Csökkenő német adóbevételek halványítják a magyar reményeket

Vágólapra másolva!
Két év óta először csökkentek az adóbevételek Németországban, amely a gazdasági fejlődés lassulására utal. A gyenge német teljesítmény az első negyedévben mínuszt produkáló magyar gazdaságnak további gondot jelenthet.
Vágólapra másolva!

Májusban 40,26 milliárd euró adót fizettek Németországban, ami 4,3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a német pénzügyiminisztérium friss jelentéséből, amely szerint bár a visszaesés ugyan technikai jellegű, határidők változásának tulajdonítható, de a hosszabb távú folyamatok a lassú fejlődésre utalnak.

Ezt jelzi, hogy a január és május vége között az adóbevétel 3,6 százalékkal nőtt éves szinten, egy évvel korábban, 2011 első öt hónapjában viszont még 9,2 százalékos bevételnövekedést mértek. Legutóbb pedig csökkenésre 2010 elején volt példa.

Rossz nekik, rossz nekünk

Az EU legnagyobb gazdaságának lassulását jelzi egy sor egyéb mutató is: az export például áprilisban 1,7 százalékkal csökkent márciushoz képest, a feldolgozóipar rendelésállománya pedig 1,9 százalékkal esett vissza. A második negyedévben gyengült egyebek mellett a munkanélküliség csökkenésének üteme, és romlott az üzleti hangulat, a kiskereskedők például májusban jóval kedvezőtlenebbnek ítélték helyzetüket, mint egy hónappal korábban - áll a jelentésben, amely szerint a hazai össztermék (GDP) 1,7 százalékos első negyedévi bővülését jóval visszafogottabb növekedés követheti a második negyedévben.

A német gazdaság gyenge teljesítményére vonatkozó adatok magyar szempontból is kulcsfontosságúak, mert Németország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere. A magyar gazdaság pedig rosszul áll, a június elején közölte adatok szerint az első negyedévben a GDP 1,4 százalékkal esett vissza.

A kiábrándító magyar adatot adatot kommentálva Németh Dávid, az ING közgazdásza utalt arra, hogy a beruházások évek óta csökkennek, mert a befektetésen gondolkodó cégeket, vállalkozásokat elriasztja az elmúlt két év sokszor rögtönzésen alapuló gazdaságpolitikája, a hirtelen előkapott válságadók (hipermarket-, telekom-, energetikai és bankadó), a gyorsan változó szabályozási környezet. Szerinte jövőbeli növekedést a beruházások alapozhatják meg, de amíg ezek csökkennek, nem marad más remény, mint hogy a külső környezet javul, és kihúzza a gödörből a magyar gazdaságot. "Fohászkodhatunk a jó nemzetközi helyzetért" - tette hozzá akkor az elemző, ám a pénzügyminisztérium friss adatai szerint látványos javulás egyelőre nem várható ezen a téren.