Három veszély, amelytől halálosan retteg Európa

Görög választások, spanyol pénztelenség, általános bankpánik - három olyan európai bomba, amely akár napokon vagy heteken belül robbanhat. Kétséges, hogy Magyarország mennyire lenne védett ezek ellen, amíg nincs megkötve az IMF-szerződés.

"Nem várható olyan válsághullám, amelyet Magyarország ne tudna sikeresen átvészelni" - mondta magabiztosan Orbán Viktor miniszterelnök az Inforádiónak adott interjúban múlt szerdán. A kormányfő szerint azért "kell megerősíteni az izomzatunkat", mert Görögországból olyan rengés indulhat meg, amely a többi országot is eléri.

A miniszterelnök nem fejtette ki, miért ennyire optimista, de Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára május közepén azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjvagyon részvényei, az állam Molban birtokolt részesedése és az ország devizatartaléka "több mint elég" pénzt jelent ilyen esetekre. Vannak azonban kétségek arról, hogy mennyire erős pajzsot jelentenek ezek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a részvények csak töredékáron lennének eladhatók akkor, amikor minden befektető menekül a kockázatos befektetésektől, a devizatartalék pedig rendszerint csak addig nyugtatja meg a piacokat, amíg hozzá nem nyúlnak. Az államtitkár az IMF-hitelkeretet is említette mint védőhálót, ugyanakkor ez az eszköz még nem áll Magyarország rendelkezésére. Úgy tűnik, hogy valójában Magyarország még nem rendelkezik azzal a villámhárítóval, amellyel elháríthatná a pénzügyi vihart, ha az eurózóna egyik veszélyforrása tényleges piaci pánikot okozna.

Pedig egyre nagyobb a kockázata, hogy a pénzügyi rengés hamar bekövetkezik. A piacok kezdik unni, hogy a politikusok nem találják a megoldást az eurózóna válságára. Soros György magyar származású amerikai befektetőguru vasárnap azt mondta egy előadásban, hogy az Európai Uniónak három hónapja van megoldást találni a pénzügyi válságra, ennyi időt adnak a piacok. Összegyűjtöttünk több olyan területet, amelyről gyakorlatilag bármelyikből napokon belül elindulhat a vihar Európában.

1. Athénban villámlik

A legkiszámíthatóbb, de ettől még halálos erejű csapás két héten belül lesújthat. Könnyen lehet, hogy a június 17-i görög választáson olyan politikai erő nyer, amely elutasítja az európai hitelezők feltételeit. Ezek az egekbe szökő görög államháztartási hiány drasztikus lefaragását, vagyis a megszorításokat célozzák, a kormányalakításra esélyes Alekszisz Ciprasz, a Radikális Baloldali Koalíció vezetője ugyanakkor azt mondta a múlt héten, hogy a megállapodásnak még csak a részleges végrehajtása sem kerülhet szóba. A párt a közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett áll a megállapodások mellett kiálló Új Demokráciával.

Ha Görögországban a megszorításokat elutasító kormány alakul, vagy a májusi választáshoz hasonlóan ismét sikertelen lenne a kormányalakítás, a piacok minden bizonnyal úgy értékelhetnék, hogy Athén képtelenné válik a hitelei visszafizetésére, vagyis államcsődbe kerül. Ekkor Görögországnak ki kellene válnia az eurózónából. 2011 novemberében az AFP-nek azt mondta az Európai Bizottság szóvivője, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az eurózónából való kiválásról, csak az Európai Unióból való kilépésről. Görögországnak tehát nincs más lehetősége, ha eldobja az eurót, csak az Európai Unió elhagyása, ezzel viszont az egész európai integráció sérülne. Ez veszélyes láncolatot indíthatna el, és pusztán már a további kilépések felmerülése is kockázatokat jelent. Ez azért nagyon veszélyes, mert a befektetőknek számolniuk kellene annak kockázatával, hogy az eurózóna adósságspirálba kerülő tagállamai sorra ebbe az irányba indulnak el. Itt már ráadásul nem is csak olyan kis gazdasággal rendelkező országok kerülnek szóba, mint Görögország, hanem az eurózóna harmadik és negyedik legnagyobb gazdaságával rendelkező Olaszország és Spanyolország, amelyek finanszírozhatóságával szintén voltak problémák az utóbbi hetekben, illetve hónapokban.

