Romhalmazt vesz át az új görög kormány

görögország, választások, gazdasági válság, ezer sebből vérzik Görögország, fejbevert tüntető a parlament előtt 2011.10.05-én
Vágólapra másolva!
Az azonnali katasztrófa elhárult, de a görög gazdaság ezer sebből vérzik. Villámgyors kormányalakításra van szükség, és még így is embert próbáló feladat lesz talpra állítani a gazdaságot, rendezni a dolgozók százezreinek elmaradt fizetését, kifizetni a felhalmozódott közüzemi számlákat.
Vágólapra másolva!

Görögország egy olyan, ezer bajjal küzdő, az európai tagállamok által lélegeztetőgépen tartott beteghez hasonlít, akitől gyökeres életmódváltást várnak, ezért szigorú diétára fogtak. Az ország mondhatta volna, hogy jobb ellátást kér, de akkor az orvosaik levehették volna a gépről, ezért a sejtjei - az ország választói - az utolsó pillanatban erőt vettek magukon, és úgy döntöttek, élni akarnak, még ha fájdalmas is lesz a gyógyulás. Márpedig fájdalmas lesz, és korántsem biztos, hogy nem üt ki az országon egy új nyavalya.

"A túlélésre adtam le a szavazatom" - mondta egy görög építész, Lazarisz Zausszisz a Wall Street Journalnek a vasárnapi választások után, hozzátéve, a görögök két út, a még több megszorítás keserűsége és az ítélet napja közül választhattak. Azt nem árulta el, hogy melyik pártot támogatta, de azt igen, hogy az uniós hitelmegállapodás mellett kiálló szervezetről van szó.

Az építész és több más görög állampolgár is azt mondta a WSJ-nek, hogy azért szavaztak az Új Demokráciára vagy más európárti politikai formációra, mert nem szeretnék, ha az ország elhagyná a zónát. Volt olyan 70 éves mérnök, aki állítása szerint életében először szavazott nem baloldali pártra - csakis a katasztrófa elkerülése érdekében.

Július 3-áig kormány kell

Bár a piacok első reakciója azt mutatta, hogy oldódott a feszültség, az összeomlás veszélye nem múlt el. Az euró erősödött, az adóssággal küszködő déli tagállamok állampapírjainak a hozama csökkent, a tőzsdék felfeléá indultak, később viszont fordult a trend, újra a bizonytalanság lett úrrá a piacokon. A választások eredménye csak azt jelenti, hogy a számtalan sorsdöntő kérdésből egy, a választás politikai kockázata kiesett. Ezzel az eredménnyel Görögország elkerülte, hogy a megszorítás-ellenesség azonnali piaci pánikot és az európai hitelek elvesztését okozza, ami rövid úton államcsődhöz vezetett volna.

Görögország ezzel együtt marad a gyengélkedőn, a következő legyőzendő nehézség a politikai alkuk láza. A választási eredmény után gyorsan meg kell egyeznie a két korábbi vezető pártnak, a nyertes Új Demokráciának és a 2009-ben egyedül kormányt alakító szocialistáknak. Két hetük van ugyanis megállapodni az európai hitelezőkkel, akik július 3-án döntenek arról, kifizetik-e a görögöknek a következő részletet. Enélkül Görögország már a nyáron csődöt jelenthetne be.

Papíron simán megvan a többség

Görögország vasárnap megismételt választást tartott, amelyen a szavazatok többségének összeszámlálása után kiderült, támogatják a megszorításokat annak érdekében, hogy az ország ne kerüljön az eurózónán és az Európai Unión kívülre. A görög belügyminisztériumi adatok szerint 129 helyet kapott a konzervatív Új Demokrácia, amely a 33 helyet szerző szocialista Paszokkal elvileg kormányt alakíthat, így együtt 24 fős többségük lenne a 300 fős parlamentben az ellenzékkel szemben.



A kormányalakítást nehezíti a BBC szerint, hogy a szocialisták egyik vezető politikusa azt mondta, a Paszok nem lép be a kormányba a második legtöbb szavazatot szerző, megszorításellenes Sziriza nélkül. Ezt később Evengelosz Venizelosz pártelnök finomította egy tévés nyilatkozatában. Csak annyit mondott, a Szirizának be kellene lépnie. A radikális baloldali párt azonban világossá tette, nem vesz részt a megszorításokat támogató koalícióban.

