Most ne legyen igaza Soros Györgynek!

Egy ideje egyre extrémebb, nemcsak az eurózóna, hanem az egész Európai Unió végét jövendölő nyilatkozatokkal borzolja a befektetők idegeit Soros György. Pesszimizmusával azonban nincs teljesen egyedül, és a közelmúltban volt a válságnak olyan epizódja, amelyben igaza lett. Azt állítja, nem érdeke az euró gyengítése.

"Európa hasonlít a Szovjetunióhoz abból a szempontból, hogy az euróválság potenciálisan tönkreteheti, elpusztíthatja az Európai Uniót" - egyebek mellett ezt mondta Soros György kedden, az általa alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában. A hasonlat kétségkívül meghökkentő, de a mondat második felében semmi új nincs ahhoz képest, amit a magyar származású amerikai milliárdos hónapok óta hangoztat.

Az utóbbi időben megszaporodtak a befektetői trendeket egy-egy húzásával alakítani képes Soros György feltűnően borúlátó megnyilvánulásai. Ezek a kijelentések rendre nagy figyelmet kapnak, körbefutnak a világsajtó legnagyobb lapjaiban. A felhajtás érthető, hiszen a világ egyik legsikeresebb befektetőjéről van szó, és ebben a szakmában nagyon hasznos a pénzügyi-gazdasági folyamatok előrejelzése - vagy legalábbis megérzése. Ő pedig korábban sokszor bizonyította, hogy nincs híján ennek a képességnek. A tavaly nyár óta a külső befektetők előtt bezárt, azóta csak a családi befektetéseket kezelő alapja, a Quantum átlagosan 20 százalékos éves hozamot (összesen 35 milliárd dollár hasznot) termelt az alapítása óta, még a válságos 2008-ban is képes volt pluszban zárni.

Merkel nem érti

"Egyre mélyül az euróválság, az uniós kohézió alapszövetét roncsolja. Ha így folytatódik a politikai kohézió aláásása, az Európai Unió is megsemmisülhet" - jelentette ki egy héttel a fent idézett beszéd elhangzása előtt Koppenhágában. Hozzáfűzte, hogy ha a válság kezelése nem bizonyul sikeresnek, az "borzasztó feszültségeket" fog gerjeszteni, mert felkorbácsolja az Európa-ellenes érzelmeket. Nemhogy enyhült volna, hanem jól láthatóan rossz irányt vett az utóbbi időben az európai adósságválság, a folyamat most már az Európai Unió létét fenyegeti - írta április 13-án, a Financial Timesban megjelent cikkében.

"Csodálattal adózom Angela Merkelnek erőteljes vezető szerepéért, de sajnos rossz irányba vezeti Európát" - idézte az üzletembert a Spiegel német hetilap február közepén. A takarékosság kizárólagossá tételével, a tőketámogatás elhanyagolásával "megismételjük azokat a hibákat, amelyek Amerikát az 1929-es nagy válságba sodorták. Angela Merkel ezt egyszerűen nem érti" - fogalmazott Soros. Szerinte hiba magas kamatra adni mentőhiteleket Görögországnak, mert "ez azt jelenti, hogy az ország menthetetlenné válik". Ha Görögország fizetésképtelen lesz, "az emberek megrohanják a bankokat Olaszországban és Spanyolországban, és akkor Európa felbomlik" - mondta a lapnak.

A januári, davosi Világgazdasági Fórumon egészen visszafogottan érvelt. Ott csak annyit mondott, hogy a Németország által favorizált megszorítások adósságspirálba fogják taszítani Európát, és ez a spirál "akár az EU politikai egységét is veszélybe sodorhatja".

A Bundesbank már készül a végre

Már korábban is voltak erős mondatai. Tavaly októberben a Handelsblatt üzleti napilapnak azt mondta, az európai nagybankokat az Európai Központi Bank felügyelete alá kellene helyezni. Szeptemberben először arról beszélt, hogy két-három kisebb euróövezeti országot engedhetnének csődbe menni vagy kilépni a valutaövezetből, majd arról, hogy valójában nehezebb helyzetben van a gazdaság, mint a 2008-as válság idején, mivel nincsenek meg azok az európai hatóságok, amelyekkel kezelni lehetne a válságot.

