Miért lesz drágább a kenyér és a hús?

Vágólapra másolva!
Hacsak nem menti meg az Egyesült Államokat és a többi fontos termőterületet az eső nagyon gyorsan, a magasban ragadhat a kukorica, a szójabab és a főbb gabonák ára, ami magával húzná a legtöbb élelmiszerterméket is. Ráadásul az aszály itthon is pusztít, így nemcsak a nemzetközi piac miatt drágulhat itthon a kenyér és a hús. A boltokban már szeptemberben szembesülhetnek a magasabb árakkal - vagy az árcédulákon, vagy a csökkentett adagú termékekben.
Vágólapra másolva!

A kukoricapelyhes doboz mérete ugyanaz, a képrejtvény vagy a dobozban rejlő ajándék ugyanúgy csábít, csak a tartalom, a kukoricapehely kevesebb. Ez az élelmiszertermékek gyártóinak egyik módszere arra, hogy ne kelljen hirtelen ráijeszteni a vásárlókra a megugró árakkal. A trükk azonban nem minden termékkel működik.

Márpedig az élelmiszerek ára 2008 után ismét nagy emelkedésnek indulhat a növénytermesztés problémái miatt. A világ legnagyobb mezőgazdasági exportálójaként számon tartott Egyesült Államokban több mint 50 éve nem látott szárazság rontja a termés kilátásait. A CNN Money szerint az amerikai kukoricaültetvények 90 százalékát sújtja a vízhiány, míg 40 százaléka kifejezetten rossz helyzetben van. A szójabab és a búza is megszenvedi a szárazságot. Ezeknek az alapvető élelmiszereknek a drágulása a teljes láncot megrángatja: a hús, a tej és sok más élelmiszer sem ússza meg.

Az amerikai aszálytól Magyarország sem tudja függetleníteni magát. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss gabonapiaci elemzése szerint a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a búza augusztusi árfolyama a chicagói árutőzsdén bekövetkező durva drágulással párhuzamosan idei csúcsára, tonnánként 68,5 ezer forintra nőtt, majd valamelyest, 67 ezer forintra csökkent. A takarmánykukorica a bizonytalan terméskilátás miatt június közepe óta folyamatosan drágul, július végén a novemberi jegyzés már 65,5 ezer forint volt, ami több mint 40 százalékos növekedésnek felel meg.

A válságtól szorongatott vásárlók azonban drasztikus áremelést nem tudnának elviselni, így a gyártók ismét törhetik a fejüket, ha nem akarják teljesen lenyelni a nyersanyagok árának elszabadulását. Vannak termékek, például a kenyér, ahol nehéz csomagolási technikákkal kikerülni az áremelést, a gabona drasztikus drágulását pedig a malmok és a pékek nem képesek egyedül átvállalni - ezt mutatja a Pékszövetség szerdán kiadott közleménye is.

70 forinttal nőhet a magyar csirke ára

A kukoricatermést Magyarországon is sújtja az aszály, ami szintén árfelhajtó tényező. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Népszavának azt mondta, az átlagos 7-8 millió tonna kukorica helyett ebben az évben lehet, hogy alig 4-5 millió tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Az óriási terméskiesés elsődleges oka a szárazság. Az aszály rontja a kukoricatermelők helyzetét, ám a pont emiatt magasba ugró árak kedvezőek számukra. A kukoricadrágulás inkább az állattartókat sújtja, mivel ez a gabona a legfontosabb alapanyag náluk.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezetek és Terméktanács (VHT) elnöke, Németh Antal, illetve Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke csütörtöki közös sajtótájékoztatóján közölte, a takarmányárak 50-60 százalékos drágulása több ágazat fennmaradását veszélyezteti. A Napi Gazdaság kérdésére azt mondták, 70 forinttal nőhet a csirkehús kilónkénti ára. A húságazat képviselői szerint az a kérdés, hogy az áremelésből mennyit hajlandóak lenyelni a kiskereskedők, mert a vásárlók nem igazán bírnak el további drágulást. Vancsura azt javasolja a kormánynak, hogy az állami kézben lévő Concordia Közraktár vásároljon fel takarmánykészleteket, hogy az állattartók ne kényszerüljenek az állomány megtizedelésére.



A szövetség azt írta, szeptemberben "jelentős mértékű" áremelés következhet, mivel a liszt ára augusztustól 18-20 forinttal emelkedett - az azonban nem derült ki, körülbelül mekkora is lehet a "jelentős mérték". A pékek arra panaszkodtak, hogy amúgy sincsenek tartalékaik, a liszten kívül pedig a termelési és a szállítási költségek is emelkedtek. A szövetség szerint Magyarországon és külföldön is csökkent a búzatermelés, a közlemény az amerikai szárazságról nem is szólt.

Szárazság fenyegeti az USA-t

A kukorica ára júniusban több mint 16, júliusban több mint 21 százalékkal emelkedett a chicagói árutőzsdén. Az amerikai szárazság mellett a Fekete-tenger északi oldalán az áradások hajtják felfelé az árakat, az észak-kínai termőterületek aszálya is ezt teszi. Az áremelkedés éves szinten is jelentős, egy év alatt 14,5 százalékkal lett drágább a kukorica. Az elmúlt hetek megugró árait a rövid idő is hajtja, a betakarítás közeledtével ugyanis egyre kevesebb az esély az esőre.

