A bankok követik Orbán embereit

A bankok által nyújtott vállalati hitelekben megjelent a jegybanki kamatcsökkentések hatása, ennek eredményeként több tízmilliárd forinttal több hitelt vettek fel a cégek. A háztartások esetében ez csak a lakáscélú hiteleknél látszik, meg persze a betéteknél, amelyekre kevesebb kamatot adnak a bankok, mint korábban.

A háztartások októberben kevesebb lakáscélú és szabad felhasználású forinthitelt vettek fel, mint szeptemberben, illetve tavaly októberben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett friss adataiból.

Figyelemre méltó, hogy az újonnan nyújtott vállalati hiteleknél csökkent a kamat. Szeptemberhez képest kevésbé látványos a süllyedés, de augusztushoz viszonyítva az 1 millió eurónál kisebb értékű vállalati forinthitelek kamata 0,47 százalékponttal süllyedt, az 1 millió eurós határt meghaladó hiteleknél pedig jóval nagyobb, több mint 1 százalékpontos volt a csökkenés.

Mindez azt jelzi, hogy a bankok a céges hiteleknél beárazták, átengedték a jegybanki kamatcsökkentéseket. A jegybank döntéshozó testülete, a monetáris tanács komoly viták közepette augusztus óta minden hónap végén negyed százalékpontot, azaz 25 bázispontot faragott az alapkamatból, az újonnan nyújtott hitelek októberi kamataiban az augusztusi és szeptemberi 25-25 bázisponton kamatvágás jelent meg, sőt, az egymillió eurónál nagyobb összegű hiteleknél még többet engedtek a kamatokból a bankok.

A forinthitelek kamatának csökkenésével párhuzamosan a cégeknek nyújtott euróhitelek kamata is látványosan csökkent.

Újonnan nyújtott vállalati hitelkamatok alakulása augusztus óta

	2012. augusztus	2012. szeptember	2012. október	Változás
Vállalati forinthitel (1 millió eurónál kisebb)	9,87	9,69	9,4	- 0,47
Vállalati euróhitel (1 millió eurónál kisebb)	3,58	3,24	3,29	- 0,29
Vállalati forinthitel (1 millió eurónál nagyobb)	9,2	8,31	8,15	- 1,05
Vállalati euróhitel (1 millió eurónál nagyobb)	4,07	3,12	2,62	- 1,45
Vállalati forintbetét	6,41	6,22	5,95	0,46

Forrás: MNB

A kamatok csökkenése miatt élénkült is a céges hitelpiac: az 1 millió eurónál alacsonyabb értékű forinthiteleknél szerény, az ennél nagyobb értékű kölcsönöknél pedig jelentős növekedést mért a jegybank: augusztusban összesen 241, szeptemberben közel 210 milliárd értékben vettek fel új hitelt, míg októberben 265 milliárd forintra rúgott ez az összeg.

Az viszont kérdés, hogy az október és november végi jegybanki kamatvágás után is csökkenni fognak-e a banki hitelkamatok. A kormány októberben jelentette be az legújabb megszorítócsomagjait, amelyekben véglegesítette a bankadó, valamint megemelte a pénzügyi tranzakciós adó mértékét, ezek pedig a korábbinál nagyobb terhet rónak a bankokra. Simor András szerdán, a Corvinus Egyetemen tartott előadásában azt mondta, hogy a világon sehol nem sújtja akkora adóteher a bankokat, mint Magyarországon, és mivel a bankok nem termelnek pénzt, ezért nem is hiteleznek.

Vita a jegybankárok között

A kamatcsökkentések miatt teljesen megosztott lett a monetáris tanács. A testület 2011 tavaszán kinevezett új tagjai - puha, a gazdaság élénkítése érdekében a kamatcsökkentést támogató politikájuk miatt galambnak nevezett - Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György augusztus óta rendre leszavazták a jegybank felső vezetéséből kikerülő belső tagokat, a - magas infláció ellen harcoló - héjákat: Simor András jegybankelnököt, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnököket. (A galambok és a héják vitájáról itt olvashat bővebben.)

A kamatcsökkentők úgy vélik, hogy a recesszióban lévő gazdaság az alacsonyabb kamatszinttel beinduló hitelezéssel felpörgethető. Simor András, a kamatcsökkentéseket kritizáló jegybankelnök szerint a kamatcsökkentések kockázatosak, és nem vagy csak minimálisan pörgetik fel a gazdaságot, ellenben veszélybe sodorják az inflációs cél elérését. A jegybankelnök a Corvinus Egyetemen tartott szerdai előadásában azt is mondta, a kamatcsökkentések nem élénkítik olyan mértékben a gazdaságot, mint azt sokan gondolják. "Ez a tankönyvekben így szerepel, de mi nem vagyunk tankönyvgazdaság" - fogalmazott Simor és hozzátette, általában a kamatcsökkentésektől elmaradó mértékben csökkennek a hitelkamatok.

A friss jegybaki statisztika szerint a vállalati hitelkamatoknál, úgy tűnik, megjelent a kamatcsökkentés hatása, mégis, a vállalati hitelpiac az MNB hitelezési felmérése szerint takaréklángon pörög. A tranzakciós illeték bevezetéséről, emeléséről és a bankadó véglegesítéséről szóló kormányzati bejelentések előtt készített jegybanki felmérés szerint az elmúlt negyedévben tovább szigorodtak a nem árjellegű hitelezési feltételek, például a fedezetre vonatkozó kritériumok, így csökkent a hitelhez jutó vállalatok száma. A szigorítás oka az alacsony hitelezési hajlandóság, ami a kedvezőtlen hazai makrogazdasági környezettel és az ágazati problémákkal magyarázható.

Az év első kilenc hónapjában 5,2 százalékkal visszaesett beruházások terén sem igazán várható nagy áttörés a felmérés szerint: a hosszú lejáratú, beruházási hitelek iránti kereslet tovább csökkent. A mostani felmérésben a bankok 41 százaléka jelezte, hogy a beruházásihitel-kereslet gyengébb volt az előző negyedévhez képest. A bankok legutóbb 2009-ben jeleztek ilyen magas arányban csökkenést.

A háztartásoknál más a helyzet

A vállalati hitelekkel ellentétben az újonnan igényelt háztartási hiteleknél nem törték össze magukat a bankok azért, hogy beárazzák, átengedjék a kamatcsökkentéseket. Az augusztusi kamatokhoz képest csak a lakáscélú kölcsönöknél és a betéteknél jelent meg a kamatvágások hatása. A szabad felhasználású jelzálog- és személyi hitelek azonban drágábbak lettek.

Újonnan nyújtott háztartási kamatok alakulása augusztus óta

	2012. augusztus	2012. szeptember	2012. október	Változás (aug. és okt. között)
Lakáscélú forinthitel	11,96	11,87	11,48	- 0,48
Szabad felhasználású forint-jelzáloghitel	14,63	15,10	14,94	0,31
Forintalapú személyi hitel	28,82	28,90	28,88	0,06
Forintbetét	6,54	6,48	6,09	- 0,45

Forrás: MNB

A jegybanki elemzés szerint októberben a háztartások kevesebb forintalapú lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel. (Devizaalapú lakáshitel felvételére nagyon korlátozott a lehetőség.) Augusztusban összesen 21, szeptemberben 20,8, októberben pedig 20,1 milliárd forint értékben nyújtottak hitelt a bankok, ez pedig gyakorlatilag stagnálásnak felel meg.