Spiclik helyett jó füleseket vár az adóhivatal

adóellenőr, adóhivatal, adócsaló, revizor, besúgók, feljelentés, NAV, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illusztráció
Vágólapra másolva!
Évente harmincezer súgást kap magánszemélyektől az adóhivatal. Az informátorok jó szolgálatot tesznek, mert minden ötödik-hatodik bejelentés alapján adóvizsgálat indul, és rendszerint lefülelik az adócsalókat a revizorok. A feljelentők egy része sikerdíjban reménykedik, de csalódnia kell. Az adócsalók rafináltak, ha egy strandra belépő társaságban van gyerek, vagy ha idegen nyelven beszélnek az étterem vendégei, lecsapnak a kínálkozó lehetőségre.
Vágólapra másolva!

Egy férfi látta, hogy a szomszédja sok kutyát tart, és azt is gyanította, hogy tenyészti azokat. A férfit nem az irigység hajtotta, de zavarta az állandó kutyaugatás, ezért feljelentette a szomszédját. A szomszédról kiderült, hogy törzskönyvezett kutyákat tenyészt, abból szép jövedelemre tesz szert, de mindezt illegálisan végzi, adót nem fizetett, ezért az adóellenőrök jól megbüntették. Ez csak egy az évi több ezer történet közül, amelyekben valaki tippet ad az adóhatóságnak, a revizorok pedig adócsalást gyanítva ráállnak az ügyre.

Tavaly csaknem harmincezer közérdekű bejelentést kapott az adóhivatal, ennyiszer jelzett valaki a hatóságnak vélt adóeltitkolásról. Az esetek nagy részéből nem lett semmi, mert vagy túl általános jelzést kapott az adóhivatal, amiből a vélelmezett adócsalót nem lehetett beazonosítani, vagy ugyanarról az adócsalóról nem sokkal korábban már érkezett bejelentés, és fülön is csípték - magyarázta az [origo]-nak Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese. Mint mondta, a bejelentések másik részénél nem indult azonnal vizsgálat, de a kapott információkat elraktározta az adóhatóság, és azokat egy későbbi, "soros ellenőrzés" során hasznosították.

19 képből álló fotósorozatot küldött valaki az adóhivatalnak

A NAV így is sokat köszönhet a bejelentőknek, mert a harmincezer bejelentésből öt-hatezer vizsgálat lett. Ennyiszer tűnt eléggé megalapozottnak az adóeltitkolás, és még tudták is a pénzügyőrök, adóellenőrök, hogy melyik autót kell megnézni, ha csempészett dohányt akarnak fogni, melyik piaci árusnál kell "álruhában", normál vásárlót imitálva venni egy kis zöldséget, melyik órajavítóhoz kell becsöngetni, mely nagy lábon élő személynél érdemes egy vagyonosodási vizsgálatot elrendelni. Legutóbb, pár napja a pécsi piacon tartott ellenőrzés indult egy súgás után.

Könnyű dolguk volt akkor, amikor egy 19 darabos fotósorozatot juttatott el nekik valaki. A fotók egy autószerelő műhelyben készültek, a címet a bejelentő megadta, a fotókon meg voltak jelölve a munkavállalók, akiket feketén foglalkoztatott a műhely tulajdonosa. Az ellenőrök csak kimentek, majd adócsalásért és feketefoglalkoztatásért bírságoltak. Nagy fogás volt egy olyan embernél, akinek a telkén sorjáztak az autók, a szomszédját ez pedig zavarta, ezért szólt az adóhivatalnak. Az illetőről kiderült, hogy külföldről hozta be az autókat, azokkal üzletszerűen kereskedett, de vállalkozói igazolványa, cége nem volt, jövedelmét nem vallotta be, végül 280 millió forintra büntette áfacsalás miatt a NAV.

További érdekességek az állampolgároktól érkező bejelentések alapján:

Egy agrárszövetkezet néhány vezetője tudott arról, hogy valamilyen terményt feketén értékesítenek. Egymás között osztozni akartak a megspórolt adón, de volt egy olyan kollégájuk, aki tudott az ügyeskedésről, de nem kapott volna részesedést. Ő feldobta a többieket.

Éttermekben nem ritka, hogy ha idegen nyelven szólal meg a vendég, akkor nem adnak nyugtát. Az adóellenőrök ezért németül beszélgettek, amikor leteszteltek egy éttermet, bírság lett az ellenőrzés vége.

Strandokon sokszor előfordul, hogy ha valaki kisgyerekkel akar belépni a strandra, akkor nem adnak nyugtát, arra apellálva, hogy egy adóellenőr mégsem hurcolhat magával egy gyereket.

Egy jégkrémárus autót vezető is lebukott, mert nem adott nyugtát. Azzal indokolta, hogy ha nyugtát adna, nem tudná tartani a munkaidejét.