Az amerikai áremelkedés azonnal megjelenik a magyar tőzsdei kereskedésben, aztán a fizikai áru, majd a feldolgozott termékek árában - mondta Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója. Az, hogy az egyes termékek árában mikor, a feldolgozástól is függ. Fórián Zoltán szerint a kereskedők a piaci folyamatokat nem követő hazai gazdákat át tudják vágni alacsonyabb árakkal, de végső soron a magyar termelők többet fognak kérni a nemzetközi árfolyamváltozás miatt. Az idei gabonatermést szerinte 3-4 hét múlva kezdik őrölni a malmok, vagyis szeptemberre már a boltokban is érezhető lesz az emelkedés.


A fehér kenyér és a liszt árának emelkedése 2000-2011 között forintban (forrás: KSH)

A szakértő szerint szinte minden élelmiszerre áthullámzik az alapvető növényi nyersanyagok áremelkedése, ez alól talán csak a helyi piacok által erősen befolyásolt zöldség-gyümölcs ágazat a kivétel. Így alig lesz olyan élelmiszer, amely ne drágulna, a kérdés csak az, hogy mennyivel.

A húsok is

Az állattartók számára a kukorica drágulása azt jelenti, hogy elkezdenek más tápanyag után nézni, felhajtva azok árát is. A New York Times cikke szerint Ázsia, a világ legnagyobb kukoricafelvásárló régiója tavaly 7-8 millió tonnányi kukoricát helyettesített gabonákkal, de a készletek kiapadóban vannak, így a helyettesítő tápanyag sem lesz olcsó. Ez nemcsak a búza, a húsfélék árát is felhajtja. Ugyanígy a tojást és a tejet sem kímélné egy tartóssá váló emelkedés.

Az valószínűtlen, hogy a kenyér és a többi élelmiszer hirtelen nagyot dráguljon, mivel a vásárlók nem bírnák el. Nem lehet teljesen érvényesíteni a fogyasztói árban a drágulást, e helyett a feldolgozók, a gyártók nyelhetik le az emelkedést, ahogyan korábban is történt. Fórián Zoltán szerint ez látszik a válság előtti és alatti árindexen is: 2007-ben 22 százalékkal drágultak az agrártermékek, az élelmiszeripar azonban csak 8 százalékkal növelte az árait, a fogyasztói árakban pedig 11,5 százalékos emelkedés történt. Tavaly egy 19,3 százalékos agrártermék-drágulást 8 százalékos feldolgozói áremelés követett, de a válság miatt a fogyasztói árakban már csak 6,6 százalékos emelést tudtak érvényesíteni a kiskereskedők.

A gyártók és feldolgozók ezért más technikákat kereshetnek, hogy legalább részben megszabaduljanak az áremelkedés terhétől. Az egyik ilyen a kukoricapelyhes példa, azaz a termékek méretének csökkentése. Így az árakra érzékeny, de a mennyiségre nem ügyelő fogyasztó magasabb egységáron vásárol.

Áresőt hozna az eső

A kukorica, a szójabab, a búza és a többi, árutőzsdén forgalmazott termék árát azonban még a piaci mozgások is befolyásolhatják. A kukorica áremelkedését nem csak a szárazság indokolja, hanem az a hosszabb távú folyamat is, hogy egyre elterjedtebbé válik a bioetanol gyártása, és emiatt az élelmiszeriparon és a takarmányfelvásárló állattartókon kívül egy új, nagy piac kezdte vásárolni a növényt.

Az árfolyam felhajtásában a befektetők is szerepet játszottak: abban bízva, hogy tovább drágul a kukorica, ők maguk is vásároltak. A szárazságról szóló hírek ennek adtak hátszelet. Ez viszont fordítva is működik: ha a befektetők azt látják, hogy a termesztés szempontjából jó hír érkezik, érdemes gyorsan a magas árfolyamon eladniuk a kukoricát, ezzel egy időben viszont lefelé űzik az árát.

Horváth Ákos, az Equilor árupiaci szakértője szerint az esőről szóló időjárási előrejelzések hatására egy hete 5-6 százalékot esett a kukorica árfolyama. Az eső végül nem mentette meg a kukoricapiacot, de megmutatta, mennyire várják már. A hír hatása újra megtörténhet, vagyis ha kedvező fordulatot vesz az időjárás, az áremelkedésre játszó befektetők elkezdik eladni készleteiket. Az emelkedésre és a csökkenésre játszó befektetők arányából arra következtetett a szakértő, hogy a szója piacán "nagyobb lehet a buborék", vagyis itt fordulhat nagyobbat az árfolyam.

Az elmúlt években kétszer is átélt a világgazdaság élelmiszerár-emelkedést (lásd grafikonunkat). 2008-ban a szárazság és az olaj árának emelkedése együttesen emelte az árakat, tavaly pedig Oroszország állította le gabonaexportját.