Brüsszel nekiment a magyar pálinkaszabálynak

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság megszüntetné az adómentes pálinkafőzést, és betiltaná a hagyományos tyúkketreceket, problémásnak látja a válságadókat is Ha a pálinkaszabályt Magyarország nem módosítja, akkor két hónapon belül az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy. A szabad otthoni pálinkafőzés Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett első akcióterv része volt.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság (EB) felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét, tartsa be a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozást, illetve mielőbb tiltsa be a hagyományos tojóketreceket.

Az uniós szervezet - amelynek egyik feladata, hogy ügyeljen az uniós szerződések betartására - csütörtökön több tucat ügyben marasztalt el különböző tagállamokat, az úgynevezett kötelezettségszegési ügyek havonta esedékes áttekintése során. Magyarország ezek közül három témában érintett.

A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig.

Az uniós indoklás szerint az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját a 92/83/EGK irányelv harmonizálja. Ez alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Magyarország által biztosított adómentesség meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket.

"A felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának felel meg. Amennyiben a szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba az uniós joggal, az ügyet a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti" - áll az EB közleményében.

Orbán Viktor 2010 nyarán jelentette be az első akcióterv keretében, hogy részben jövedékiadó-mentessé kívánják tenni a házi pálinkafőzést.

Az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt is, ami a kötelezettségszegési eljárás első fokát jelenti. A Nemzetgazdasági Minisztérium erre reagálva az MTI-vel közölte, Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a bizottság által vitatott jogszabályokat, mert a kormány álláspontja szerint azok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak.

A BruxInfo korábban azt írta, hogy az Európai Bizottság a cafeteria-rendszer átalakítása miatt indít kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, illetve egyeztetni akar a plázastop ügyében is. Erről a két ügyről azonban nem jelent meg hivatalos információ.