Partvonalon a lengyel nagy halak - Víz nélkül nem bírják sokáig

lengyeles
Vágólapra másolva!
Sok olyan nagy befektetési ház akad, mely jelenleg nem lát fantáziát a régiós részvénypiacokon, még a korábban sokat sztárolt lengyel részvényekre is semleges vélemények születnek. A válság éveiben is növekedésre képes lengyel gazdaság azonban továbbra is vonzza a tőkét, bár az nem a részvény, hanem a kötvénypiacon találja meg a helyét, több éves mélységbe nyomva a hozamszinteket. A lengyel magánnyugdíjpénztárak a kötvényesi rali közepette már inkább pozícióik leépítését választották, de érdekes módon eddig nem kezdték el a részvények portfóliókon belüli arányának növelését. Ha megnyomnák a vételi gombokat, az a tőzsdei árfolyamokra minden bizonnyal jótékony hatást gyakorolna. A lépés időzítésére azonban a jelenlegi környezet nem tűnik a legmegfelelőbbnek, a jövő év első fele viszont teremthet majd alkalmas időpontokat.
Vágólapra másolva!

Semlegesen tekint a régiós részvénypiacokra a nagy befektetési házak többsége, még a korábban kedvencként számon tartott lengyel tőzsde sem tudja felkelteni a piaci szereplők érdeklődését. A mezőnyből egyedül a török börze lóg ki szemmel láthatóan a sorból, amit valóságos sztárként kezelnek a befektetők. Ez jól látszik a török ISE100 index kirobbanó teljesítményén is, messze maga mögött hagyta a régió többi piacát.

Bár egyelőre Lengyelországban a tőke nagyobb része a kötvénypiacra áramlik, a sok éves mélységben tartózkodó állampapírpiaci hozamszintek közepette a magas vállalati osztalékszintek, és a részvénypiac egyre nagyobb vonzerőt jelenthet a lengyel nyugdíjalapok szemében.

regio1

Mi történik a lengyeleknél?

A lengyel tíz éves állampapírok idén rég látott szárnyalást produkáltak, melynek megfelelően a hozamszintek több éves mélypontra süllyedtek (a kötvények hozama és árfolyama ellentétes irányban mozog). A stabil gazdasági növekedés mellett a prudens és a befektetői bizalmat erősítő gazdaságpolitika is hozzájárulhatott a hozamcsökkenéshez, míg az utóbbi hetekben már a felerősödő kamatcsökkentési várakozások adhattak újabb lendületet.

regio2
Ha a kötvénypiaci őrületnek vége, robbanhatnak a részvények?

Miközben a lengyel kötvényhozamok egyre mélyebb szinteket ütnek, a részvénypiac relatív vonzereje erősödik. A legnagyobb lengyel részvényeket tömörítő WIG 20 index ugyanis a 4,9 százalékos osztalékhozamával már most kedvezőbb lehetőséggel kecsegtet az állampapírpiaci befektetésnél, ami a következő negyedévekben akár fel is keltheti a lengyel nyugdíjalapok érdeklődését.

regio3

Mindez azért bírhat kiemelt fontossággal, mert Lengyelországban a magánnyugdíjpénztárak jelentős szereplőnek tekinthetők a részvénypiac keresleti oldalán, az általuk tartott részvényvagyon mostanra a lengyel piaci kapitalizáció több mint 13 százalékára hízott.

regio4

A magánnyugdíjpénztárak tőzsdei szerepvállalásának fontosságát kiválóan szemlélteti a magyar példa. Miután a kormány államosította a magánnyugdíjpénztári vagyon nagy részét, a tőzsdei forgalom és a likviditás drasztikusan visszaesett, és miután mostanra a külföldi szereplők is nagy ívben elkerülik a magyar tőkepiacot, a hazai árazásokon és megítélésen is sebet ejtett mindez. A nyugdíjpénztári költések fontosságának bizonyítására nem kell persze más példákat sorolni, elég csak rápillantani arra a grafikonra, mely a lengyel nyugdíjalapok részvényvagyonának és tőzsdei forgalmának szoros együttmozgását szemlélteti.

