forintos tételt jelent a diákhitel-konstrukció, ez a számítás azonban még változatlan keretszámok mellett feltételezett hiteligényléssel számolt. Egy másik forrás 60 milliárd forint körüli jövő évi kiadást említett, ami egybevág az MNB júliusban, az akkori költségvetési tervezetről készített előrejelzésével, amely szerint a GDP 0,2 százalékára rúghat a diákhitelrendszerhez való hozzájárulás.

Pazarló rendszer

A rendszernek az adósságra gyakorolt hatása egyelőre nehezen számszerűsíthető, az viszont biztos, hogy a rendszeren lehetne spórolni. "Bármilyen olcsó is a diákhitel a többi kölcsönhöz képest, a finanszírozási oldalról drága. A Diákhitel Központ (DK) ugyanis államilag garantált kötvényeket bocsát ki, ám ezek 70-80 bázisponttal magasabb áron kelnek el a piacon. Ez teljesen felesleges pluszkiadás, állampapírokkal ugyanúgy és olcsóbban finanszírozható lenne a rendszer" - mondta Samu János. A hároméves állampapírok kamata 5,7 százalék körül jár, miközben a DK a legutóbb 6,5 százalékos kamat mellett vont be forrást.