Egy gyümölcsösben közel hatvan napszámos dolgozott, egyikőjüket sem jelentette be a munkaadó az adóhivatalnak és az egészségpénztárhoz. Voltak köztük külföldiek, akiket rabszolga módjára, éhbérért dolgoztattak. Egyikőjük tette a feljelentést.

Volt olyan, aki fizetett, és kapott is nyugtát - elvileg. A megkapott blokk alján ott volt a felirat, hogy nyugtamegszakítás, azaz végül is a bevétel nem került a pénztárgépbe. Az adóellenőrök 9 millió forintra büntették az üzlet tulajdonosát, megbecsülték a leltár, a készletbeszerzés, a papírok összevetésével, hogy mekkora bevételt tagadhatott le évek alatt.


Az irigy szomszéd és a volt házastárs így forral bosszút

A feljelentők jelentős csoportja sértett vagy az irigység hajtja. Az elvált házastárs, az elbocsátott dolgozó, a fizetésemelésért régóta sikertelenül küzdő, esetleg bércsökkentést elszenvedő munkavállaló, az irigységtől méregzöld fejű szomszéd valamilyen megtorlást remél attól, hogy feldobja a volt férjét, feleségét, munkaadóját, szomszédját. Az adóhivatalnak azonban csínján kell bánnia az ilyen indíttatású bejelentésekkel - hangsúlyozza Varga Árpád, mert az adóhatóság nem a bosszú eszköze, viszont ha használható nyommal tud szolgálni a bejelentő, akkor indulhat a vizsgálat. Azt egyébként, hogy a bejelentő milyen módon jut ahhoz az információhoz, amit később átad az adóhivatalnak, a hatóság nem vizsgálja, így ha például egy, az adócsalást leleplező szerződést juttat el a NAV-hoz valaki, akár úgy is, hogy elvileg semmi köze sincs az adott ügyhöz, az adóhatóság befogadja és felhasználja.

A vagyonosodási vizsgálatoknál különösen jó szolgálatot tesznek a haragban elvált házastársak az adóhatóságnak. Minden harmadik vagyonosodási eljárás súgás alapján indul.

Az adóhivatalhoz befutó közérdekű bejelentéseknek csak a kisebbik része szól arról, hogy például a fodrász, festő, vízvezeték-szerelő nem adott számlát, a fagylaltárustól, kofától nem kapott nyugtát a feljelentő, a kisboltban nem adtak neki semmilyen blokkot. Ezért is bátorít minden Magyarországon élőt a NAV egy minapi közleményében arra, hogy akármit vásárolnak, akármilyen szolgáltatást vesznek igénybe, figyeljenek arra, hogy kapjanak érvényes nyugtát, esetleg számlát, vagy ha nem kapnak, akkor ezt jelezzék az adóhivatalnak.

Forrás: MTI/Illyés Tibor
A józsefvárosi piacon egy bevetésen a NAV ellenőrei

Nem a tízmillió besúgó országa a célja az adóhivatalnak

"Ezzel a kampánnyal nem azt akarjuk elérni, hogy mi legyünk a tízmillió feljelentő országa, hanem próbáljuk formálni az emberek tudatát, mert a lakosságnak csak jóval kisebb része tartja fontosnak, hogy mindenki fizessen adót, amiből a közös kiadásokat finanszírozzuk. Egészen másként van ez például az osztrákoknál, németeknél: ők azt tekintik természetesnek, hogy mindenki befizeti az adót, a törvénysértő ügyeskedők pedig mindenkit megkárosítanak, ezért üldözni kell ezt a fajta magatartást. A nagy adócsalókat is el kell kapni és a kis adócsalók felett sem lehet szemet hunyni" - ez a megfontolás ihlette a szóban forgó közleményt Varga szerint, aki szerint a tilosban járók feljelentése nem magyarspecifikus dolog.

Így van ezzel Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő is, aki nem boldog, hogy ilyen eszközökhöz kell folyamodnia a NAV-nak, de indokoltnak tartja az arra való buzdítást, hogy mindenhol kérjen nyugtát az, aki vesz valamit, ennek elmaradása esetén pedig adjon információt az adócsalásról. Az elmúlt években született több becslés is, nagyságrendileg a GDP negyedére teszi a feketegazdaság méretét, a kisvállalkozások közel 40 százaléka papíron évek óta veszteséget mutat ki, "ha pedig ez ellen küzdünk, akkor ennek szerves része az, hogy érjük el valahogy, hogy az adóelkerülők, adócsalók is vegyék ki részüket a közteherviselésből." Vámosi-Nagy szerint, ha a fekete- és szürkegazdaságban tevékenykedőknek akár csak a fele befizetné a rájuk is érvényes adót, akkor a most is adót fizetőknek érezhetően lehetne csökkenteni az adóterhelésüket, havonta több ezer vagy tízezer forintot nyerhetnének az ezzel lehetővé váló adócsökkentés révén az adót lelkiismeretesen most is befizetők.