A folyamatokban egyedül az utóbbi időszakban látunk kisebb törést. Ennek oka lehet, hogy a nyugdíjalapok részvénypiaci aktivitása csökkent, de persze összefüggésben lehet a lengyel nyugdíjreform tőzsdére gyakorolt negatív hatásaival is (a magánnyugdíjpénztári számlákra utalható összeg ugyanis tavaly a munkavállalói jövedelem korábbi 7,3 százalékos szintjéről 2,3 százalékra csökkent).



A kötvénykitettségből leépítettek, de a részvénykitettséget még nem növelték...

Az utóbbi hónapokban érdekes módon a lengyel nyugdíjalapok a kötvénykitettségüket folyamatosan csökkentették a nagy raliban, a részvényarányuk azonban egyelőre nem változott érdemben (hiszen elsősorban a készpénhányad és a vállalati kötvénykitettség emelkedett). Az utóbbi évek mozgásaihoz képest ez mindenképp furcsának mondható, hiszen a kötvényarány csökkenése nagy általánosságban a részvényarány emelkedésével járt együtt. Amennyiben ezt a mostani lemaradást bepótolva úgymond a nyugdíjalapok elkezdenék növelni kitettségüket a részvénypiacon, az az árfolyamok számára a már részletezett okoknál fogva jelenthetne felhajtóerőt.

Bár a nyugdíjpénztári részvényarány növelése a lengyel tőzsde számára löketet adhatna, a kedvezőtlen irányú gazdasági folyamatok egyelőre kerékkötőként funkcionálnak. Bár a lengyel gazdaság lassulása már a nyáron megrendezett EB-t megelőzően is látható volt, az idei második félév további lemorzsolódást eredményezhet. A Bloomberg konszenzusa szerint csak jövőre kezdődhet el a stabilizálódás.

Márpedig a növekedés lassulása miatt a befektetők megkérdőjelezhetik a vállalati osztalékszintek tarthatóságát (ami persze árnyalhatja a jelenleg kedvezőnek mondható osztalékhozamról alkotott képet), és az ilyen irányú kockázatok miatt óvatosan közelíthetnek a lengyel piachoz. A lassuló növekedés ráadásul számos fronton is félelmeket ébreszthet, gondoljunk csak a banki nem teljesítő hitelarány várható emelkedésének veszélyeire. Ilyen kockázati tényezők mellett pedig hiába forog a lengyel piac az átlagosnak számító prémiumnál alacsonyabb árazás mellett (12 havi előretekintő P/E alapján), ez még kevés indok lehet a hirtelen vételek megindításához. Pláne annak fényében, hogy egy tavalyi szabályozási változás hatására a pénztárak a korábbi 5% helyett már maximálisan 15%-nyi külföldi részvényt tarthatnak portfólióikban, vagyis ha részvénykitettség növelésén gondolkoznak, most már rugalmasabban tudnak akár külföldi piacok felé is kitekinteni.

A piaci szereplők és a nyugdíjpénztárak akkor lehetnének bátrabbak a vételi oldalon, ha a vállalati eredményvárakozások végre emelkedő pályára állnának, vagy legalábbis az utóbbi időszak mélyrepülése megtörne. A gazdasági folyamatok várható alakulásából ez akár már jövő év első felében is megtörténhet.

Milyen részvények nyerhetnének a nyugdíjalapok erősebb vásárlásaiból?

A nyugdíjalapok magasabb hozam reményében történő részvénykitettség-növelésének a magas osztalékhozamú papírok lehetnének az elsőszámú haszonélvezői. A WIG 20 komponensek között több olyan papír is van, amelyik az állampapírokénál magasabb osztalékhozammal kecsegtet, bár közülük talán azokra lehet érdemes figyelni, melyek magas és növekvő osztalékot képesek fizetni.

Bár a lengyel telekomóriás TPSA, a KGHM, vagy a PGE jelentős osztalékot fizetnek, az elemzők szerint várhatóan ezeket a szinteket a későbbi években nem tudják majd fenntartani. Mivel a befektetők számára fontos az osztalék fenntarthatósága, biztos nagy figyelem övezi majd a legnagyobb lengyel biztosító PZU-t, vagy a szénkitermelésben jelentős növekedést mutató Bogdankat, melytől sz osztalék mértékének megugrását várják az elemzők.