Lázár János vidítja fel a búsuló magyar disznókat

Vágólapra másolva!
A magyar sertések rosszkedvűek: viszonylag sok takarmánytól is alig híznak, szaporodni nem akarnak, a meleg is megviseli őket. Tíz év alatt majdnem 2 millió disznó tűnt el az országból, miközben a disznóhúsra egyre nagyobb az igény. Orbán Viktor egyik legerősebb emberét, Lázár Jánost bízta meg azzal, hogy rázza fel a sertéságazatot.
Vágólapra másolva!

Nagy erőket mozgatna meg a kormány a magyar sertésállomány védelmében, mert a 2000-es évek elején még 5 millió példányból álló hazai populáció az idén 3 millióra csökkent, miközben sorra szűnnek meg a munkahelyek az ágazatban.

Orbán Viktor kormányfő Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt utasította, hogy irányítsa a sertéságazat talpra állítását. Lázár két megbeszélést tartott kedden, az egyiket a sertésfeldolgozással is foglalkozó Gyulai Húskombinát megmentéséről, a másikat arról, hogyan lehetne 3 millióval több disznó Magyarországon. A kormány a munkahelyek védelmével és teremtésével indokolta közleményében a közbeavatkozást, és nem csak a húsfeldolgozó esetében. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egy anyaga szerint 1 millió új disznó 3000 új munkahelyet teremtene közvetlenül, és ennél jóval többet közvetve az ágazatban. Igaz az előterjesztés több mint 600 milliárd forintos beruházás szükségességéről is ír.

Melegben kevésbé szapora a disznó

A nagy kormányzati igyekezet nem véletlen, Lázár János jókora feladatot kapott a nyakába. A magyar sertéságazat romokban hever, ráadásul a még talpon lévő gazdákat jelenleg az aszály tartja sakkban. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) augusztus eleji közleményében arra panaszkodott, hogy a hőség hatására romlik a magyar sertések súlygyarapodása, több tízezerrel kevesebb malac születik azért, mert romlott a disznók termékenysége. "A forróság következtében ez idáig mintegy 50 000 darab sertés már el is pusztult" - festette le az ágazatot sújtó aszály komolyságát a szövetség. A csapadékszegény időjárás rontja a búza, a kukorica, a szója termésmennyiségét is, ami miatt a tenyésztők magasabb takarmányárakkal szembesülnek, miközben a vásárlók válság apasztotta pénztárcája nem viselné el, ha árat emelnének a kereskedők.

A sertéságazat problémáját most nem elsősorban a válság, hanem az aszály okozza - erősítette meg Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szárazság miatt drágul a gabona és a kukorica ára, amelyet a spekuláns befektetők tovább hajtanak. A sertéstenyésztés önköltségeiből 65-70 százalékot tesz ki a takarmány ára, ezért az élelmiszerár-emelkedés felhajtja a hízók tartásának költségeit is.

A baromfiágazatban Magyarországon megvalósult az integráció, azaz a tenyésztők szorosabb kapcsolatban vannak a növénytermesztő, takarmánykészítő szereplőkkel és vágóhidakkal, feldolgozókkal (akár úgy is, hogy egy cégen belül megtalálható mindegyik), ezáltal kevésbé vannak kitéve az élelmiszerek áringadozásának - a sertéságazatban ez a fajta integráció fejletlenebb, illetve hiányzik. A marhatenyésztésben pedig kisebb részt tesz ki a költségekből a takarmány (körülbelül 40 százalék), a húsára viszont nagyobb a kereslet - ezeket az okokat sorolta fel Wagenhoffer Zsombor, hogy miért a sertéságazatban van a legnagyobb baj.

Kihullnak a kistermelők

Még ha sikerülne is a tenyésztők rövid távú pénzügyi bajait orvosolni, az ágazat akkor is súlyos lemaradásban maradna a versenyben. A minisztériumi tanulmány megjegyzi, hogy a FAO becslése szerint folyamatosan növekedni fog a húsfogyasztás, ugyanakkor a magyar állomány folyamatosan csökken. Ezért tűzték ki célul, hogy hét év alatt 3 millióval növelni kell a magyar disznók számát.

A magyar gazdák az ország 2004-es uniós csatlakozásakor kemény konkurenciát kaptak a német, osztrák, francia vagy épp holland sertésekkel. A fejlesztések elmaradtak, a technológia elavulttá vált, a kisebb szereplők folyamatosan kirostálódtak - a jelenlegi aszály csak a legújabb piaci szűrő, amelyen sokan fennakadhatnak. A KSH adatai szerint 2002-ben több mint 5 millió sertést tartottak Magyarországon, és ennek 48 százalékát egyéni gazdaságok. 2011-ben már csak 3 millió példány volt, de ennek már csak a 28 százaléka volt a kisebb termelőknél.

A magyar disznók eközben versenyképtelenné váltak. A minisztériumi anyag szerint egy magyar koca átlagosan 16,8 malacot ellik egy évben, ez Nyugat-Európában 21-28 darab. A magyar disznók lassan híznak, átlagosan naponta 659 grammal, miközben a német sertés 736, a dán 904 grammal gyarapszik, vagyis gyorsabban érnek vágósúlyúvá. A fejletlen technológiára jellemző, hogy a lassú hízás úgy következik be, hogy a magyar sertések többet esznek: 3,7 kilogramm takarmány kell 1 kiló felhizlalásához, míg Németországban csak 3, Dániában 2,6 kilogramm.

Levegőhöz jutás

A keddi találkozón a nagyszabású tervek helyett még a tűzoltással foglalkoztak. "A 600 milliárd forintról szó sem volt" - mondta Tóth István, aki a MOSZ képviselőjeként vett részt a keddi megbeszélésen. Helyette az aszályos időjárás következményeiről, és az erre adható válaszokról beszéltek, de Tóth István szerint semmilyen döntés sem született a találkozón. A kormány augusztus 29-én tárgyalja a frissített intézkedéscsomagot.

