Emelnék az adóhatósági pénzügyi nyomozóinak bérét

Egy adóhatóságnál dolgozó pénzügyi nyomozó most akár havi 100 ezer forinttal is kevesebbet keres, mint az, aki a rendőrségen dolgozik, ezért megindult az elvándorlás az adóhivataltól. Most a pénzügyi nyomozók bérét emelnék. A kölcsönzött munkaerő pedig előbb kapná meg a bérét, ha egy céget fel kell számolni.

Emelné a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) dolgozó pénzügyi nyomozók bérét egy nemrég benyújtott törvényjavaslat.

A NAV-törvény módosítását négy fideszes képviselő nyújtotta be. Egyikük, Márton Attila az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén hangsúlyozta: egyik fő cél a NAV bűnügyi tevékenységének megerősítése azzal, hogy rendezik a NAV állományában lévő pénzügyi nyomozók pénzügyi helyzetét. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy jelenleg nagy különbségek - akár havi bruttó 100 ezer forint - vannak a NAV-nál dolgozó pénzügyi nyomozók és például a rendőrségnél hasonló munkakörben dolgozók bére között, ami elvándorlást okoz a NAV állományából.

Márton Attila szerint ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a NAV-nál hasonló pénzügyi kategóriába tartozzanak a nyomozók, és megerősítsék a NAV szakmai állományát. Kifejtette, a javaslat másik célja a NAV-nál dolgozók illetményrendszerének egységesítése, illetve egységesen kezeli a hivatásos és a kormánytisztviselői állományt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja a javaslatot.

Kara Ákos a Fidesz-KDNP frakció nevében fontosnak nevezte, hogy megszülessen a közel 800 munkavállalóra (NAV-os bűnügyi nyomozók) vonatkozó intézkedési terv, mivel a sikeres munka egyik alapvető feltétele a megfelelő bérezés. Márton Attila Bertha Szilvia (Jobbik) és Szél Bernadett (LMP) műszakpótlékra, illetve más szolgálati helyre való vezénylésre vonatkozó felvetéseire elmondta: a javaslatban inkább alapvető kérdéseket próbáltak meg szabályozni, ugyanakkor nyitottak a további egyeztetésekre.

A kölcsönzött munkaerő nem a sor végén lenne

A bizottság - ugyancsak 15 igennel és 2 tartózkodás mellett - támogatta Kósa Lajos (Fidesz) azon javaslatát, amely szerint a kölcsönzött munkaerő bérét az elsők között kellene kifizetni cégfelszámolás esetén.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, valamint a bérgarancia-alapról szóló törvények módosításáról az előterjesztő Kósa Lajos nevében Kontur Pál (Fidesz) elmondta: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása, és a munkaerő-kölcsönzés keretében való munkavégzés minőségének javítása úgy, hogy a kölcsönzött és saját állományú munkavállalókat egyenrangúan kezelik. A felszámolási költségek között előre sorolnák a kölcsönzött munkaerő bérét és bérjellegű juttatásait, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok együttes összegét. A javaslat összhangban van a munkaerő-kölcsönzésről szóló európai uniós irányelvvel is.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára egyeztetett tárcaálláspontként elmondta, hogy a javaslat jó irányba mutat, ugyanakkor a kormánynak majd pontosításokat, kisebb módosításokat indítványoznak.