A bajok nem szűntek meg

A Görögországot kómába kényszerítő bajok a választással nem szűntek meg. Az ország a magas államadósság, a túlterpeszkedő költségvetés és a zuhanó gazdasági teljesítmény hármas szorításában van. Hiába engedtek el a hitelezők több mint 100 milliárd eurót, az adósság gazdasághoz mért aránya így is 120 százaléknál van, ami azt üzeni a piacoknak, hogy a görögök piaci körülmények között szinte esélytelenek finanszírozni magukat a következő években. Vannak elemzők, akik úgy vélik, Görögország ebben az évtizedben már nem fog pénzt kapni a piacon, csakis nemzetközi szervezetektől, közpénzből.

Eközben az államháztartás hiányát az IMF-fel és az EU-val kötött megállapodás alapján le kellene szorítani. A 2010-es 10,3, és a tavalyi 9,1 százalék után idén 6,7 százalékot céloztak meg, de a január-május közti deficitadatok azt jelzik, ez aligha sikerülhet. A kisebb hiánycél ellenére az első öt hónapban nagyobb volt a deficit, mint egy évvel korábban, igaz, a mértéke a tervezettnél kedvezőbben alakult. A veszélyt leginkább az jelzi, hogy a gazdaság még mindig zuhanásban van, idén várhatóan 5-5,3 százalékkal lesz kisebb a GDP, mint tavaly volt. Ez kisebb adóbevételekhez és nagyobb állami kiadásokhoz vezethet, amivel borulna a deficitcél. És az 5 százalék körüli visszaesés még csak a kedvező forgatókönyvet jelenti.

Május után leállt a gazdaság

A májusi adatokban még nincs benne az eredménytelen májusi választás óta eltelt időszak, amely kellemetlen meglepetéssel is szolgálhat. A görög gazdaság a folyamatos zavargások, a görög vásárlók eltűnése és a drachma visszatérése miatti félelem miatt gyakorlatilag leállt.

Az [origo] Athénben tartózkodó tudósítója azt tapasztalta, a turisták által kedvelt városrészeken kívül sorra zárnak be az üzletek, sokuk végleg, mert csődbe ment. Ráadásul az állami pénztelenség miatt beruházások is elmaradnak, ami tovább mélyíti a válságot. Katherine Eleanora Karavioti, az Új Demokrácia ifjúsági szervezetének egyik megyei elnöke az [origo] tudósítójának azt mondta, mivel az államnak nincs pénze a saját részét finanszírozni, az uniós támogatásokról is lemondhat. Van építkező, aki szintén kénytelen volt lemondani egy beruházásról: hiába szeretne építeni és munkát adni, a bankoktól nem remélhet hitelt ehhez.

Senki se fizet ki senkit

A Wall Street Journal korábban azt írta, a magánszektorban dolgozó kétmillió görög közül 400-500 ezer ember hónapok óta nem kapott fizetést. Sokan már adót, fizetést, beszállítót sem fizetnek, inkább visszatartják euróikat. Ilyen gazdasági légkörben a pénz nem forog, nincs fogyasztás, nem lehet eladni az árukat, ezért termelni sem éri meg. Ennek tudható be, hogy a legutóbbi GDP-adat már 6,5 százalékos, a vártnál jóval nagyobb mértékű visszaesést mutatott egy év alatt, így könnyen elképzelhető, hogy nem a várt 5-5,3, hanem 6 százalékosvagy még nagyobb mértékű lesz az idei hanyatlás. Ez nagyobb deficitet és nagyobb államadósságot jelent.

Az egyre kevesebb életjelet mutató gazdaságnak kegyelemdöfést jelentene, ha ezek után az energiaszolgáltatók leállása következne. Ez valós veszély: a Standard and Poor's hitelminősítő elemzése szerint a kifizetetlen közüzemi számlák aránya 50 százalékra ugrott. Egy görög lap azt írta, az energiaszolgáltatók a kifizetetlen számlák miatt nem tudják rendezni a gáz és egyéb beszerzett energiahordozók számláit, ami áramkimaradásokhoz vezethet. Az áramszünetek leállásra kényszerítenének vállalkozásokat, ami további gazdasági zuhanást eredményezne.

A Barclays londoni bankház várakozása szerint az új kormány az EU-IMF-csomag felpuhítását is kérheti, és ezt Brüsszel el is fogadhatja. Sőt, az Európai Beruházási Bankon keresztül infrastruktúra-fejlesztő beruházásokat is támogathatnak, hogy beindítsák a gazdasági motorokat.