A szakmai szervezetek már annak is örültek, hogy magas szintű tárgyalópartnert kaptak a kormány oldaláról. "A miniszterelnök kifejezett utasítására tárgyalt a szakma Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárral. Ilyen még nem volt" - mondta Wagenhoffer Zsombor, a tárgyaláson részt vevő Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Szerinte a rövid és hosszú távú terveket is áttekintették a megbeszélésen. Konkrét eredményekről nem tudott beszámolni a kormánydöntés előtt, de azt elmondta, hogy a sertéságazat képviselői a jövő évi támogatások előre hozását és a keretösszeg megemelését kérték a kormánytól. Ezek az intézkedések a sertéstartók levegőhöz jutását célozzák meg, de a hosszú távú problémákat nem oldják meg - mondta Wagenhoffer Zsombor.

A nagy tervek

A stratégiai problémák kezelésére nagyívű terveket sző a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az ambíciók nem szerények, több mint 1600 milliárd forintot mozgatna meg a tárca a magyar sertéságazat fejlesztéséért hét év alatt, ebbe magán, állami és banki pénzeket is beleértettek. A minisztérium júniusban készített egy javaslatcsomagot, amely részletesen elemzi az ágazat helyzetét, és számba veszi a megoldási lehetőségeket. Az előterjesztést a kormány nem fogadta még el, tehát nem lehet hivatalos álláspontnak tekinteni, de a keddi egyeztetésen is részt vevő szakmai szövetségek az [origo]-nak azt mondták, a szakma egyetért a helyzetelemzéssel.

A javaslatcsomag úgy számol, hogy fejlesztési beruházásokra 666 milliárd forintot kellene fordítani, amelyből 378 milliárd lenne magánforrás (önrész, hitel, befektetés), és 288 milliárd forint költségvetési, illetve uniós támogatás. A beruházások mellett 868 milliárd forintot kellene a folyó finanszírozásra fordítani, de ebből csak 43 milliárd forint lenne az állami kamattámogatás, a nagyobb részt az ágazati szereplőknek (434 milliárd) és a hitelező bankoknak (391 milliárd) kellene előteremteni. A javaslat további 91,4 milliárd forinttal számol egyéb támogatás címén, amely többek között exporttámogatásra menne.

Hitel nélkül nehéz

A Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztését elfogadja a szakma Wagenhoffer Zsombor szerint, "csak meg kellene csinálni". Ehhez csatlakozott Tóth István is, aki azt mondta, 90 százalékban megegyezik a kormány problémaelemzése és megoldási javaslata a MOSZ álláspontjával, viszont a nagy kérdésnek azt tartotta, hogy honnan lesz pénz minderre.

Mindkét szervezet említette, hogy a bankok bevonása lehet a kulcs - a minisztériumi anyag is foglalkozik ezzel. Wagenhoffer Zsombor szerint az államnak biztosan nem lesz több százmilliárd forintja, ezért mindenképp be kell vonni a bankokat. Példaként említette a Magyar Fejlesztési Bank 15 milliárd forintos Agrár Forgóeszköz Hitelprogramját. Ezt a kereskedelmi bankokon keresztül tudnák lehívni a tenyésztők, de sokan azért nem tudják igénybe venni, mert nincs meg hozzá a bankok által kért önerő, a hitelintézetektől pedig az általuk támasztott feltételekkel nem tudnak forrást szerezni hozzá.

Az agrártárca csomagja úgy számol, hogy 7 év alatt lehetne 3 millió példánnyal növelni a hazai sertésállományt. Wagenhoffer Zsombor szerint ez egyáltalán nem irreális, ennél akár korábban is megvalósulhatna a terv a megfelelő lépésekkel. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban az 1990-es években nagy sertéságazati fejlesztést hajtottak végre, amely során 0 százalék körüli hitelt nyújtottak a bankok. Magyarországon ma nem lehet 10 százalék alatt hitelt szerezni, ezt pedig képtelenség kigazdálkodni - mutatott rá a különbségre az ügyvezető. A marhatenyésztésben pedig Törökország lépett hatalmasat a 0 százalékos kamatot és 5 év türelmi időt biztosító hitelprogramjával.

Fojtogató áfa

A minisztériumi elemzés szerint ennek a magyar gazdák rugalmatlansága is az oka. A termelők jobban bíznak a saját alapanyagokban, és még akkor sem hajlandóak változtatni, ha sokkal olcsóbban tudnák megvenni az idegen anyagokat.

A problémák közt van a feketekereskedelem magas aránya is, amely ágazati becslések szerint 30 százalék körül lehet. Ennek oka a magas, 27 százalékos áfa, ami a termékekre hárul, emellett nagyon is megéri számla nélkül adni a sertéshúst. A javaslat szerint az állam 25-27 milliárd forinttól esne el, ha a disznóhúst 5 százalékos áfa terhelné a továbbiakban, viszont ezzel jelentősen visszaszorulna a feketekereskedelem.

A kormányzati anyag rengeteg megoldási lehetőséget felsorol (többek között mesterséges termékenyítő állomások, ágazati információáramlás, termelői tulajdonú feldolgozók, szakképzés). A fogyasztás serkentésére fejlesztenék a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegyet, amelyre épülhetne a gazdák önkéntes és közösségi marketingprogramja. A gazdák francia példára befizetnének egy kisebb összeget kilónként, amelyből közösen reklámoznák a magyar sertéshúst. Az állam a külföldi értékesítésben segíthetne, illetve az egyes partnerországokból szerezhetne befektetőket.