Egyre kisebb az MNB devizatartaléka

Márciusban 128 millió euróval, 34,642 milliárd euróra csökkentek az ország devizatartalékai - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.

Januárban 532 millióval, februárban 2,477 milliárd euróval csökkentek a tartalékok. Az első negyedévi tartalék alakulásának hátterében egyrészt az első negyedévben esedékes több mint 600 millió eurós IMF-hitel törlesztése, másrészt a kereskedelmi bankoknak a végtörlesztésekhez eladott 1,6 milliárd euró áll.

A devizatartalékok tavaly szeptemberben tetőztek 38,764 milliárd eurós szinten, azóta több mint négymilliárddal apadtak, az egy évvel ezelőttihez képest 1,05 milliárd euróval alacsonyabb szinten állnak.

Dollárban számolva a nemzetközi tartalékok március végén 600 millióval, 46,208 milliárdra csökkentek a februári 46,808 milliárdról, és 4,526 milliárddal maradnak el az egy évvel korábbi 50,734 milliárd dollártól. Dollárban számolva az MNB tavaly augusztus végén regisztrálta az eddigi rekordszintet, 54,242 milliárddal.

A devizatartalék a 2008 októberében kipattant világgazdasági válság előtt 18 milliárd euró körül alakult, de kevésnek bizonyult, ezért kellett villámgyorsan az IMF és az EU hitelét felvenni. A hitelcsomagból pár hónap alatt három részletet is lehívott az állam, 10 milliárd euróval hízott a tartalék. Később az Adósságkezelő Központ még kibocsátott euró- és dollárkötvényeket is, ezzel pedig a 2008 nyár végi szinthez képest 2011 nyarára megduplázódott az ország devizatartaléka.

Mire jó a devizatartalék?

Devizatartalékot alapvetően azért tart a jegybank, hogy ezzel is biztosítsa a forint stabilitását. A befektetők azt figyelik, hogy mennyi az ország rövid, egy éven belül lejáró adóssága, és nézik azt is, hogy a vállalatok, bankok mennyivel tartoznak a külföldnek, mennyi törlesztést kell kifizetniük egy éven belül.

Minél nagyobb az állam és a magánszektor törlesztési kötelezettsége, annál nagyobb devizatartalékot érdemes tartani. Túl kicsi tartalék esetén a befektetők azt látják, hogy könnyű megtámadni a forintot, ezért elkezdik gyengíteni. Egy támadás esetén a jegybank az euróban, dollárban levő tartalékait elkezdi eladni, hogy így támassza meg a forint árfolyamát, de kis tartalék esetén gyorsan elfogy a pénz.

A végtörlesztésnél is jól jött

Az euró- vagy dollártartalékot fel lehet használni arra is, hogy ha nagyobb összegű tranzakciót kell hogy lebonyolítson a bankszektor, akkor az ne mozgassa be túlzottan a forint árfolyamát. Erre jó példa a végtörlesztés. Amikor a bank ügyfele végtörlesztéssel megszabadult az euróhitelétől, forintot adott a banknak, a bank pedig a forintot euróra váltotta azért, hogy ő is visszaadja az euróban kapott kölcsönt annak, akitől kapta a forrást. Ezzel a folyamattal gyengült volna a forint, de az MNB felajánlotta, hogy a tartalékaiból pénzt juttat a bankoknak, ezzel vált elkerülhetővé a forint gyengülése.

A jegybank a kormánynak is tud segíteni. Ha lejár egy euróban felvett államkölcsön, és vissza kell fizetnie a kormánynak, akkor ehhez euróforrásra van szüksége. Ha nincs euróforrása a kormánynak, akkor a forintját kicseréli a jegybank eurótartalékának egy részével, így a tranzakció megint csak nem gyengíti a forintot, viszont képes lesz euróban visszafizetni a lejáró adósságát a kormány.