2. Sötét felhők Madrid fölött

A spanyol állam a költségvetési pénzekből nem tudja megoldani bankrendszere (leginkább a Bankia) kimentését, így a spanyol gazdaság egyre kockázatosabbá válik. Az ország csődjének valószínűségét is jelző cds mutató közel a magyar szintre, 600 pont fölé ugrott. Az állampapíroktól pedig annak ellenére menekülnek a befektetők, hogy Spanyolország nincs a végletekig eladósodva. Az EKB adatai szerint a spanyol GDP tizedének megfelelő összeget vontak ki eddig idén a spanyol kötvénypiacról.

A Guardian vasárnapi cikke szerint ezek a folyamatok oda vezethetnek, hogy a szokásos felülvizsgálatra érkező IMF-küldöttség a munkája befejezése előtt megkaphatja a madridi kormánytól a hitelkérelmet. (Erre tett utalást kedden a spanyol pénzügyminiszter is.) Egy Spanyolország-méretű ország kimentése az európai mentőmechanizmus forrásain is túlmutatna, ezért volna szükség az IMF bevonására. Egy ilyen lépés akár stabilizálhatja is a mostani bizonytalan piaci hangulatot, de ezzel egy időben teljesen le is kötné az európai válságkezelő eszközöket. Olaszországra tehát semmi pénz nem maradna, így ott viszont sokszorosára nőnének a kockázatok, ami megint csak gyenge euróhoz, ezen keresztül gyenge forinthoz és elbizonytalanodó befektetőkhöz vezetne.

3. Bankpánik

A görög és spanyol gondok legkiszámíthatatlanabb következménye a két országban szinte folyamatosan a levegőben lógó bankpánik lehetősége. Nem lehet előre látni, hogy a spanyolok és a görögök mikor érzik tömegesen úgy, hogy nincs biztonságban a pénzük a bankban, és ezért a kivétel mellett döntenek. Egy ilyen lépést a mostani környezetben egy rémhír, egy félreértett mondat vagy éppen vészjósló elemzői vélemények egyaránt kiválthatnak.

A görögök ráadásul nagyon is tisztában vannak a rájuk leselkedő veszéllyel. Az euró elvesztése miatti aggodalomban ugyanis májusban hatalmas mennyiségű pénzt vettek ki a bankokból. Görögországot ezért már a június 17-i választás előtt térdre kényszeríthetné egy bankpánik. Ha a görögök közel érzik az euró elvesztését, megrohanhatják a bankokat, hogy még azelőtt kivegyék értékes euróikat, mielőtt visszakapják a gyenge drachmájukat.

A vérző bankokban Spanyolország nagyon is hasonlít Görögországra. Egy spanyol lap arról számolt be májusban, hogy az ügyfelek megrohanták a Bankiát, hogy a pénzüket menekítsék. Nagy bankpánik ebből még nem lett, de az ideges környezet azt jelzi, bármilyen súlyos hír tömegpánikhoz vezethet. A rossz hírekből pedig akadt bőven a Bankián kívül is. A hónap közepén a spanyol jegybank adatai azt mutatták, hogy a nemfizető hitelek aránya 18 éves mélypontra került. A madridi gazdasági minisztérium szerint 184 milliárd euróra rúg a problémás hitelek állománya, ami jóval nagyobb gondot jelent, mint a piac várta. A spanyol bankrendszernek az sem tett jót, hogy a Moody's 16 bankot minősített le május közepén.

Megoldások fogcsikorgatva

Elvileg van megoldás a pénzügyi válság elkerülésére, de az egyik lényeges bevethető fegyverre eddig az a Németország mondott nemet, amely a legnagyobb összegű számlát állja a bajba jutottak kimentéséből. Vasárnap Berlin pozitív jelzést küldött az eddig elutasított eurókötvényre, amely jelentősen olcsóbbá tenné a bajba jutott tagállamoknak a pénzszerzést, viszont megdrágítaná a jól gazdálkodóknak - vagyis szolidáris, de igazságtalan megoldást jelentene. Hétfőn pedig hivatalosan is napvilágot látott olyan berlini nyilatkozat, ami ugyan nagyon óvatosan, de a német álláspont puhulásának irányába mutat.

A megoldáson az Európai Bizottság is gondolkodik. Hétfőn Olli Rehn pénzügyi biztos beszélt arról, áttörhetik az eddigi falat, hogy a tagállamok közösen bankokat tőkésítsenek fel. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az EU az Európai Stabilitási Mechanizmus nevű pénzalapjából adna pénzt a bankok feltőkésítésére. Ez azonban a jelenlegi szabályok szerint nem lehetséges, a tagállamoknak az uniós szerződéseket kellene módosítani, kérdés viszont, hogy mire ezt megteszik, nem lesz-e túl késő.