Teret nyert Varga a jegybankos halasztással

Varga Mihály az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter első győzelmét hozta a hétfőn elhalasztott jegybanktörvény. Az [origo] információja szerint Matolcsy György a jelenlegi formájában átvitte volna a parlamenten a törvényt. Az IMF és az EU nem bízik a magyar kormányban, ezért kérhet extra garanciákat - egy elemző szerint erről szól a hétfői halasztás.

A hétvégén megfordult a kormány magatartása az IMF-tárgyalások előkészítésében. Az irányváltás az Európai Központi Bank jegybankörvény módosítását kritizáló állásfoglalása után kialakult helyzettel magyarázható. Az eurózóna jegybankja csütörtökön közölte, hogy a jegybanktörvény parlament asztalán lévő módosítása nem elegendő a jegybanki függetlenség biztosításához. Az IMF pedig erre rácsatlakozott, a Valutaalap is azt emelte ki, hogy a jegybanki függetlenség biztosításához még tenni kell a kormánynak, márpedig a jegybanki függetlenséget az IMF a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabja.

Az EKB és az IMF kritikáját a piaci szereplők úgy értelmezték, hogy tovább csúszik az egyeztetések megkezdése amiatt, hogy a kormány nem garantálja a jegybanki függetlenséget. Akkor még nem látszott, hogy a kormány hajlandó-e a jegybanki függetlenséget sértő pontok módosítására és a szavazás elhalasztására. Varga Mihály, a tárgyalásokkal megbízott miniszter szombaton arra kérte a Fidesz-frakciót, hogy a tárgyalások előkészítése érdekében később szavazzon a parlament a jegybanktörvény módosításáról. Rogán Antal frakcióvezető pedig erre ígéretet is tett, végül hétfőn elhalasztotta a voksolást, majd bejelentette, hogy még júliusban pontot tesznek az ügy végére és elfogadják

Matolcsy-Varga csata

Az ügyről egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, vita volt a kormányzaton belül, Matolcsy azt akarta, hogy így ahogy van hétfőn szavazzák meg a törvénymódosítást, de Varga álláspontja az volt, ezzel nagyjából ellehetetlenítenék a munkáját vagy legalábbis nagyon szűkre szabnák az ő mozgásterét. A vitát Varga nyerte meg, ezért vették le a napirendről a végszavazást.

A Varga Mihály nyilatkozatára bekövetkezett engedékenység a forint szempontjából későn jött, pénteken jelentősen, közel 6 forinttal erősödő euró árfolyama alig csökkent hétfőre. A bizonytalanság továbbra is fennáll a piac részéről. A kulcskérdés pedig közvetve a jegybanki függetlenség, azon belül is a forint védelmét szolgáló, a jegybank hatáskörébe tartozó több mint 30 milliárd eurós tartalék. Attól félnek a befektetők, hogy a kormány hozzá akar nyúlni ,és ehhez akart nagyobb beleszólást a jegybank ügyeibe.

Orbán Gábor, az Aegon köténypiaci szakértője úgy látja, alapból a jelenlegi magyar jegybanktörvény sem rosszabb a többi uniós országban lévő szabályozásnál. A gond szerinte az, hogy a kormány alapot adott arra, az IMF-nek hogy tartson a jegybank befolyásolásától. A szakember ezt azzal érzékeltette, hogy a jegybanki függetlenség tekintetében 100 százalékos a most elhalasztott törvény, de az IMF a kormány múltja miatt a jegybanki függetlenség szempontjából 120 százalékos biztonságú törvényt szeretne látni. Szerinte leginkább ebből fakadhat a szembenállás a kormány és az IMF között. Innen csak úgy lehet továbblépni, hogy gesztust tesz a kormány - fogalmazott az Aegon szakembere.

A devizatartalék körül forog a vita

Az EKB szerint ugyanis a jegybanki függetlenséget az új törvénnyel sem állítja teljesen helyre a kormányzat, főleg az ország devizatartalékának kezelési szabályai miatt. Egy, a tárgyalások előkészítésének menetét jól ismerő kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta: ha a parlament a jelenlegi formájában szavazza meg a jegybanktörvényt, abból "vihar lesz".

Az EKB legfőbb aggálya (és erre utalt az IMF is), hogy a monetáris tanács gyakorlatilag az ország devizatartalékát is ellenőrzése alá vonhatja. A régi jegybanktörvényben (amely 2011. december végéig élt) az állt, hogy a tartalék felhasználásáról szóló stratégiai döntést a monetáris tanács hozza meg, de az operatív műveletek az elnök és egy-két osztályvezető kezében voltak.

A mindenkori jegybankelnök így akár el tudta szabotálni a stratégiai döntés megvalósítását. Az új jegybanktörvényben viszont az szerepel, hogy a monetáris tanácshoz kerülnének az operatív műveletek is, vagyis ugyanaz a testület döntene a stratégiáról, mint amelyik a végrehajtásért felel. Az EKB és az IMF szerint ez nincs rendben, a valutaalap csütörtökön ki is mondta, hogy addig nem kezdődhetnek el a tárgyalások, amíg ezt a kérdést megnyugtatóan nem zárja le a kormány.

Az EU a tárgyalások megkezdését korábban több fontos lépéshez kötötte, ezek jelentős részét már teljesítette a kormány. Voltak azonban szimbolikus kifogások is. Utóbbiak közé tartozott a jegybankelnök fizetése és esküje is, ezeket azonban félretették. A jegybaki függetlenség szempontjából azonban igazán fontos, korábban az IMF által kifogásolt kérdések is nyitva maradtak. Úgy tűnik, ezek módosítására az IMF-nek nem elég sima ígéret, konkrét lépéseket szeretne látni. A nemzetközi szervezetnek nem tetszik, hogy a kormány szeretné megteremteni a lehetőségét a monetáris tanács kibővítésének és egy harmadik alelnök kinevezésének, valamint a devizatartalék felhasználására vonatkozó jogosítványokat.