Jobb lett az inflációs adat, mint várták

A vártnál alacsonyabb lett a májusi infláció, de az 5,3 százalékos mutatóval továbbra is rekorderek vagyunk az unión belül. Az üzemanyagok mellett leginkább a tojás és a csokoládé drágult. Bár a májusi adat alulmúlta az előrejelzéseket, a kilátások alapján az év második felében is magas inflációra lehet számítani.

Májusban éves szinten 5,3 százalékkal emelkedtek az árak, áprilishoz képest pedig 0,2 százalékos volt a drágulás - közölte kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A friss adat elmarad a piaci várakozásoktól, a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők 5,6 százalékos éves inflációt valószínűsítettek májusra.

A KSH-jelentés szerint éves összevetésben az élelmiszerek ára az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedett. A tojás közel 50, a sertészsír 30, a csokoládé 20 százalékkal drágult, miközben a liszt 13, az idényáras élelmiszerek pedig több mint 10 százalékkal lettek olcsóbbak. Az átlagot bőven meghaladó mértékben - 13,2 százalékkal - drágultak a szeszes italok és a dohánytermékek. Szintén jelentősen, 14,4 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára.

Magyarország az Európai Unión belül messze a legmagasabb inflációs rátával rendelkezik. Az áprilisi 5,6 százalékos inflációs adat bőven meghaladja a második helyzett Észtország 4,3 százalékos mutatóját. Az EU-n belül Svédországban volt a legalacsonyabb az infláció, ott áprilisban mindössze 1 százalékkal emelkedtek az árak.

Tartós maradhat

Bár a májusi adat valamivel kedvezőbb lett a vártnál, a kilátások alapján egyelőre nem lehet arra számítani, hogy az infláció jelentősen mérséklődik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március végén közzétett inflációs jelentésében még 5,6 százalékos éves átlagos inflációt jelzett előre 2012-re, jövőre pedig elérhetőnek tartotta a jegybank által középtávú célként meghatározott 3 százalékot. Azóta viszont pesszimistább lett a jegybank, április végén Simor András, jegybankelnök közölte: "a 2012-től életbe lépett indirekt adóemelések, a forint év eleji gyengülése és az olajár emelkedése miatt huzamosabb ideig cél feletti inflációra számít". Sőt a következő negyedévekben az infláció "még gyorsulni is fog" - tette hozzá. Ezt erősítette meg a jegybank döntéshozó testülete, a monetáris tanács, amely május végi ülése után közölte, az adóváltozások és a költségsokk miatti gyenge belső kereslet és a laza munkaerőpiac ellenére az infláció tartósan magasan alakulhat a következő negyedévekben.

A jegybanki nyilatkozatok arra utalnak, hogy a magas infláció gátat szab a kamatcsökkentésnek, amely a hitelezés beindításán és a beruházások felpörgetésén keresztül hozzájárulhatna a gyengén teljesítő gazdaság élénküléséhez. A KSH a múlt pénteken közölte, a magyar gazdaság 1,4 százalékkal esett vissza az első negyedévben, ez a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta a legrosszabb adat. Németh Dávid, az ING vezető elemzője a GDP-adatot kommentálva elmondta, amíg a beruházások nem indulnak be, addig csak abban lehet reménykedni, hogy a külső környezet javul, és kihúzza a gödörből a magyar gazdaságot. "Fohászkodhatunk a jó nemzetközi helyzetért" - mondta az elemző, aki szerint azonban a jelek nem kedvezőek.