Lecsap a NAV a svájci számlákra

A kormány adóügyi egyezmény megkötésére készül Svájccal. Az ottani bankszámlákon pihenő megtakarítások után fizetett adóból akár több százmilliárd forint is befolyhat a büdzsébe, bár reálisan inkább 50-100 milliárddal érdemes tervezni - írja a Népszabadság.

Magyarország is csatlakozni akar azon államokhoz, melyek az adózás és egyéb pénzügyek területén együttműködésre törekszenek Svájccal. Az erről szóló egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) - írja a Népszabadság. Sürgős ügyről van szó, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a dokumentum véglegesítéséhez kapcsolódó iratokat haladéktalanul a kormány elé kell terjeszteni.

Svájc mindig közkedvelt célpont volt azok körében, akik diszkrécióra vágytak pénzügyeik kezelése során. Legendás fogalom a svájci banktitok, amely azután sem sérül, hogy egyre-másra írják alá az adóügyi egyezményeket. Azok ugyanis nem fedik fel a számlatulajdonosokat anyaországuk előtt, Svájc csak arra vállal kötelezettséget, hogy a számlákon lévő pénzek kamata után meghatározott mértékű adót számol fel és utal át a partnerhatóságnak.

A svájci szövetségi adóhatóság honlapja szerint Nagy-Britanniával, Ausztriával és Németországgal sikerült tető alá hozni ilyen egyezményt a közelmúltban, bár a német megállapodás parlamenti ratifikációja a Bundesrat ellenzéki képviselőinek ellenszavazatai miatt elakadt. A másik két megállapodás januárban lép hatályba.

A fellelhető dokumentumok szerint külön adót állapítanak meg a múltra vonatkozóan, és külön adót a jövőben várható befektetések utáni kamatra. A "múlt rendezésének" adója egy sávban, 15 és 41 százalék között szóródik (a németeknél 21 és 41 százalékot állapítanának meg), míg a későbbiekben várható kamatjövedelem az osztrákok esetében például 25 százalék.

Azt ma még nem tudni, hogy a magyar érdekeltségű bankszámlák után mekkora adómértéket fognak felszámolni, ha összejön az egyezmény a svájciakkal. A nemzetgazdasági tárca az egyezmény tartalmáról annyit mondott a Népszabadságnak, hogy a miniszterelnöki határozat a tárgyalások megkezdésére ad lehetőséget, így az egyezmény tartalmáról jelenleg nem áll módjukban információt adni.

Arról nincs hivatalos adata az NGM-nek, hogy mekkora lehet a magyar állampolgárok Svájcban lévő vagyona. Karagich István, a privátbanki ügyfelekre szakosodott Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezermilliárdos nagyságrendről lehet szó, csakhogy ennek a vagyonnak nem minden elemét lehet beazonosítani. Akik például offshore cégeken keresztül kezelik vagyonukat, vélhetően nem kerülnek az egyezmény hatálya alá, ők tehát nem fognak kamatadót fizetni. Ha ezt a kört kivesszük, és csak azokat vizsgáljuk, akik jól beazonosítható módon vezetnek bankszámlát, akkor már szerényebb, de még így is több százmilliárdos vagyon után folyhat be a kamatadó a magyar költségvetésbe a szakértő szerint.

Karagich István szerint például 10 százalékos adómértéket valószínűleg elfogadnának az érintettek. "Ha viszont túlzott lesz az adó, akkor új piacok felé indulnak el a megtakarítások. Manapság például egyre közkedveltebb Ázsia". A lapnak azt mondta, reális lehet, hogy ebből 50-100 milliárd forint folyik be a költségvetésbe.