Orbán: Jobb lesz az életünk a magyar ételtől

A miniszterelnök szerint az EU olyan ügyekkel foglalkozik, amikkel nem kéne, amivel meg kéne, azt hanyagolja. Orbán erről a Gyermelyi Zrt. tésztagyár új vállalat új malmának alapkőletételén beszélt csütörtökön. Szerinte a magyar emberek számára ez több, mint egy új beruházás, rituális jelentősége van.

Az ünnepélyes alapkőletétel előtti beszédében Orbán Viktor kijelentette, hogy a Gyermelyi Zrt. malomberuházása és a hozzá hasonló fejlesztések megfordíthatják a magyar élelmiszeripar sorsát, és ha a magyarokat egyre inkább magyarok látják el jó minőségű ennivalóval, akkor "jobb lesz az életünk is".

A kormányfő beszédében hangsúlyozta, a gyermelyi vállalatcsoport már eddig is Magyarország büszkesége volt, a malomberuházás pedig annak a jele, hogy megváltoztak a dolgok az országban, a magyarok kezdenek magukra találni, és "a dolgok végre a fejük tetejéről a talpukra állhatnak, nem külföldről vesszük meg azt, ami itthon olcsóbban, magasabb minőségben állítható elő". Megjegyezte, szerinte Magyarországon a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításából sokkal több embernek kellene megélnie.

Rituális jelentőség

Minden alapkőletétel a magyar gazdaság egy ünnepnapja, hiszen azt üzeni, van értelmük a közös erőfeszítéseknek. Egy malom alapkőletétele egy magyar embernek - folytatta - több egy új beruházásnál, mert a malom a vidéki embernek rituális jelentőségű hely: a malomépítés azt is jelenti, a világ "mintha jó irányba kezdeni fordulni", és kifejezi, hogy talán megindulhat a nagy hagyományú magyar élelmiszeripar újjászületése.

A magyar történelem legsikeresebb időszakában az ország malomipari nagyhatalom volt Európában, a magyar liszt a világszínvonalat képviselte, és fontos része lett a nemzeti büszkeségnek - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve ugyanakkor, hogy a privatizáció miatt megrogyott a magyar élelmiszeripar. "Egy olyan országban, ahol a nemzeti azonosságunk része a mezőgazdaság, a magyar étel, a kenyér, ahol a nemzetállam születésével egybeesett a malomipar felfutása, ott ezt a területet tönkretenni vagy akár csak elhanyagolni súlyos hiba" - figyelmeztetett, kiemelve azonban, hogy a gyermelyi beruházás is azt mutatja, jó okunk van abban bízni, hogy "az önfeladás korszakát talán sikerült magunk mögött hagyni".

A tyúkketrec-ügy

Elmondta, azt kívánja, hogy találja meg a számítását minden magyar befektető, aki a megtermelt hasznot visszaforgatja vállalkozásába, új munkahelyeket teremt, nem pedig offshore cégeken keresztül igyekszik kibújni az adózás alól. Hozzáfűzte továbbá: "Találjuk meg mi, magyarok is mindannyian a számításunkat, amikor vásárlás közben egyre inkább a magyar élelmiszert választjuk."

Beszédében a miniszterelnök érintette az európai uniós normáknak megfelelő új tyúkketrecek ügyét is, amelyről - szavai szerint kissé sarkítva a kérdést - azt mondta: az EU "olyasmivel foglalkozik, amivel nem kellene. Amivel meg kellene, azzal meg nem foglalkozik. Amivel meg kellene, és foglalkozik, azzal meg rosszul foglakozik." Nem attól lesz versenyképes az európai gazdaság, ha Brüsszelből meg akarják mondani, milyen méretű tyúkketrecben kell tartani az állatokat - fejtette ki véleményét.

szólj hozzá: Miért drágul a tojás?

Az [origo] korábbi videója az új tyúkketrecekről.

Orbán Viktor végül arról biztosította a vállalatvezetőket, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparban minden kapacitásnövelő és minőségjavító beruházást - különösen, ha magyar tulajdonosokról van szó - a jövőben is támogatni fog.

Önellátó lesz durumlisztből

Az új üzemben (amely a Bajnai utca 1. szám alatt található) 24 óra alatt 200 tonna lágybúza vagy 150 tonna durumbúza őrölhető majd. Az új malom megépítésével a cég durumlisztből is önellátó lesz, ezt eddig külföldről szerezték be.

A tojáshoz és a lágybúzához hasonlóan a durumbúza-vertikum is teljessé válik, így a Gyermelyi Zrt. termékei teljes egészében magyar alapanyagokból készülhetnek - ismertette Tóth Béla, az igazgatóság elnöke az alapkőletétel előtt.

Gyermelyen 1989-ben indult el az első malom, amely teljes egészében ellátja a tésztagyárat. Az utolsó bővítés 2001-ben történt. A malom a tésztagyártás mellett sütőipari partnereket is kiszolgál, kibocsátása a tavalyi évben elérte a 100 ezer tonnát, kapacitása tovább nem növelhető - indokolta a bővítést az igazgatóság elnöke.

Tóth Béla elmondta, az új malom építészeti és statikai terveit ugyanazok a szakemberek készítették, akik 25 évvel ezelőtt az első malomét. Az alkalmazott technológia üzembiztos, higiénikus, az őrlést számítógép felügyeli, a hatékony légtisztító berendezéseknek köszönhetően a malom környezetterhelése minimális.

A társaság az idén az új malom építése mellett még közel 1,5 milliárd forintot fordít beruházásokra. Pályázati forrást is felhasználva - az uniós állatvédelmi előírásoknak is megfelelő - 120 ezer tyúkférőhelyes tojófarmot hoznak létre. Megépül egy új csomagolóanyag-raktár, valamint egy tojásválogató is - tette hozzá az igazgatóság elnöke.