Turkálósoknak áll a világ

Már a benzinen és a cigarettán is spórolnak a magyarok. De nem költenek ruhára és nyaralásra. Sőt már a fűtésen is hajlandók spórolni. Egyetlen dologból vesznek egyre többet, ez pedig az illatszer. Fogynak még a számítástechnikai cikkek és a használt áruk.

Az európaiak közül a magyarok kényszerültek a legtöbb dologról lemondani az elmúlt egy évben, és a legpesszimistábbak közé tartoznak, ha a jövedelmükről kérdezik őket - egyebek mellett ez derül ki a francia-német Cetelem bank szerdán közzétett fogyasztói körképéből.

Az évente elkészített reprezentatív felmérés ezúttal összesen tizenkét kelet- és nyugat-európai ország fogyasztói magatartását vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy Magyarországon és a többi államban is főként ruhán, szórakozáson, utazáson és az élelmiszeren spórolnak az emberek. A magyar válaszadók kiugróan magas arányban említették szinte az összes lehetséges spórolási kategóriát. Nálunk a válaszadók több mint 60 százaléka igyekszik megtakarítani a ruha, utazás, élelmiszer hármason, miközben a többi országban egyik kategória említése sem érte el ezt az arányt.

Történik mindez annak ellenére, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy éppen az elmúlt 12 hónapban valamelyest nőtt a hazai kiskereskedelmi forgalom, és nemcsak folyó áron számolva, hanem az eladott mennyiséget (volumenindexet) nézve is.

A fogyasztás azonban összességében nagyot zuhant az elmúlt években, és valójában már azelőtt elkezdett csökkenni, hogy a gazdasági válság igazán éreztetni kezdte volna a hatását. Miután a válság miatt sokaknak romlott az anyagi helyzete (például bércsökkenés vagy a munkahely elvesztése, valamint a törlesztési és megélhetési költségek növekedése miatt), a folyamat felgyorsult. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a magyarok majdnem mindenre hajlandóak a korábbinál jelentősen kevesebbet költeni, a spórolásban már nincsenek tabuk.

Átírhatják a tankönyveket

Korábban úgy emelkedett az üzemanyag ára, ahogy kedve tartotta, az autóból alig szálltak ki a magyar sofőrök, a benzin a tankönyvi példája az árrugalmatlan termékeknek - azaz azoknak, amelyek mindegy, mennyibe kerülnek, úgyis megveszik őket. Jó ideje már ez sem igaz. A KSH honlapján elérhető adatok szerint 2009 júliusától kezdve nem akadt olyan hónap, hogy az eladott üzemanyag mennyisége elérte volna az előző év azonos időszakában mértet. Az idei első negyedévben 3 százalékos volt a visszaesés, de két éve olyan hónap is volt, amikor meghaladta a 11 százalékot. "A benzin fogyasztása évek óta csökken, a dízelé tavaly kezdett lejtmenetbe, az idén bizonyára már jelentősebben lankad iránta a kereslet" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója.

Ez azt jelenti, hogy - a valódi luxuscikkeket leszámítva - szinte nincsenek már olyan termékek, amelyek forgalma ne lenne árérzékeny. Még cigarettából is kevesebb fogy, vagy az olcsóbbakat veszik az emberek. A dohányáru forgalma a tavalyi első negyedévben folyó áron számolva nagyjából annyi volt, mint 2009 második negyedévében, miközben az eladott mennyiség emelkedett. Vagyis, az áremelkedést figyelembe véve az olcsóbb termékek felé mozdultak el a vásárlók. A dohányipari cégek előrejelzése szerint a forgalom idén számottevően visszaesik - igaz, ennek nemcsak az áremelkedés az oka, hanem az is, hogy kitiltották a dohányzást a vendéglátóhelyekről.

Az eladott mennyiségek KSH által közölt adatait böngészve kiderül, hogy 2008 eleje óta a számítástechnikai cikkek piaca mellett a használtcikkeké tudott többször produkálni negyedéves növekedést, mint csökkenést, az egyetlen stabilan bővülő piac pedig az illatszereké volt.

