Behúzta a féket a magyar ipar

Éves szinten ugyan még növekedésben volt a magyar ipar júniusban, de májushoz képest már visszaesett a termelés. A cégek inkább a készleteiket adták el külföldre.

Júniusban 0,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, mind a kiigazítatlan, mind a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az éves szintű növekedés azonban a korábbi hónapoknak köszönhető, júniusban az előző havi, májusi kibocsátáshoz képest az ipar júniusi teljesítménye 2,2 százalékkal csökkent. Az első félévi ipari termelés is 0,4 százalékkal elmaradt a múlt év azonos időszakától. Kedden a GDP-adatot közölte a KSH, amely szerint a magyar gazdaság recesszióba került.

Az ipar belföldi értékesítési volumene 1,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és negyedik hónapja csökkent. Az exportértékesítés éves növekedési üteme viszont 6,2 százalékra gyorsult a májusi 1,6 százalékról. Az export húzó hatásának köszönhetően az ipari termékek értékesítése a termelés növekedésénél jobban, 2,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, azaz a korábban előállított készletekből is szállítottak vállalkozások.

Júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új exportrendelései az előző havi 4,2 százalékos csökkenés után 2,6 százalékkal emelkedtek. Az új belföldi rendelések csökkenése a májusi 1,8 százalékról 5,4 százalékra nőtt. Az összes új rendelés állománya 1,6 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év azonos hónapjában. Az összes rendelésállomány 21,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a belföldi megrendelések 26,6, az exportrendelések 20,8 százalékos növekedésének köszönhetően.

Júniusban a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás volumene 13,1százalékkal magasabb volt, mint 2011 azonos időszakában. A legjobb teljesítményt - mintegy 29 százalékos növekedéssel - a járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása nyújtotta.

A második legnagyobb súlyú alágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása viszont 6,1 százalékkal csökkent, főként a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése következtében - közölte a KSH. Ugyanakkor jelentősen emelkedett az elektronikai áramköri kártyák és számítógépek, perifériás egységek gyártása.

A feldolgozóipari termelés majdnem egynyolcadát kitevő élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása jelentősen, 11,1 százalékkal nőtt, nagyrészt a húsfeldolgozás és -tartósítás, húskészítmény, illetve a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás alágazat bővülésének köszönhetően.

Az előző havi visszaeséssel szemben kiugróan, 16,4 százalékkal emelkedett a gépek és gépi berendezések gyártása mind a hazai, mind a külpiaci értékesítés élénkülésének eredményeként.

Júniusban az élelmiszer-ipari szektor belföldi értékesítése 4,3 százalékosra lassult a kiugró májusi 11,1 százalékosról, a gyógyszeripari eladások pedig háromhavi visszaesést követően 10,2 százalékkal megugrottak. A gépi berendezések belföldi eladása 17,8, a járműveké 6,5 százalékkal nőtt, a számítógépek és elektronikai termékek értékesítése négy hónapja ismét drasztikusan, 24 százalékkal zuhant.

Júniusban az élelmiszeripar exporteladásai 17,3 százalékkal nőttek, a gyógyszerexport kéthavi visszaesés után 12,9 százalékkal fellendült, és a fa- és papíripari ágazat exportértékesítése is 7,9 százalékkal nőtt. A járműexport harmadik hónapja gyorsult a júniusi 15,5 százalékra, a gépexport volumene 17,6 százalékra ugrott az előző két hónap visszaesése után. A villamos berendezések exportja 2010 novembere óta először emelkedett szerény 1,2 százalékkal, a számítástechnikai cikkek exportja csak 0,3 százalékot esett tovább az egy évvel korábbi mélypontjáról - derül ki a KSH adataiból.