145 milliárd forintos módosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésen.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott javaslat ennyivel emeli meg a kiadási főösszeget, és ugyanennyivel a bevételit. A kormány azt írja az indoklásban, hogy a költségvetési hiánycél nem változhat, ezért van szükség az egyenlegsemleges csomagra.
Valójában azonban növeli a deficitet, erre pedig az indítvánnyal együtt a parlamenthez bekerült másik dokumentum, a Költségvetési Tanács indítványa is felhívja a figyelmet. A kormány ugyanis megemeli durván 100 milliárd forinttal az áfabevételi sort, aminek technikai változás áll a hátterében (az áfavisszautalási határidő 45 napról 75 napra nőtt idén, ez pedig egy hónapnyi levegőhöz juttatja az államot). Ez azonban csak a magyar módszertan szerinti egyenleget javítja, a fontosabb, uniós módszertan szerinti egyenleget nem mozgatja meg. Vagyis úgy emelni a kiadást, hogy egy ilyen bevételnövekményt tesz mellé a kormány, nem más, mint szimpla hiánynövelés - így fordítható le a KT álláspontja. Márpedig a kormány az EU felé azt vállalta, hogy az uniós módszertan szerinti hiány lesz a GDP 2,5 százaléka idén, ez a manőver viszont a túllövés esélyét növeli, jelzi a KT.
Emellett megemeli a kormány az állami vagyonból származó bevételeket is közel 50 milliárddal. A KT viszont felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlásai viszont meglódulhatnak, ami teljesen ki is olthatja a bevételnövelést.
A kozmetikázásnak az a magyarázata, hogy felhatalmazást kell teremtenie a kormánynak saját maga, illetve az államkincstár számára, hogy egyes kiadásokat megnövelhessen. Így például a közoktatási normatívákat, egészségügyi humánnormatívákat, egyházi normatívákat emel a kormány. Emellett forrást biztosít arra is, hogy sport- és oktatási ppp-projektekből kivásárolja magát az állam.
A hiány növekedhet, ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy az államadósság emelkedhet, emeli ki a KT, ami pedig az új alaptörvénybe ütközne.