Vágólapra másolva!
A költségvetési szakadék a legnagyobb veszélyforrás az amerikai gazdaságra nézve, de a CNBC által megkérdezett közgazdászok majdnem fele szerint időben kezelni tudják majd a problémát a politikusok. Ha lesz is csúszás, akkor az csupán néhány hetet vehet majd igénybe a közgazdászok szerint, akik a részvénypiacon mérsékelt emelkedést vetítenek előre a következő hónapokban.
Vágólapra másolva!

A CNBC által megkérdezett 48 közgazdász közül a legtöbben a költségvetési szakadékban látják az amerikai gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb potenciális veszélyt, de sokan vannak azok is, akiknél az adózási és szabályozási változások állnak első helyen (érzésre a két pont között azért vannak bőven kapcsolatok). Miközben a költségvetési szakadék témája érezhetően foglalkoztatja a piaci szereplőket, csak 46%-uk gondolja azt, hogy időben kezelni fogják a kérdést a politikusok.

A válaszadók szerint ha a költségvetési szakadékba beleesik Amerika, az 1,6 százalékponttal fogja majd vissza a gazdaság növekedését. Az egyetlen jó hír a témával kapcsolatban, hogy a megkérdezettek 43%-a gondolja úgy, hogy ha az automatikus megszorítások életbe is lépnek, arra pár hét elteltével megoldást találnak majd a törvényhozók.

Mi az a "fiscal cliff"?

A "fiscal cliff", magyarul költségvetési szakadék elnevezés, melyet először Ben Bernanke amerikai jegybankelnök használt, az Amerikában 2013. január 1-jén automatikus életbe lépő megszorításokra utal. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk a politikusoknak, úgy a 2000-es évek elején bevezetett adókedvezmények idén év végén kifutnak, illetve a költségvetési kiadásokban is fűnyíróelv szerinti visszavágás jöhet.

Ha az ország beleesik a költségvetési szakadékba, annak drámai hatása lehet a gazdasági teljesítményre. Egyes becslések szerint a negyedik negyedévben még 2,7%-os GDP-növekedést elkönyvelő Amerika akár recesszióba is süllyedhetne 2013-ban. Bár rövid távon károsan hat a költségvetési hiány lefaragását eredményező lépés, attól hosszabb távon jótékony eredményeket lehet remélni.

Úgy tűnik, hogy azt mindkét politikai oldal elismeri, hogy a problémát ezúttal már nem lehet tovább görgetni, ahogy azt egyébként két évvel ezelőtt egyszer már megtették. Megszorító lépésekre tehát sor fog kerülni, azonban annak kivitelezését - és így gazdasági hatásait - illetően még nagy kérdőjelek mutatkoznak. Obama elnök például sokkal nagyobb mértékben támaszkodna az adóbevételek növelésére, míg a republikánusok első embere a kiadási oldali lefaragásokra helyezi a hangsúlyt.



A kilátások bizonytalanságai miatt a megkérdezettek idén már nem várnak érdemi elmozdulást az amerikai részvénypiacon, és a jövő év sem feltétlen hoz nagy tűzijátékot. Az S&P 500 indextől 4%-os emelkedést várnak júniusig.

Az S&P 500 értékének alakulása (pontban)