Ügyesen alkudták ki a gigászi mentőcsomagot a spanyolok

Spanyol mentőcsomag, hanyatló hispán gazdaság, kéregető egy madridi bank előtt
Vágólapra másolva!
Az első reakciók alapján örömmel fogadták a piacok a Spanyolország számára nyújtandó mentőcsomagot, amellyel az ország megroggyant bankrendszerét próbálják majd rendbe tenni. A százmilliárdos hitel részletei ugyanakkor nem ismertek, így például nem tudni, hogy milyen feltételekkel kapják meg a spanyolok. A korábban szintén segítségre szoruló írek láthatóan irigykedve figyelik a fejleményeket.
Vágólapra másolva!

A korábban latolgatott 40-50 milliárd eurónál lényegesen nagyobb mentőcsomagot szavaztak meg az euróövezet döntéshozói a spanyol kormánynak, amelyből az ország ráncba szedheti az ingatlanlufi kidurranása és a tartós recesszió miatt szétzilálódott bankrendszerét.

Mariano Rajoy kormányfő a hétvégén sikernek nevezte a megállapodást, és határozottan kijelentette, hogy nem mentőcsomagról, hanem hitelkeretről van szó, vagyis országa más típusú beavatkozásra szorult, mint például korábban Portugália, Írország vagy Görögország. A csomag részletei egyelőre nem ismertek, de első reakcióként a piac kitörő örömmel fogadta a bejelentést. Számos kérdés ugyanakkor még nyitott, az ezekre adható válaszok latolgatása pedig aggályokat is a felszínre hozott, ez már a hétfői kereskedési nap felének elteltével is érezhető volt a piacon.

Mire elég?

Arra, hogy pontosan mekkora tőkére van szükségük a megroggyant spanyol bankoknak, egyelőre senki nem tudja a választ. Az IMF a közeljövőben fogja publikálni legfrissebb elemzését a spanyol bankrendszerről, és bár az előzetes számok 40-50 milliárd euró tőkeigényről szólnak, a végső összeg - már csak a közelmúltban is folyamatosan romló piaci körülmények miatt - magasabb lehet.

A KBC belga pénzintézet számítása szerint hosszabb távon akár a 150-160 milliárd eurót is elérhetné a tőkeigény, de ehhez nagyon rosszul kellene alakulniuk a dolgoknak. Valószínű tehát, hogy a 100 milliárd euró legalább időlegesen elegendő lesz - mondta az [origo] kérdésére a belga bank tulajdonában álló KBC Equitas vezető elemzője, Somi András.

"A 100 milliárd euró teljesen elég a spanyol bankrendszer problémáinak kezelésére" - jelentette ki Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője, hozzátéve, hogy szerinte az összeg azért ilyen nagy, hogy az idegessé váló befektetői hangulatot csillapítsa. Az intézkedés a spanyol emberek számára is nyugtató hatású lehet, hiszen innentől kezdve nem kell félteniük a bankban lévő megtakarításaikat.

Sok a homályos pont

A hitel részleteiről egyelőre nagyon keveset tudni. A kamat 5 százaléknál is alacsonyabb lehet, de ezen kívül nem világos a konstrukció, így az sem, hogy milyen hosszú lesz a futamideje. A BBC brit közszolgálati csatornának nyilatkozó nagy-britanniai elemzők a 15 éves lejáratot tartják a legvalószínűbbnek, miközben számottevő kockázatokra is felhívják a figyelmet.

Így például arra, hogy az éppen államadóssága leszorításával küszködő Spanyolország lényegében a GDP 10 százalékának megfelelő újabb adósságterhet vesz a nyakába. Ráadásul esetleges újabb - részleges vagy teljes - bankállamosításokkal az állam jelentős kötelezettségeket is vállalna. Abból a szempontból viszont mindenképpen jobb helyzetbe kerül, hogy a megállapodás nyomán kevesebb piaci kamatozású (vagyis drágább) kötvényt kell az idén kibocsátania.

Olcsóbban, könnyebben

A bankok gyors feltőkésítésén túl a csomag egyik legnagyobb azonnali előnye Spanyolország számára az olcsó hitelhez jutás. Míg most Spanyolország a piacon 6 százalék fölötti kamaton jut hitelhez, igen jól jár majd ezzel a lehetőséggel, hiszen Gabler Gergely várakozása szerint az uniós pénzt akár háromszázalékos kamatért is megkaphatja.

Ráadásul szerinte ezzel a megoldással a nettó államadósság sem növekszik, miáltal a spanyol költségvetés helyzete gyorsabban javulhat, mint ha továbbra is a piacról vonna be forrásokat, így végső soron kevesebb megszorító intézkedést kell majd meghoznia a kormánynak. Az úgynevezett bruttó államadósságot azonban növeli az uniós hitel, és ez az a mutató, amelyet a GDP arányában általában figyelnek az elemzők, amikor egy ország eladósodottságát vizsgálják. Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint ha ezt a pénzt a bankok elbuknák, akkor lenne ebből gond, mert keletkezne egy újabb lyuk a mérlegben.

Az elemzők azt valószínűsítik, hogy a pénzt várhatóan az EU új mentőalapjából, a tervek szerint az idén júliusban elinduló ESM-ből (az euróövezeti válságkezelési mechanizmusból) fizetik majd ki, és nem annak elődjéből, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmusból (EFSF). Az előbbi 500 milliárd, az utóbbi 440 milliárd euróból gazdálkodhat. Ennek azért van jelentősége, mert az ESM-ből történő kifizetéshez elég a tagállamok 90 százalékának a hozzájárulása, így egy esetleges szlovák vagy finn aggályoskodás (amelyet Finnország már meg is pendített) nem eredményezhet vétót.

Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, mégpedig azért, mert sérülhetnek a spanyol kötvények korábbi vásárlóinak érdekei. "Ha valóban az ESM-ből finanszírozzák a 100 milliárd eurós csomagot, akkor a Spanyolország által korábban kibocsátott papírok hátrasorolódnak. Magyarán egy esetleges csőd esetén ezen állampapírok tulajdonosai hátrébb kerülnek a kielégítési sorrendben" - magyarázta Móró Tamás. Ennek a félelemnek a jegyében és a mentőcsomaggal kapcsolatos egyéb feltételek, így a fiskális célok betartásának előírása miatt hétfőn késő délelőtt már emelkedett a tízéves spanyol államkötvények hozama a pénteki szintekhez képest, az első lelkesedés után tehát inkább mérsékelt a pozitív piaci reakció.

Írország irigykedik

Több euróövezeti állam érezheti úgy, hogy Spanyolország kivételezett helyzetbe került, mivel a többi bajba jutott államnál kedvezőbb csomagot alkudott ki magának. Jóllehet a részleteket csak a következő hetekben dolgozzák ki, annyi tudható, hogy Spanyolország megtámogatásához az IMF nem ad pénzt, így előfordulhat, hogy a hitel visszafizetésének a feltételei kevésbé lesznek szigorúak, és rugalmasabb lehet a törlesztés.

Nem véletlen, hogy például Írország rögtön felvetette, újra akarja tárgyalni a 2010 novemberében kapott nemzetközi pénzügyi mentőcsomagjának a feltételeit, azzal a szándékkal, hogy azonos bánásmódban részesüljön, mint Spanyolország. Az ír felvetésnek Móró Tamás szerint erkölcsi alapja mindenképpen van, hiszen a két ország hasonló problémákkal küzdött, a gondot a szigetországban is az ingatlanpiaci buborék kipukkanása okozta, és a pénzügyi mentőcsomag szintén a bankok feltőkésítésére kellett.

Hiába hasonló a spanyol bankrendszer helyzete ahhoz, amilyenben az ír bankok voltak korábban, a jelek szerint Spanyolország a segítséghez más feltételeket tudott kiharcolni, mint annak idején Írország. Míg az írek az IMF-hitelkerettel kombinált csomag érdekében egy sor kemény intézkedést voltak kénytelenek bevezetni, a spanyoloknak nemcsak a költségvetési függetlenségükről nem kell lemondaniuk, de még mentőcsomagnak sem kell nevezniük a mentőcsomagot, így próbálva megúszni a "mentőövre szoruló ország" bélyegét.

Gabler Gergely szerint ugyanakkor veszélyes az a gondolkodás, hogy "ha nekik szabad, nekünk miért nem", noha joggal tehető fel akár az a kérdés is, hogy a görög államadósság 75 százalékát például miért engedték el a befektetők. Az elemző szerint azonban ennek a gondolkodásnak "rossz üzenete lenne" a piacon, ezért úgy látja, az ír aggályokat is "megoldják majd csendben". A különböző válságkezelő lépésekből fakadó konfliktusokat már csak azért is el fogják simítani, mert Spanyolország esetében a krízis későbbi orvoslása sokkal többe kerülne, és óriási bajt okozna, ha borulna az ország. Ráadásul, mint Somi András rámutat, "még nem lefutott, hogy a spanyoloknak tényleg nem kell-e érdemi feltételeket teljesíteniük a hitel lehívásához", ez csak a következő hetekben fog eldőlni.

Ellenőrzés mindenesetre lesz, mint az az Európai Bizottság pénzügyi felelősének hétfő reggeli szavaiból kiderült. Joaquin Almunia egy interjúban hangsúlyozta, hogy ugyanúgy a trojka (az IMF, az Európai Központi Bank, valamint az eurózóna pénzügyminisztereiből álló csoport) felügyeli majd a pénzügyi támogatás felhasználását, ahogy az Görögország, Portugália és Írország esetében is történt.

A spanyol semmi

"A spanyol bankmentés fontos, de nem old meg igazán semmit" - írja a mentőcsomagról blogjában, a Spanyol semmi című bejegyzésben Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő tanácsadója. A befektetési szakember szerint Európa legnagyobb problémája nem az, hogy éppen tud-e 50 vagy 100 milliárd eurót találni valamelyik országnak, hanem az, hogy nincs politikai és gazdaságpolitikai egység, nincsenek kialakult mechanizmusok, nem lehet döntést hozni, országok és régiók érdekei mentén elbuknak a javaslatok.

Amíg nem jön létre a gazdaságpolitikai egység, addig Zsiday szerint minden újabb mentőcsomag csak újabb szög az euró koporsójába, mert a lakosság, a szavazók ellenkezését növeli - egészen addig, amíg végül azt nem mondják, hogy elég, és akkor már hiába lenne racionális megoldás a válságra, túl késő lesz. Tanulságos az amerikai és az európai válságkezelés közötti különbség: az Egyesült Államokban egységes, koordinált gazdaságpolitikai válasz született, erre Európában egyelőre csak a lehetőség van meg. "Ennek híján a válságban lesznek fellélegzések, de az örvény végül elnyeli Európát" - teszi hozzá a bejegyzésben.