Nagyon zuhant a közszolgák bére

Hiába nőtt a foglalkoztatottak létszáma a közszférában, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások olyan sok embert bocsátottak el, hogy egy év alatt 15 500 fővel csökkent az alkalmazásban lévők létszáma a megfigyelt vállalkozásoknál. A bruttó keresetek emelkedtek a magánszférában, de csökkentek a közszférában, és ezt az infláció hatása még súlyosítja.

Ha Ön a közszférában dolgozik, és jogosult bérkompenzációra, kérjük, a [email protected] címre írja meg, hogy megkapta-e a kompenzációt! Összességében többet, kevesebbet vagy ugyanannyit visz haza, mint tavaly?

A versenyszférában, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 1 millió 806 ezer fő volt alkalmazásban az első négy hónapban, ami 26 600 fővel kevesebb, mint 2011. január-áprilisban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel szemben a költségvetési szférában 8800 fővel dolgoztak többen, mint egy éve, a létszám 729 ezer fő volt.

A költségvetési szférán belül átlagosan 65 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatás keretében. Az átlag úgy jött ki a KSH-nál, hogy közben 2012 első négy hónapjában több mint négy és félszeresére nőtt a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak száma.

A nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő dolgozott, így a nemzetgazdaságban (az 5 fő alatti létszámú vállalkozásoktól eltekintve) 2639 ezer fő állt alkalmazásban, ami 15,5 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A megfigyelt foglalkoztatóknál a bruttó átlagkereset 3,9, a családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 400 forint volt átlagosan az első négy hónapban. A vállalkozásoknál ezen belül 230 500, a költségvetési szférában 195 600 forint volt az átlagkereset.

A bruttó átlagkeresetek egy év alatt a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetési területen viszont 2,3 százalékkal csökkentek. Ezek az adatok nem veszik figyelembe az infláció hatását. Ha a pénzromlás ütemét is figyelembe vesszük, akkor a versenyszférában a reálbérek átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek, a költségvetési szférában pedig 8 százalékkal csökkentek.

A költségvetési szférában külön kompenzációval, átlagosan havi 10 500 forinttal emelték a bért, hogy az egykulcsos adózásra való átállás ne csökkentse a nettó bért. A KSH adatai szerint a teljes munkaidősök 57 százaléka kapott kompenzációt. A kérdés az lesz, hogy jövőre is jár-e majd a kompenzáció, mert ennek összege nem épült be a bruttó bérbe, ezt mutatja a 2,3 százalékos csökkenés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta, hogy nőtt a közfoglalkoztatás súlya, ezért volt az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyítva visszafogottabb a nettóbér alakulás. A nettó átlagos bér ugyanis közel megegyezik (0,2 százalékkal csökkent) a tavalyi szinttel, de az NGM szerint ebben nem mérték a családi adókedvezmény kedvező hatását.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének értékelése szerint a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, ami 5,6 százalékos nettó reálbér-csökkenést jelent, viszont kiemelte, hogy a családi adókedvezmény hatása ebben nem jelenik meg.

A KSH adatai szerint továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozásoknál lehetett a legjobban keresni (470 100 forint), ezeket az információ és kommunikáció (420 200 forint), valamint az energiaipar (383 900 forint) követte. A legkevesebbet fizető szektorok a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 400 forint), a humán egészségügyi és szociális ellátás (148 000 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 800 forint) voltak.