A magyar gazdagok félnek vagy szégyenlősek

A válság csak rontott az amúgy is kezdetleges magyar adományozói kultúrán. A legnagyobbakon és legismertebbeken kívül a többség vagy fél az adóhivataltól vagy szégyenlős. Amerikában egyre dagad Bill Gates és Warren Buffet mozgalma - ők vagyonuk felét el akarják adományozni még életükben.

Demján Sándor az [origo]-nak adott interjújában beszélt arról, hogy vagyona 95 százalékát jótékony célokra hagyja. A gazdag magyar vállalkozók tömegesen azonban egyelőre nem nagyon adományoznak, ha mégis, azt sem verik nagydobra.

Megkerestük a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb magyar című kiadványának toplistásai közül nyolc embert azzal, hogy évente mekkora összeget fordítnak adományozásra, de csak a Gattyán György vezette Docler-birodalom sajtósa jelzett vissza, hogy éves szinten 1,2-1,5 milliárd forintot fordítanak társadalmi felelősségvállalásra, valamint szemetet szednek, vért adnak, ha kell.

Laki Mihály, az MTA tudományos tanácsadója, aki többek között az új magyar vállalkozói réteg viselkedésének kutatója, úgy látja, a válság kirobbanása óta még inkább visszafogták magukat az adományozók. "A bankok korábban többet adtak, de az unortodox politika miatt már kevesebbet" - mondta.

"Már a válság első évében nagyon komolyan visszaesett a kultúra területén az adományozók száma, és az általuk juttatott összegek is" - derül ki Kuti Évának, az Önzés iskolája? Vállalati mecenatúra - CSR környezetben című könyv szerzőjének kutatásából is. Az alacsony adományozási szint oka Kuti szerint még az is, hogy "majdnem mindenkinek vaj van a fején, sokan nem szeretik felhívni magukra az adóhatóság figyelmét" - bár hozzáteszi, biztosan vannak olyanok is, akik csak szerénykednek.

Pedig kézzelfogható haszna is lehet az adományozásnak. "Elég megnézni a Budapesti Fesztiválzenekar támogatói körét, ha ők egy koncert szünetében egy pohár pezsgőre összejönnek, közben az egész üzleti világgal találkozhatnak" - magyarázza Kuti.

Az oktatás a sláger

A másodgenerációs vagyonosok körében már az adományozás robbanására számít Magyar Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója. Ők azok, "akik már nem szorítják foggal-körömmel azt a vagyont, amelyet összeszedtek" - magyarázta. Az igazgató szerint ma Magyarországon nagyon kevesen áldoznak komolyan erre, mindössze körülbelül tíz olyan alapítvány van, melyet vagyonosabb magánszemélyek hoztak létre, "Csányi, Demján, Béres, Kürti" - sorolja.

Laki Mihály szerint magyar vállalkozók kevés pénzt adnak, és azt is kézzelfogható eredményekre akarják fordítani. "Szeretik ők bedugni a kórházi konnektorba az általuk adományozott röntgengépet" - mondta.

Összeszedni lehet innen-onnan, hogy ki milyen adományozó

Az egyik alapítványt Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egymilliárd forintos induló tőkével hozta létre a magánvagyonából, melyhez 2012-ben újabb egymilliárd forintot adott. Csányi az alapítvány honlapján arról ír, hogy maga is szerény körülmények között nőtt fel vidéken, célja pedig a tehetséges, hátrányos helyzetű gyerekek felkarolása, az [origo]-val pedig közölte, hogy reméli: tevékenysége példa lesz a többi sikeres üzletember számára is. A Kürt Rt. szerint sok támogatni való terület van, de ezek közül ők is az oktatást választották. Alapítványon keresztül segít a Béres család is, főként az egészségügy, oktatás és a kultúra területén. Demján Sándor hozta létre 2003-ban a Prima Primissima alapítványt, melyre 3 milliárd forintot költött. 2013-tól az anyagiakat - megegyezésük szerint - az OTP Bank biztosítja majd. Csányi Sándor cserébe a közönségdíjak finanszírozását adja majd át Demján Sándornak.

Magánalapítványok Magyarországon

Alapító (általa vezetett, alapított cég, foglalkozás)	Alapítvány
Béres József (Béres Gyógyszergyár Zrt.)	Béres Alapítvány a Teljes Életért
Bojár Gábor (Graphisoft)	Graphisoft Alapítvány
Csányi Sándor (OTP Bank, Bonafarm)	Csányi Alapítvány a Gyermekekért
Demján Sándor (TriGránit)	Demján Sándor Alapítvány
Kapolyi László (System Consulting)	System International Alapítvány, Kelemen Gyula Alapítvány
Kovács Gábor (Bankár Holding Zrt., KOGART)	Kovács Gábor Művészeti Alapítvány
Küllői Péter (befektetési bankár)	Mosoly Alapítvány
Kürti Sándor (Kürt Zrt.)	Kürt Alapítvány
Rubik Ernő (feltaláló)	Magyar Mérnökakadémia Alapítvány
Somody Imre (Pharmavit-alapító)	Bolyai-díj alapítvány

Forrás: Magyar Adományozói Fórum

Fele királyságuk

Az Egyesül Államokban amúgy is különösen fejlett az adományozói kultúra - igaz az adók jelentősen alacsonyabbak - de az ország két mágnása az eddigieken is túl szeretne tenni. Közel száz dollármilliárdos csatlakozott már Bill Gates és Warren Buffett kezdeményezéséhez, hogy a gazdagok még életükben mondjanak le vagyonuk feléről.

A The Giving Pledge elnevezésű kezdeményezéshez már a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és George Lucas filmrendező is csatlakozott. Igaz, a vállalás könnyen megtehető, hiszen csak erkölcsi elkötelezettséget jelent, jogilag soha senki nem kérheti számon rajtuk a felajánlást.

Gates és Buffet mozgalma nem gyűjt pénzt semmilyen konkrét szervezetnek, és nem támogatnak egy kiemelt célt sem, összejöveteleken vitatják meg, hogy tulajdonképpen mit is kellene csinálniuk. Vannak azonban kétkedők is. A The Giving Pledge nagy ellenzője, a német mágnás Peter Kramer úgy véli, hogy mielőtt a szupergazdagok dollármilliókkal beavatkoznak az állam működésébe az olyan érzékeny területeken, mint mondjuk az oktatás vagy az egészségügy, a kormányokkal is egyeztetniük kellene. Csak az USA-ban tavaly mintegy 298 milliárd dollárt fordítottak jótékony célokra a becslések szerint. Ez megközelítőleg 63 ezer milliárd forintot tesz ki. Összehasonlításképpen: a magyar államháztartás 2011-es hiánya 1734 milliárd forint volt.