Építeni kezdik az új Európa alapjait

A válságkezelés érdekében azonnali intézkedéseket, valamint az Európai Unió jövőjét meghatározó hosszú távú átalakításokat is el kell indítaniuk az EU vezetőinek a csütörtökön kezdődő, kétnapos találkozójukon, ha azt akarják, hogy a piac komolyan vegye az euró iránti elkötelezettségüket. Nem biztos, hogy most dől el az euró sorsa, de a késlekedés akár végzetes is lehet.

A csütörtök-pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozó felvezetését főként a közös eurókötvény ötletére adott, minden eddiginél harsányabb német elutasítás uralta - Angela Merkel kancellár kijelentette, amíg ő él, ilyen kötvény nem lesz. Merkel hajthatatlansága e témában azonban eddig is ismert volt, a csúcson pedig számos olyan kérdés lesz napirenden, amelyben valóban van tétje a tárgyalásnak.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek egyrészt újabb döntéseket kell hozniuk az akut válság kezelése érdekében, hogy elkerülhető legyen a spanyol helyzet még súlyosabbra fordulása, további eurózóna-tagországok bajba kerülése, és beindulhasson a növekedés. A fegyelmezett gazdálkodás ugyan nem szorul háttérbe, de a hangsúlyok várhatóan eltolódnak kissé a gazdasági növekedés felé: döntés kell a növekedési és foglalkoztatási paktumról, szóba kerül a napokban a legnagyobb országok vezetői által összerakott 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag.

E törekvések mögött az a felismerés áll, hogy szinte semmit sem ér a költségvetési szigor, a spórolás, ha a megszorító intézkedések járulékos hatása megfojtja a gazdaságot. Így ugyanis számszerűen hiába csökkennek az állami kiadások, a hiánynak és az államadósságnak a zsugorodó GDP-hez viszonyított aránya nem, vagy csak alig mérséklődik - ráadásul az életszínvonal visszaesése miatt a politikai támogatottság is elenyészik.

Az azonnali cselekvés mellett az uniós vezetőknek az is a feladatuk lesz a kétnapos tanácskozáson, hogy kijelöljék a szorosabb gazdasági és politikai integráció irányát. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy még ezen a héten lerakják az Európai Egyesült Államok alapjait, de azt jó eséllyel meghatározhatják, hogy a folyamat végén hova akar eljutni az európai közösség. Erre alighanem szükség is van, mert minden jel arra mutat, hogy az euró megmentése nem lehetséges a jelenleginél sokkal szorosabb együttműködés nélkül.

A tét a bizalom

"A tét nemcsak a gazdasági integráció, hanem általában a gazdasági bizalom az euróövezetben, és valójában az európai gondolat iránti elkötelezettségünk is. Ezért kell bátornak lennünk, és kijelölni az előre vivő utat" - mondta egy keddi beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A közép- és hosszú távú tervekről folytatandó vitához a legfontosabb alap a kedden megjelent, az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által jegyzett dokumentum lesz, amely az eurózóna tagjai között pénzügyi közösséget, ennek érdekében pedig egyebek mellett egy központi pénzügyminisztérium felállítását vizionálja. Ezek egyelőre csak elképzelések, de súlyukat jelzi, hogy az összeállításukban az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is részt vett.

A szorosabb integrációnak négy fő pillére lenne. Az első a pénzügyi szektor egységesítése, amelyet többnyire bankunió néven emlegetnek. Ez mindenekelőtt közös szabályokat, majd közös felügyeletet, végül pedig közös betétbiztosítási és szanálási alapot jelent. Ha a bankunió létrejönne, nemcsak könnyebb lenne a bankválságok kezelése, de azok költségét alapvetően nem az adófizetőknek kellene állniuk. Az Európai Bizottságnak már van minderről egy irányelvtervezete.

Csökkenne az országok szuverenitása

A második pillér a közös költségvetési politika az euróövezeten belül. Ez nagyon komoly változást jelentene, a tagállamoknak le kellene mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, hiszen a létrejövő központi pénzügyminisztériumnak joga lenne ellenőrizni, sőt megvétózni a nemzeti költségvetéseket. Nem lehetne észrevétlenül eladósodni, szűkülne a kormányok mozgástere.

Hasonlóan érzékeny pont a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása. Ez lényegében a versenyképesség fokozására hivatott, 2011 márciusában elfogadott Euró Plusz-paktum továbbfejlesztésének ígérkezik. Ebből Magyarország annak idején kimaradt, éppen az adórendszerben rejlő versenyképességi előnyöket féltve az adóharmonizációtól.

Végül előbb-utóbb megoldást kell majd találni a legitimitás, a demokratikus felhatalmazás kérdésére is, mivel egy új típusú, szorosabb unióként működő EU-ban új intézményeket és új döntési kompetenciák is megjelennek.