Az ember, aki támogatja a sárgacsekk-adót

Vágólapra másolva!
Nem keresték meg a kormány részéről, állítja Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője, adótanácsadó partnere, aki egy hónapja azzal rukkolt elő, hogy jónak tartaná, ha a kormány a banki tranzakciókra adót vetne ki. Szerinte az adó elhanyagolható mértékben drágítaná csak a bankolást, és ha a bankadót eltörli a kabinet, még a hitelezés is felpöröghet.
Vágólapra másolva!

Ön egy hónappal ezelőtt felvetette, hogy a bankszámlamozgások után adót lehetne kivetni, aminek több haszna lenne, mint kára. A kormány mintha átvette volna az ötletét. Örül ennek?

Üdvözlöm, hogy egy bankforgalmi adó bevezetését fontolgatja a kormány, ami megvalósulása esetén fontos strukturális lépés lenne az adórendszerben. Ezzel egyidőben azonban a meglevő bankadót nemcsak lefelezni kellene, hanem az utolsó fillérig eltörölni.

Ki kapta fel az ötletét?

Minket, a BDO-t sem formálisan, sem informálisan nem vont be az előkészületekbe a kormányzat. Matolcsy György sem hívott fel. Nem is én találtam ki, hogy egy ilyen adó segíthetne a költségvetésen, ha közben a hitelezési aktivitást büntető mostani bankadó megszűnne, és így a hitelezés ösztönzést kapna. Az EU-ban egy ideje már folyik a gondolkodás valamilyen, a pénzügyi tranzakciók után felszámítandó adóról, és ezt ott sem szűkítették le a rövid távú tőkeműveletek (részvény- és devizakereskedés) utáni, vagyis a klasszikus Tobin-adóra. Vannak más nemzetközi példák is arra, hogyan működik egy ahhoz hasonló adó, ami a kormány terveiben lehet. Szóval az EU is foglalkozik ezzel a kérdéssel, csak a maga tempójában, Magyarországnak pedig az államháztartás helyzete miatt nincs nagyon ideje sokáig morfondírozni.

Azt állítja, ha 1 ezreléket kellene a banki tranzakciók után fizetni, 400 milliárd forint is bejöhetne a költségvetésbe. Miközben épp az adóügyi helyettes államtitkár beszélt nemrég arról, hogy adóban a mostaninál többet elvonni már nem lehet, azt nem viselné el az ország, addig újabb 400 milliárdos adót kivetni nem tűnik túl baráti gesztusnak. Még akkor sem, ha megközelítőleg 200 milliárdos bankadó megszűnne .

Ha a költségvetés bajban van, és az első három hónap adatai erre utalnak, akkor helyre kell billenteni az egyensúlyt. A banki tranzakciós adó körét, mértékét az határozhatja meg, hogy mennyi bevételre van szüksége az államnak. És, ismétlem, eközben a hitelezést segíthet beindítani. Ráadásul a bankforgalmi adó beszedése, bevallása, ellenőrzése viszonylag könnyű lenne.

De ha minden banki ügylet után kellene adót fizetni, így a készpénzfelvétel, a hiteltörlesztés, a pénzbefizetés, a rezsi elutalása, de a sárga csekken történő befizetése után is, meg akkor is, ha a munkahely utalja a bért vagy befizeti a dolgozók utáni járulékokat, adót, akkor mindez megdrágítja a bankolást.

Valóban, de ez elhanyagolható tétel ügyfelenként. Gondoljunk bele, ha 100 ezer forint bért kap valaki, és 1 ezrelékes az adó, akkor a munkaadója 100 forint adót fizet, és a magánszemély is ennyit, ha a teljes összeget különböző célokra felhasználja. De nem is kell feltétlenül teljes mértékben megjelennie az adónak a banki szolgáltatások árában. A bankadó miatt emelték a díjakat, jutalékokat a bankok, ennek eltűnésével a díjak is csökkenhetnek, így az újfajta adó csak részlegesen növeli az ügyfelek terhét a mostani helyzethez képest.

Az adó halmozódhat is, ugyanazon összeg után legtöbbször két banki ügyfél is megfizeti az adót. Nem vezet ez ahhoz, hogy a munkabéreket majd inkább készpénzben kéri a dolgozók egy része, és általában is a készpénzt még inkább előnyben részesíti a lakosság?

Nem gondolom, hogy a készpénzmozgások felé vinné el a pénzforgalmat az adó. A készpénzszálllításnak is vannak költségei, annál egy moderált adó jelentette költség még mindig kisebb lehet. A nemzetgazdasági tárca dolga az, hogy részletes, bankforgalmi statisztikák alapján, és a bankokkal egyeztetve belője, hogy mennyi legyen az adómérték, egy kulcsos vagy sávos adó a célszerű, és az mit terheljen.

A pénzforgalom utáni adó lenne ez. Az EU-ban a pénzügyi szolgáltatások áfamentesek. Nem fogja ütni az új adó az uniós szabályokat?

Úgy vélem, hogy nem, hiszen az EU-ban is már jó ideje foglalkoznak a gondolattal, biztosan ki lehet úgy alakítani a részletszabályokat, hogy az áfairányelv ne sérüljön.