Megfizetünk a kormány bőkezűségéért

A kormány úgy döntött, hogy 10 százalékkal csökkenti jövőre a gáz és az áram árát. Az elsőre jó hírnek tűnő döntésnek hosszú távon keserű következményei lehetnek. Az áram- és gázrendszer megbízhatósága csökkenhet, a kicentizett költségvetésből milliárdok folynak el, az ország versenyképesség romlik.

Lázár János csütörtök délben jelentette be, hogy január 1-jétől tíz százalékkal olcsóbb lesz a lakossági gáz és áram. A bejelentés nem volt váratlan. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentése feltételeinek kidolgozására kérte fel a kormány az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot.

A kormányfő múlt pénteki rádióinterjújában azt mondta, ezt az ezen a területen működő cégek profitjának csökkentésével érné el, mivel "a közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa".

Lázár János nem beszélt arról, hogy az árak csökkentését a kormány milyen eszközzel érné el. A megtermelt energia ára adott, így a fogyasztói árak leszorítása az azt a felhasználókhoz eljuttató szolgáltatók egyéb költségeinek megvágásával vagy például az áfa mérséklésével, esetleg állami támogatással lehetséges. Áfacsökkentésről vagy központi ártámogatásról eddig nem volt szó, Orbán Viktor rádióinterjújából viszont éppen az derül ki, hogy szerinte a szolgáltatóknak kell lenyelniük a csökkentést.

"Ha annyit mond a kormány a szolgáltatóknak, hogy tessék ezt kigazdálkodni, az elég erős üzenet, és nem vagyok benne biztos, hogy teljesíthető" - mondta az [origo] kérdésére Perger András, az Energia Klub civil szervezet projektvezetője. Szerinte a kiskereskedő cégeknek ebben az esetben nem lesz sok választásuk, mert az utóbbi évek intézkedései nyomán most már valószínű, hogy ez valóban nettó veszteséges működést idézne elő.

"A költségeiket persze megpróbálhatják tovább csökkenteni, de ez alighanem azt jelentené, hogy még inkább visszafogják a beruházásokat. Csakhogy így a rendszer öregedésével már néhány év múlva ellátásbiztonsági problémák jelentkezhetnek, például a nyolcvanas évekből ismerős áramszünetek" - mondta Perger András. "A másik lehetőség, hogy az ipari fogyasztókra terhelik a veszteség finanszírozását. Gyakorlatilag már most is ez a fajta keresztfinanszírozás működik, a lakossági szolgáltatás valószínűleg a legtöbb vállalatnál önmagában veszteséget termel, de ez nagyon egészségtelen, a felhasználói oldalon lévő cégek versenyképességét rontó megoldás" - tette hozzá.

Kiesést jelent a költségvetésnek is

Ha a kormány célja az is, hogy a árcsökkentést az energiaszolgáltatók finanszírozzák, az ország költségvetését akkor sem tudja függetleníteni egy ilyen döntéstől. Ha az energiacégek profitja csökken, akkor a rájuk kivetett 50 százalékos társasági adóból befolyt összeg is egyre kisebb lesz. A Portfolio.hu becslése szerint az energiacégek bevételei közel 90 milliárd forinttal lehetnek majd alacsonyabbak, és ennek hatására az állam 23,5 milliárd forinttal kevesebb áfához jut majd.

Egyetlen, jelentős példát kiragadva: az Equilor pénzügyi szolgáltató csütörtök reggeli hírlevelében azt írta, a Molt is érheti indirekt negatív hatás. A Mol ugyan a gázszolgáltatásban érdemi kiskereskedelmi tevékenységet nem folytat, de a gázszállítás és a nagykereskedelem már jelentős üzletága. Az Equilor szerint a cégnek mintegy 50 milliárd forint üzemi eredménye származott erről a területről az elmúlt 12 hónapban, ez a teljes működési szintű profit 16 százaléka.

Ennél kevésbé jól becsülhető, mekkora veszteséget jelent, ha az energiacégek a lakossági piacon elszenvedett veszteségüket a vállalati ügyfeleiken igyekeznek majd behozni. Így nőni fognak a cégek költségei (áram és gáz szinte minden vállalkozásnak kell), csökkenhet a profitjuk, mert vagy lenyelik az áremelést, vagy továbbhárítják azt kockáztatva, hogy az ügyfeleik kevesebbet vesznek a termékükből.

A rezsitől szenved az ország negyede

A kormány nem véletlen igyekszik hatással lenni a rezsiköltségekre. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint a magyarok negyede már egy éve küzd a havi számlák kifizetésével. A legrosszabb helyzetben a munkanélküliek és az észak-magyarországiak vannak, akiknek mintegy fele nem tud idejében fizetni.

A Tárki 2012 májusában készített kutatásának eredményei alapján az látszik, hogy akinek a rezsi kifizetése gondot jelent, az a hiteleit sem tudja rendezni, ugyanis a lakáshitel-törlesztéssel késők 80, az egyéb hitel törlesztésével elmaradók 88 százalékának okozott nehézséget a közüzemi számlák idejében való kifizetése.

Áram- és gázdíj változása egy lágymányosi 60 négyzetméteres lakásban

Gázdíjak	2011. október	2012. október	Változás (százalék)
Időszaki gázfelhasználás (MJ/forint)	2,882	2,957	2,6
Háztartási alapdíj (forint)	1000	1026	2,6
Áramdíjak	2011. október	2012. október	Változás (százalék)
Villamos energia termékdíj (forint/KWh)	21,28	20,65	-2,96
Energialapú rendszerhasználati díj (forint/KWh)	15,29	16,09	7,06
Elosztói alapdíj (forint/hó)	156	160	2,56

Forrás: [origo]-gyűjtés

Ez lehetett az oka annak, hogy a kormány a megalakulása után azonnal meghirdette a rezsistopot. A döntéssel a szűken vett energiahordozók árát ugyan valóban sikerült szinten tartani, de a járulékos díjak és az adóemelések miatt a rezsi mégis nőtt. A rezsistop fenntarthatatlansága volt az egykori energiaügyi államtitkár, Bencsik János lemondásának az egyik oka is.