Az idősebbek munkáját adná a kormány a fiataloknak

A pályakezdők minimálbérének csökkentésén gondolkodik a kormány, ami egy külföldön széles körben alkalmazott módszer. Magyarországon a Gyurcsány-kormány idején állapodott meg az OÉT hasonló különbségtételen. Az eszköz a munkaerőpiaci szakértők szerint hatásos lehetne, viszont több állást nem teremtene, csak az idősebbek helyét kapnák meg a fiatalok.

Érdemes átgondolni a pályakezdők minimálbérének csökkentését - mondta Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában csütörtökön. A külföldi példákra hivatkozva azt mondta, "ezzel óriási mértékben sikerült a pályakezdő fiatalok munkához jutását segíteni ezekben a tagállamokban". A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken kiadott közleménye is pártolja az elképzelést, mondván, nemzetközi példák is igazolják, hogy differenciált minimálbérrel sokat javulhat a foglalkoztatottság.

"Nem elfajzott gondolat, de forradalmat nem csinálna" - reagált Köllő János, az MTA munkapiaci kutatócsoportjának munkatársának, aki szerint Magyarország ezzel nem lógna ki a világon. Inkább az a különleges, hogy egységes a minimálbér. Szerinte itthon annyi történne, hogy a kissé idősebbek helyett fiatalabbakat kezdenének alkalmazni a munkaadók.

Újraosztás, új állást nem teremt

A csökkentett minimálbér előnye, hogy az ezáltal munkához jutott fiatalok nem indulnak el a feketegazdaság felé. "Aki munkanélküliként kezd, annak már nincs visszaút" - ez már Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatójának véleménye. Hozzátette viszont, hogy az eszköz csak a szakképzetlen fiatalokon segít.

Előnyei ellenére csodafegyverként nem hat a pályakezdő minimálbér. "Csak a meglevő állásokat osztják újra, új állást nem teremt" - mondta Fröhlich Péter. Szerinte, ha bevezetné a kormányzat a rendszert, akkor sok fiatal egy pillanatra utcára kerülhetne, hogy utána újra felvegyék őket a vállalkozások - csak épp az alacsonyabb fizetésért. A fizetés egy része feketejövedelemmé alakulhatna át, vagyis a dolgozó bére szinten maradna, csak az állam esne el bevételtől.

Fiatalok a gyártósoron

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke a Start-kártyához hasonlította az ötletet, amely szintén a fiatalok után ad járulékkedvezményt . Ennek szerinte érezhető hatása volt a piacon. (A különbség annyi, hogy a Start-kártya minden pályakezdőre vonatkozik, a minimálbér pedig a szakképzetlen, alacsony jövedelműekre leginkább.)

Csaposs Noémi szerint első sorban a betanított munkások, szalag mellett gyártósoron dolgozó fizikai munkásokat alkalmazó cégeknél a gyáriparban, feldolgozóiparban, összeszerelő üzemekben hatna a kormány terve, ha bevezetnék.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára szerint a szakképzetlen munkaerő leginkább Észak-Kelet-Magyarországra és Hajdú-Bihar megyére jellemző, így ott hatna főként a pályakezdő minimálbér.

Külföldön nem ritka

A kormány egy olyan eszközhöz nyúlna a hazai pályakezdők munkához jutásának támogatására, amely csak itthon sem teljesen ismeretlen, de több uniós tagállam már rég óta alkalmazza is. Magyarországon az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalófelei 2005-ben, a Gyurcsány-kormány alatt állapodtak meg arról három évre, hogy különbséget tesznek a 0-2 év szakmai tapasztalattal rendelkezők és az ennél gyakorlottabbak között. Ez ugyan hasonló eszköz volt, mint a mostani javaslat, de a szakképzettekre (úgynevezett garantált bérminimum) vonatkozott csak, nem a minimálbéres fiatalokra.

Külföldön többek közt Nagy-Britannia, Franciaország és Magyarország visegrádi társai, a lengyelek, csehek és szlovákok is használják a fiatalok differenciált bérezését. Hollandiában 30-50 százalékos minimálbért kapnak a 16 év alattiak, majd 22-23 éves korig folyamatosan növekedve éri el a felnőtt minimálbér összegét. Csehországban, Lengyelországban és Cipruson a munkaviszony első 6-24 hónapjában fizetnek csökkentett minimálbért.