A válság előtti időszakkal összevetve azt látni, hogy 2008 eleje óta élelmiszerből is kevesebb fogy. "Enni mindig kell, ezért az emberek most is jönnek. De azt azért érezni, hogy egy ideje sokan kiszámolják, egy kiló helyett szűken elég lesz hatvan vagy hetven deka is" - mondta erről az [origo]-nak egy kofa a budapesti Bosnyák téri piacon. A megkérdezett vásárlók is azt mondták, hogy még a piacon is jobban meggondolják, miből mennyit vesznek. "Lassan úgy érzem, luxus lesz a gyümölcs" - jelentette ki egy középkorú nő, egy férfi pedig arról számolt be, hogy a húson igyekszik spórolni.

Borús jövő elé néznek olyan részpiacok is, mint a háztartási gépeké. Az Atradius hitelbiztosító adatai szerint az idei év első negyedében 6 százalékkal csökkentek ennek a szegmensnek az eladásai, sőt egyes termékcsoportokban 10 százalékkal esett a kereslet éves alapon. Az évekig tartó emelkedés után, immár jó másfél éve, a mobilelőfizetések száma is csaknem folyamatosan zsugorodik.

A fűtés sem tabu

A közvélekedés szerint az üzemanyag mellett sokáig az energia, illetve azon belül is főként a fűtés számított spóroláson kívüli zónának. Ha kevesebb volt is a fizetés, sokan akkor sem csavarták 25 fok alá a hőszabályozót. Mára valószínűleg ez is megváltozott. "Közvetlen felmérések nincsenek a fogyasztási szokások változásáról, de a számokból arra lehet következtetni, hogy a korábbi túlfűtésnek már nyoma sincs. Az ország gázfogyasztása a válság előtt, 2008-ban 14,5 milliárd köbméter volt, ehhez képest tavaly nem érte el a 12 milliárd köbmétert. Bár a közületek és valamelyest az erőművek is visszafogták a fogyasztásukat, nagyjából 60 százalékban a lakosság megtakarítása van a változás mögött, nyilván az áremelkedés és a gázártámogatás megszüntetése miatt" - mondta kérdésünkre Hegedűs Miklós.

A GKI kutatója által elmondottakat alátámasztják a Földgázszállító (Fgsz) Zrt. számai is. "Rendszerirányítóként az Fgsz elsősorban a teljes hazai fogyasztás tendenciáit látja, de azokból következtetni lehet a lakosság fogyasztási szokásainak változásaira is. Ha a teljes magyarországi gázfogyasztást nézzük, elmondható, hogy a 2008 előtti időszakhoz képest 15 százalékkal esett az éves fogyasztási mennyiség. Azonos napi középhőmérséklethez 10-15 százalékkal kisebb fogyasztási értékek tartoznak" - közölte kérdésünkre Lakatos Edina, a társaság szóvivője, hozzátéve, hogy mindebben valószínűleg a felújítási, hőszigetelési programoknak is van szerepe.

Király Zsuzsanna, az Energia Klub programvezetője megkeresésünkre azt mondta, tapasztalataik szerint az energetikai felújítások még nem érték el azt a kritikus mennyiséget, hogy érdemben mérsékelhetnék a gázfogyasztást, valóban van viszont olyan felmérésük, amely azt mutatja, hogy a háztartások visszafogják az energiafelhasználást, ha tudják - igaz, ez a vizsgálat kimondottan az alacsony jövedelműekre koncentrált. "Körükben nem meglepően extrém esetnek számít a pazarlás, de azok között, akik csak nemrég kerültek rossz anyagi helyzetbe, előfordul, hogy nem spórolnak az energián" - tette hozzá.

A magyarok visszafogott fogyasztása nemcsak a gazdaság elmúlt évekbeli változásai, hanem a kilátások alapján is megalapozottnak tűnik. A jegybank márciusi előrejelzése szerint a lakosság 2012-ben 2 százalékos reáljövedelem-veszteséget fog elszenvedni, és jövőre is csupán stagnálásra lehet számítani. Jelentős mértékű leépítések várhatók a versenyszférában, ezért néhány évig tartósan magas, 10-11 százalék közötti szinten marad a munkanélküliség.