Soros időnként túlmegy az euró és az egész EU krízisének súlyosságát, illetve sötét jövőjét taglaló általános fejtegetéseken. Két hete, Berlinben például azt mondta, hogy a német Bundesbank már szemlátomást hozzálátott az euróövezet esetleges felbomlása miatti veszteségeinek csökkentéséhez. "Ez önbeteljesítő jóslatként működhet: ha a Bundesbank a felbomlás ellen védekezik, mindenki másnak is ezt kell tennie. A piacok máris reagálnak" - mondta Soros. Pár nappal később a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann abszurdnak és nevetségesnek nevezte Soros állításait a Bloombergnek adott interjújában.

Nincs egyedül

Úgy tűnhet, hogy Soros nagyon egyedül van a világvégejóslatoknak is beillő szövegeivel, de ez nem egészen igaz. Az utóbbi fél évben több európai gazdasági kutatóintézet és a Bank of England elemzésében is felbukkant annak reális esélye, hogy az euróövezet részben vagy teljesen felbomlik. Ez persze még nem kellene, hogy feltétlenül az EU megszűnéséhez vezessen. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ugyanakkor épp a napokban mondta, hogy a belső határok visszaállítására irányuló kezdeményezések annyira károsak, hogy "reális szcenárióvá" teszik az EU összeomlását.

Akad Soroson kívül is olyan, hozzá mérhetően ismert és tekintélyes megmondóember, aki szintén pesszimizmusával véteti észre magát. Nouriel Roubini, a 2008-as válságot megjósoló amerikai közgazdász szintén többször taglalta, még ha kevésbé markáns kifejezésekkel is, hogy az eurózóna nagy veszélyben van. Roubini egyébként a megoldásról is hasonlóan gondolkozik, mint Soros: amellett van, hogy a spórolás önmagában nem elég, a válságot csak kinövekedni lehet.

Éppen ezért kritizálta Soros annyira vehemensen a német vezetést. Az éles szavak mögött részben az húzódik meg, hogy a válságkezelés két nagy iskolája közül Soros éppen azt pártolja, amelyiket a németek nem. Az amerikai és brit jegybankok ugyanis könnyebben nyúlnak a pénznyomtatás eszközéhez, azt remélve, hogy az új források bepöccentik a gazdaságokat, és az újra meglóduló növekedés ellensúlyozza a kialakuló inflációs mellékhatást. Ezzel szemben az európai - élükön a német - jegybankárok a szigorúság hívei. Akinek nincs, az ne is költsön, szerintük a válságkezelés egyik eszköze éppen az, ha az állami költéseket visszafogják. Az európai válságkezelést most a német iskola vezeti, nem véletlen, hogy Görögország, Olaszország és Spanyolország is durva megszorításokat vezet be. Soros ezt látja zsákutcának.

Volt, ami bejött

Igazságot tenni persze nem lehet, évek múltán pedig a "mi lett volna, ha" típusú kérdések lesznek értelmetlenek, de nem ad sok reményre okot, hogy a görög krízissel kapcsolatban eddig elég jól bejött, amit Soros mondott. Már az első mentőcsomagról és az ahhoz kapcsolódó megszorító programról azt hangoztatta (korántsem egyedül), hogy nem lesz elég, mert a szigorú intézkedések még inkább visszavetik a növekedést, így Görögország előbb-utóbb mindenképp fizetésképtelen lesz. A hitelezőkkel kötött márciusi megállapodás lényegében csakugyan egyet jelentett a görög csőddel, és az ország vesszőfutása még mindig nem ért véget.

Mivel Sorosról van szó, nyilván sokakban felvetődik, hogy a brit font és egy sor délkelet-ázsiai gazdaság bedöntéséről elhíresült befektető nem pozícióból beszél-e, vagyis nem fűződik-e anyagi érdeke az euró gyengüléséhez. A Le Monde francia lap egy nemrég közölt interjúban azt a kérdést tette föl Sorosnak, hogy ha még aktív befektető lenne, spekulálna-e az euró ellen. Azt felelte, hogy ő maga teljesen visszavonult már, a Quantumnak pedig nincsen pozíciója euróban - de ha most állna ilyen döntés előtt, akkor igen, jelenleg biztosan játszana az euró gyengülésére.