Öt levéllel küzd a bizalomért a kormány

Csütörtökön nyújthatja be a kormány a jegybanktörvény új módosítását, amit két héten belül elfogadhat a parlament. A módosításról több nemzetközi szervezetet is levélben informált a kormány.

Várhatóan csütörtökön nyújtja be a kormány a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény új módosítását, amelyet két héten belül fogadhat el az Országgyűlés - jelentette be Varga Mihály szerdán.

Az átdolgozott verzió korábbi értesülésünk szerint a devizatartalék kezelésének két lényegi pontján térne el a megállított, az IMF-nek nem tetsző törvényjavaslattól. Egy további változtatás az lesz, hogy beleírják a törvénybe a belső és külső tagok arányát. A külső tagok legfeljebb kétszer annyian lehetnek, mint a belsők a legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testületben.

Varga viszont már korábban elmondta, hogy a jegybanktörvénynek ahhoz a - nemzetközi szervezetek által kritizált - pontjához viszont nem nyúlnak, amely egy új alelnök és még egy monetáristanács-tag kinevezésére biztosít lehetőséget. A miniszter már akkor jelezte, hogy ezekkel a témákkal kapcsolatban külön leveleket írnak majd.

A tárca nélküli miniszter most közölte: elküldték az Európai Bizottságnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Központi Banknak (EKB) azokat a leveleket, amelyekben tájékoztatják a nemzetközi szervezeteket a jegybanktörvény módosításával kapcsolatosan. Összesen öt levél született: Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról tájékoztatta, hogy nem kíván előterjesztést tenni sem további jegybankalelnökre, sem pedig a monetáris tanács újabb tagjára. Ugyanilyen tartalmú levelet küldött a monetáris tanács létszámára vonatkozóan Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Olli Rehn pénzügyi biztosnak.

Emellett a kormány képviseletében Varga Mihály, valamint az MNB elnöke, Simor András levelet írt az eddig lezajlott egyeztetésekről, a megszületett megegyezésről és a jegybanktörvény-módosítás elkészült tervezetéről Christine Lagarde IMF-vezérigazgatónak, Mario Draghi EKB-elnöknek és Olli Rehnnek.

Egy lépés előre

"Egy lépést megint tettünk előre azért, hogy a tárgyalásokhoz közelebb jussunk" - értékelte a levelek elküldését a miniszter. Az IMF-főtárgyaló elmondta, hogy a Valutaalap magyarországi képviselőjét egy informális megbeszélésen már a múlt héten tájékoztatta az MNB-törvény tervezett új változtatásáról, amely a hétvégén még módosult, ezért ezen a héten újra ismerteti majd az IMF-képviselővel a törvényjavaslatot.

Az új indítvány tartalmi elemei közül kiemelte: tisztázzák benne azokat a jogköröket, amelyek a deviza- és aranytartalékról szóló információk kezeléséről szólnak, amelyek a monetáris tanács stratégiai döntéseivel és a végrehajtó menedzsmenttel kapcsolatosak, és átvezetik a jegybanktörvényen az új munka törvénykönyvének módosításait is.

Londonból Varga befolyásosnak látszik

Az a tény, hogy a magyar kormány új jegybanktörvény-változatot készített, és ezt terjeszti be a parlament elé, arra vall, hogy Varga Mihálynak, a nemrégiben kinevezett IMF-főtárgyalónak nagyobb a befolyása, mint elődjének, Fellegi Tamásnak volt - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők az MTI tudósítása szerint.

Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői szerdai elemzésükben kiemelték, hogy az új tervezet sem kezeli a monetáris tanács bővítésével és a harmadik MNB-alelnök kinevezésével kapcsolatos aggályokat, viszont Orbán Viktor miniszterelnök levélben készül kötelezettséget vállalni arra, hogy Simor András jelenlegi jegybankelnök mandátumának végéig nem él ezekkel a változtatási lehetőségekkel.

Az Eurasia elemzőinek előrejelzése szerint ez a garanciavállalás valószínűleg megfelelő lesz az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság és az IMF számára, és megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. A ház július közepét tartja a tárgyaláskezdet legvalószínűbb időpontjának.

Még a szabadság előtt gyorsan

Gárgyán Eszter a Citi Bank elemzője korábban az [origo]-nak nyilatkozva elképzelhetőnek nevezte, hogy az EKB kritikus hangot üt meg az új törvény után is, de az IMF-nek a kormány engedményei vélhetően már elegek lesznek, így a nemzetközi szervezet és az Európai Bizottság sem gördít újabb akadályt a hiteltárgyalások megkezdése elé.

"Ez fontos eredmény, egyfajta mérföldkő a kormány számára, mert még mielőtt elkezdődne Brüsszelben és az IMF-nél is a nyári szabadságolási időszak, úgy megy el mindenki pihenőre, hogy ha kell, a tárgyalóasztalhoz bármikor leülhetnek a felek." Ennek a jelentőségét az adja az elemző szerint, hogy ha az európai adósságválság bármi ok miatt, a görögök, a spanyolok vagy más egyéb ok miatt újra súlyosbodik a nyáron, akkor a forint egy kicsit védett lehet.

"Innen azonban nem vezet egyenes és sima út az IMF-fel és a bizottsággal való megállapodásig" - húzza alá Gárgyán, aki szerint több olyan nézetkülönbség is van a kormány és a Valutalaalap között - az IMF januári országjelentéséből kiindulva -, mint például az egykulcsos adó kétharmados jogszabályban való rögzítése, az alacsony keresetűek munkaerő-piaci helyzetét megnehezítő adóváltoztatások, amelyeknek a feloldása vontatottá teheti a tárgyalásokat. Gárgyán akkor számít az egyeztetések felgyorsulására, ha a piaci helyzet újra érdemben romlik, a forint jelentősen gyengül, az állampapírhozamok drámaian magas szintre emelkednek.