Hiába dugdosták a görög adócsalók listáját

Két éven át próbálta elsinkófálni a görög politikai elit azt a névsort, amely kétezer, külföldi számlán nagyobb összeget tartó állampolgár nevét tartalmazza. Mint kiderült, a sumákolás nem volt véletlen, több vezető politikus neve is felbukkan a potenciális adócsalók gyűjteményének tekintett listán.

Az egymást követő kormányok két évig nem kezdtek semmit a görög politikai-gazdasági elit potenciális adócsalóinak ezreit rejtő listával, a listát nyilvánosságra hozó újság főszerkesztőjére bezzeg egy nap alatt lecsapott a rendőrség - helyi sajtóbeszámolók szerint így interpretálja a görög közvélemény a jelenlegi kabinet számára több szempontból is kínos, néhány nappal ezelőtt kirobbant botrányt.

A Hot Doc nevű hetilap október 27-i számában és a Zougla.gr hírportálon nagyjából egy időben jelent meg az a lista, amelyet két évvel ezelőtt adott át Christine Lagarde akkori francia pénzügyminiszter (ma az IMF elnöke) a görög hatóságoknak. Majdnem 2000 görög állampolgár neve szerepel rajta, azoké, akik 2007-ben a svájci HSBC banknál vezettek számlát, összesen másfél milliárd euró értékben.

A Görögországban csak Lagarde-listaként ismert dokumentum alapját képező adatsort - amelynek 20 ezer neve között számos német, brit és francia is volt - az HSBC egy volt alkalmazottja lopta ki a pénzintézet rendszeréből. Az érintett kormányok jellemzően élénk érdeklődést mutattak iránta, mivel a svájci bankrendszer az adócsalók egyik biztonságos menedékének számított egészen az utóbbi évekig, amiatt, hogy a banktitok sérthetetlenségét a végsőkig védelmezte. Görögországban azonban mostanáig semmi sem történt annak érdekében, hogy kiderítsék, eltitkolt jövedelmekről van-e szó.

Politikusrokonok, minisztériumi alkalmazottak

Nagyon kínos az ügy a görög kormány számára, mert most kiderült, hogy ismert ügyvédek, üzletemberek, újságírók, orvosok, színészek mellett akadnak a listán politikusok, az ő rokonaik, sőt pénzügyminisztériumi munkatársak. Ott van a jelenlegi kormányfő, Antonisz Szamarasz egy tanácsadója, pártjának egy korábbi minisztere, két másik volt tárcavezető, több köztisztviselő.

A hatalmi elit adókerülése azért különösen botrányos jelenség Görögországban, mert a válságkezelő kormányok az elmúlt években részben azzal próbálták elfogadtatni a brutális megszorításokat, hogy a költségvetésbe be nem fizetett adók pótlására hivatkoztak. Az ország krízisének kétségkívül az az egyik oka, hogy a társadalom adófizetési morálja csapnivaló: becslések szerint tavaly 19 milliárd eurónyi adó nem folyt be a költségvetésbe.

Nem találták a nagy rendetlenségben

A politika érintettsége túlságosan átlátszóvá teszi, miért kotlottak a listán a különböző kormányok 2010 óta anélkül, hogy bármit kezdtek volna vele. Amikor a téma elő-előkerült, jobbára azzal ködösítettek a hatóságok, hogy illegális forrásból származó adatot nem vehetnek figyelembe. De egy miniszterváltás után az is megesett, hogy az új vezető kijelentette, nem találja a fájlokat. Október 19-én közölte a pénzügyi tárca, hogy a létezésüknek nincs hivatalos nyoma. A médiában akkor hosszasan tárgyalták, hogy a CD-n átadott adatok átkerültek-e egy pendrive-ra, és ha igen, az adathordozó vajon hol lehet.

A névsor az utóbbi hetekben már felbukkant görög internetes oldalakon, de nem lehetett tudni, hogy igazi vagy manipulált listáról van-e szó. A Hot Doc azzal hozta le a hozzá eljutott adatbázist, hogy bizonyítani nem tudja, de nagyon valószínű, hogy az megegyezik a Lagarde-féle eredetivel. Azt egyik orgánum sem állította, hogy aki a listán rajta van, az mind adót csalt volna, sőt, a számlákhoz tartozó összegeket sem közölték. Többen megszólaltak már, azt állítva, hogy külföldön működő cégeik üzleteihez vagy családtagjaik gyógykezeléséhez volt szükségük svájci számlára. Beszédes viszont, hogy miután az adatszivárgást a bank elismerte, a számlák legtöbbjét megszüntették.

Egymást is revolverezték a listával

A Hot Doc főszerkesztőjét, Kosztasz Vakszevaniszt a lista publikálását követő napon személyes adatokkal való visszaélés gyanújával őrizetbe vették, majd elengedték. Hétfőn már meg kellett jelennie a bíróságon, és csütörtökön lesz az első tárgyalása. A Zougla.gr és a névsort hétfőn újraközlő Ta Nea napilap ellen viszont még nem léptek fel a hatóságok.

Kosztasz Vakszevanisz megérkezik a bíróságra.
"Az újságírás olyan dolgok közlése, amiket mások titokban akarnak tartani. Minden más csak pr" - jelentette ki.

"A görög sajtóban megjelentek alapján mindez úgy csapódik le, hogy a politikusok szándékosan ültek a listán, mert nem volt érdekük, hogy megjelenjen. Ráadásul vannak arra utaló jelek, hogy közben egymást azért próbálták sakkban tartani vele" - mondta az [origo]-nak Solti Dóra, az ELTE görög tanszékének adjunktusa. Szerinte nem ez az első eset, amely aláássa a görög politikai elit hitelességét, de a felháborodás óriási, valószínűleg annak hatására engedték szabadon Vakszevaniszt is.

Ilyen tehertétellel kellene folytatnia a Szamarasz vezette nagykoalíciónak a nemzetközi hitel fejében vállalt, egyébként is minimális támogatottságú takarékossági programot, amelynek hamarosan újabb intézkedései lesznek esedékesek. A ellenzék igyekszik kihasználni a helyzetet, a radikális baloldali Sziriza és a kommunista párt együtt követeli a Vakszevanisz elleni eljárás megszüntetését. Az ügy további eltussolása mindenesetre aligha lehetséges, a Legfelsőbb Bíróság egy minapi határozata ugyanis előírta, hogy parlamenti bizottságot kell felállítani a történtek kivizsgálására.