Rászólt a befektetőkre az európai jegybank

A forint árfolyamát is megroggyantó spanyol adósságválság miatti aggodalmak mérséklődtek, részben az EKB piacnyugtató nyilatkozata miatt. A bizonytalanságot azonban jelzi, hogy az olaszok csak drágán tudtak túladni az állampapírokon.

A keddi pesszimizmus után javul a hangulat a nemzetközi piacokon, ezen belül az eurózónában is nyugodtabbak a piaci szereplők. Eltérő irányban indultak az indexek szerdán az európai tőzsdéken az előző napi jelentős veszteségek után, de késő délelőttre a mutatók már emelkedésbe fordultak.

Ugyanakkor továbbra is érzékelhető a spanyol kötvényhozamok emelkedése miatti, a forint árfolyamát is befolyásoló bizonytalanság. Erre utal, hogy bár Olaszország ugyan könnyedén talált vevőt a szerdán kibocsátott 12 hónapos állampapírjaira, a hozam 2,84 százalékra nőtt a azonos lejáratú állampapírok múlt hónapban tartott aukcióján kialakult 1,40 százalékról. A 3 hónapos olasz kincstárjegyek hozama az aukción 1,25 százalékra ugrott a múlt havi 0,49 százalékról. Pedig az olasz állampapírok hozama látványosan csökkent az utóbbi hónapokban, miután az Európai Központi Bank (EKB) rendkívüli pénzügyi forrást biztosított a pénzügyi szektornak, és Mario Monti szakértői kormánya megszorító intézkedéseket léptetett életbe. A szerdai hozamemelkedés az ország magas államadósságával és növekedési kilátásaival kapcsolatban felerősödött piaci aggodalmakkal magyarázható.

Németország is szerdán tartott aukciót, amely felemás eredménnyel zárult. A tízéves államkötvényekből 5 milliárd euró értékű csomagra mindössze 4,1 milliárd értékben érkeztek ajánlatok a befektetőktől. A kibocsátó végül 3,8 milliárd euró értékben adott el kötvényeket nagyon alacsony, 1,7 százalékos hozam mellett. Az alacsony érdeklődés azzal magyarázható, hogy a befektetők kevesellték a hozamot, ezért volt visszafogott az érdeklődés. Mivel a német kötvények az eurózóna legbiztonságosabb eszközei közé tartoznak, a kötvényaukció eredménye ezért egyúttal jelzi, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága nem csökkent annyira, hogy nagyon alacsony hozam mellett válasszák a legkevésbé rizikós papírokat.

Az EKB nyugtat, a forint magához tért

Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja, Benoit Coeuré szerdán igyekezett megnyugtatni az eurózóna, azon belül is elsősorban Spanyolország pénzügyi helyzetéért aggódó befektetőket. "Van egy intervenciós eszközünk, az SMP kötvényvásárlási program, amelyet mostanában ugyan nem használtunk, de létezik" - mondta szerdán Benoit Coeuré Párizsban. Az EKB az elmúlt hetekben nem vásárolt eurózónabeli állampapírokat, 2010 májusa óta azonban a hozamok alacsonyan tartása érdekében több mint 200 milliárd euró értékben vásárolt görög, ír, portugál, spanyol és olasz államkötvényeket.

A spanyol államkötvények hozamát a piacok a múlt hét óta hat százalék fölé, a negyedik legnagyobb euróövezeti nemzetgazdaság által hosszabb távon nem finanszírozható szintre nyomták fel. Coeuré teljesen indokolatlannak tarja a spanyol kötvényekkel szemben tanúsított befektetői magatartást. "A piacok mostanában teljesen figyelmen kívül hagyják a fundamentális tényezőket" - hangsúlyozta. Tavaly december eleje óta nem látott szintekre ugrottak a tízéves spanyol kötvényhozamok, és hasonló hozamemelkedés történt az olasz állampapírok piacán is, miután az eurózóna perifériáján ismét felerősödtek az aggodalmak. A befektetők a magas államadósság, a növekedést ellehetetlenítő megszorítások miatt aggódnak.

Az eurózóna kötvénypiacain kialakult feszültség Magyarország megítélését, ezen keresztül a forint árfolyamát is befolyásolja. A kedvezőtlen nemzetközi hangulatban a befektetők a kockázatosnak tartott eszközöktől igyekeznek megszabadulni, és biztonságos célpontokba igyekeznek menekíteni a pénzt. Fokozza a Magyarországgal szembeni bizonytalanságot, hogy nincs haladás az IMF-megállapodás ügyében. E két tényező miatt kedden másfél hónapos csúcsra emelkedett s magyar államcsőd esélyét is mérő cds felár, a forint pedig január óta nem látott mélypontra süllyedt az euróval szemben. Szerdán azonban a javuló hangulatban az euró távolodott a 300 forintos szinttől.

A múlt héten kezdődött

Az eurózóna piacain a múlt héten alakult ki bizonytalanság egy rosszul sikerült spanyol kötvényaukció után, a hozamok ugyanis akkor szabadultak el. (Az állampapírok sajátossága, hogy a hozam emelkedésekor csökken az árfolyamuk, egyúttal drágábbá válik az adott ország államadósságának finanszírozása. A tízéves spanyol kötvények hozama 5,83 százalékra emelkedett, az olasz papíroké 5,51 százalékra nőtt, erre utoljára 2011 decemberében volt példa, és valamelyest emelkedett az elmúlt napokban a francia kötvények hozamszintje is.

A piac azért srófolta fel a hozamokat, mert az adatok szerint hatástalannak látszik az Európai Központi Bank hosszú távú refinanszírozási művelete (LTRO), de visszavetették a kockázatvállalási kedvet a vártnál rosszabb amerikai munkaerő-piaci adatok is. A befektetők Spanyolország és Olaszország esetében a magas államadósság és a növekedést ellehetetlenítő megszorítások miatt aggódnak. A periféria-országok kötvénypiacainak feszültsége azt a várakozást gerjeszti a Wall Street Journal elemzése szerint, hogy az EKB feléleszti az utóbbi időben hanyagolt kötvényvásárlási programját, hogy rövid távon megnyugtassa a piacokat. Az elemzők egy része - többek között a Deutsche Bank stratégája - szerint azonban erre csak akkor kerülne sor, ha a piaci helyzet jelentősen romlana.