Azért sem megvetendő az adóhatóság felhívása Vámosi-Nagy szerint, még ha annak sokak szemében lehet egy pejoratív, a szocializmusra emlékeztető, a besúgás erőltetésére vonatkozó olvasata, mert egyrészt erre tartjuk a szervezetet, másrészt pedig nem állhat minden vállalkozás mellett egy adóellenőr. A lakosság, a vásárlók is ki tudják kényszeríteni az adók megfizetését.

Legalább az ne legyen adócsaló, aki súg

Az adócsaló vállalkozókat egyébként gyakran a versenytársuk buktatja le, de sokszor a besúgó is pórul jár. Egyszer egy, a budapesti Üllői úton üzlettel rendelkező bőrdíszművest dobott fel egy névtelen bejelentő. A revizorok fülön csípték a bőrdíszműves vállalkozót, de átmentek az utca túloldalán levő másik bőrdíszműveshez is. Kiderült, hogy ő adta a tippet a hivatalnak, de rosszul járt, mert ő sem adott nyugtát, ő is büntetést kapott - meséli az egyik klasszikus esetet Varga. Szinte mindig úgy van, hogy ha kimennek egy címre a revizorok, akkor a környéken is végiglátogatják a különféle üzleteket, így hatékony és ésszerű a helyszíni ellenőrzés.

Az adócsalást gyanító magánszemélyeknek a többsége nem vállalja névvel a tettét, kilencből öten névtelenül tesznek bejelentést. Pedig elvileg semmi okuk nincs a titkolózásra. A törvény védi őket, az adóhivatal nem fedheti fel azt a vizsgálat során, hogy kitől jött az információ, amely alapján adóellenőrök vonulnak ki a gyanúba kevert vállalkozóhoz. A bejelentőt később sem érheti emiatt hátrány. Persze előfordult, ismeri el Varga Árpád, hogy a revizorok által vizsgált vállalkozó számára kiderült, hogy ki volt - a törvény szóhasználatával élve - a panaszos. "A kézzel írt bejelentést meglátta a vizsgálat alá vont cégvezető, és ráismert a nemrég elbocsátott titkárnőjének a kézírására. A régi eset óta nem fordult elő többé ilyen kínos malőr."

A névtelen bejelentésnek egyébként hátránya is van, mert a névvel vállalttal szemben az adóhivatal nem köteles érdemben foglalkozni az anonim vádló jelzésével.

Van, aki jutalomban reménykedik, de felsül

A bejelentők néha nem szimpla szívjóságból, közérdekből dobnak fel valakit, hanem sikerdíjban reménykednek. Ezt viszont hiába teszik, a törvény ugyanis nem ad lehetőséget az adóhivatalnak arra, hogy valahogyan honorálja a jó tippet adó személyt.

Ezzel az állam is veszít. "Arra is volt már példa, hogy egy magánszemély csak egy bizonyos összegért adott volna adóeltitkolókat lebuktató információkat. Törvényi felhatalmazás híján nem tudtuk teljesíteni a kérését, ő pedig így nem is adta át a tudomására jutott információkat" - mesélte Varga.

Amit a közérdekű bejelentésekről tudni érdemes:

Bárki tehet névvel vagy névtelenül bejelentést vélt adócsalásról.

Írásban, személyesen, vagy akár telefonon is lehet bejelentést tenni. A szóbeli bejelentésről jegyzőkönyv készül.

A bejelentéssel nem kell feltétlenül egy adóhivatali kirendeltséget felkeresni, levelet írni, mert bármely állami szervhez lehet fordulni, az pedig továbbítja az információkat az adóhatósághoz.

A panaszt, bejelentést harminc nap alatt el kell bírálni - ezt 15 nappal meg lehet hosszabbítani. Ha névvel tette a bejelentést a magánszemély, akkor az adóhivatalnak tájékoztatnia kell őt, hogy indult-e vizsgálat vagy sem a bejelentése alapján, és ha nem, mi az indok.

A névvel történő bejelentést mindig vizsgálni kell, a névtelenül érkezettet nem kötelező vizsgálni. Akkor sem kell feltétlenül vizsgálni a bejelentést, ha a bejelentő a tudomására jutott dologról legalább fél évvel később szól az adóhivatalnak, mint amikor ő megtudta. Aki pedig legalább egy évet ül az információn, hiába is keresné fel az adóhatóságot, a bejelentését érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania a hivatalnak.

Ha a bejelentőről kiderül, hogy rosszhiszeműen járt el, direkt alaptalanul keverte gyanúba a megvádolt személyt vagy vállalkozást, elferdítette a tényeket, akkor ezzel akár bűncselekményt vagy szabálysértést követhetett el, ezért pedig az illetékes állami szerv eljárást indíthat ellene.