Nem hallgatott az EU-ra Matolcsy György

Nem kell megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét és a kormány képviselője nem vesz részt a testület ülésein - ezt tartalmazza a javaslat, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedd este nyújtott be. A kormány az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása miatt módosítja a jegybanktörvényt néhány kifogásolt pontban, ez azonban kevesebb, mint amit az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kért. Marad a monetáris tanács bővítésének lehetősége, és továbbra sem nyúlnak a jegybanki vezetők a kormányváltás után csökkentett fizetéséhez, pedig a jegybanki függetlenség az EU-IMF hitel egyik előfeltétele.

Benyújtotta a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító javaslatait kedden az Országgyűlésnek. "A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti" - áll a tárca közleményében, amely szerint "e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta".

A javaslat hatályon kívül helyezi a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerül a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

A kormány az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is módosítja. Matolcsy György alaptörvényt módosító javaslata szerint hatályát vesztené az a rendelkezés, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonására teremtett volna alapot.

Az EB az esküt, az EKB a fizetést is kifogásolta

Az Európai Bizottság három ügyben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény. A testület szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az új magyar alkotmány egyes rendelkezései illetve egyes sarkalatos törvények sérthetik az európai uniós alapszerződést.

Az Európai Bizottság kifogásolta többek között, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartja, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat nem változtatta meg.

Hétfőn az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével tartottak informális egyeztetés Frankfurtban az MNB-törvényről. Az NGM az egyeztetést követően csak annyit közölt: az eseti munkacsoport megbeszélést folytatott annak érdekében, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza.