Mit várhat el az IMF Orbántól?

Az egykulcsos adót ki kellene venni a kétharmados törvényből, az alacsony keresetűeket sújtó adóátalakítást valahogyan kezelni kellene, a Költségvetési Tanácsot nem lenne szabad gittegyletként működtetni, a jegybank függetlenségét biztosítani kellene, a költségvetési szigorból nem szabad engedni, és még egy-két szerkezeti átalakítás sem ártana - vélhetően ilyen kérései lehetnek majd az IMF-nek és az EU-nak a hitelért cserébe.

Ha elindulnak a tárgyalások, ahogyan az az Európai Bizottság mai közleménye után szinte biztosra vehető, akkor a következő kérdés, hogy vajon mit kér majd az IMF és a vele párban mozgó Európai Bizottság az általuk nyújtandó több milliárd (a kormányzati remények szerint 10-15 milliárd) eurós kölcsönért cserébe - lényegében annak biztosítékaként, hogy Magyarország képes lesz a hitelt visszafizetni.

Másként kellene az egy kulcs

Takarékossági és reformintézkedések mellett sajtóhírek szerint azt kérheti, hogy az egykulcsos adó kerüljön ki a sarkalatos törvényből. A fő baj ugyanis nem az egy kulccsal volt, hanem azzal, hogy kétharmados jogszabályban rögzítik, ezért egy későbbi, nem kétharmados felhatalmazású kormány szükség esetén sem tudná megváltoztatni. Ráadásul az egykulcsos adó magyar formája, az arra való áttérés módja nagyon megnöveli az alacsony keresetűek foglalkoztatásának költségeit, ezért leépítésekre ösztönzi a cégeket.

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy a kormány a munkaerőpiacon jó lépéseket tett az aktivitás fokozására, de azt mondta, a Valutaalap az adórendszerben változtatásokat tart szükségesnek: átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá kell tenni a rendszert, a különadókat pedig ki kell vezetni. Egyúttal kritizálta a minimálbér jelentős megemelését, mivel ez csökkenti az ország versenyképességét. Irina Ivascsenko szerint hosszabb távon Magyarország számára a gyenge növekedési kilátások jelentik a fő kihívást, és az országnak olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely megerősíti az országba, illetve a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, biztosítja a fiskális fenntarthatóságot, és javítja a befektetők véleményét az országról.

Lesz dolga bőven a kormánynak

Jó mankót ad az IMF várható elvárásaihoz a Valutaalap januárban megjelent országjelentése is. Abban nemcsak a kétharmados jogszabályba bevarrt egykulcsos adót kritizálta a szervezet. Az IMF például szerencsésnek tartaná, ha a Költségvetési Tanács újra erősebb jogosítványokkal és nagyobb szakértői stábbal rendelkező intézménnyé válna.

A Valutaalap a jegybanki függetlenséget is szem előtt tartja, de ha a kormány úgy módosítja a jegybanktörvényt, ahogyan most Brüsszelnek megígérte Orbán Viktor miniszterelnök, akkor ezzel ezt a feltételt kipipálhatja.

A Valutaalap a tömegközlekedési állami vállalatok átalakítását, az önkormányzati rendszerben létszámleépítést, az alanyi jogon járó szociális juttatások átgondolását ajánlja, és óv a további adóemeléstől. Az IMF a rögtönzésen alakuló gazdaságpolitikát sem szereti, ezért a kiszámíthatóságot elvárhatja a kormánytól.

Az IMF-tárgyalások sorsa a kamatszintet is befolyásolja. Az MNB Monetáris Tanácsának két tagja, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György nemrég azt nyilatkozta, nem csökkenthető az alapkamat az előtt, hogy megszületne a megállapodás az EU-val és az IMF-fel.