A hét közepén a visszalépők aránya még csak 22,65 százalék volt, azóta a postán feladott nyilatkozatok beérkezésével nőtt tovább.
A kormány által tavaly kikényszerített nagy visszalépési hullám után megmaradt kasszák közül most a legnagyobb arányban (38,38 százalék) az Erste, a legkisebb arányban (15,75) pedig a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjai léptek vissza. A tízezret így már csak négy kassza - ING, OTP, Aegon, Axa - taglétszáma haladja meg, a magánkasszákban maradó tagok összlétszáma várhatóan nem éri el a 75 ezret.
A parlament a gazdasági stabilitási törvény tavaly december végi elfogadásával több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon. A magánpénztári tagságukat fenntartók esetében megszűnt a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetés, így az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.
A magánpénztárban maradók ugyanakkor állami nyugdíjjogosultságot kaptak, vagyis az Országgyűlés eltörölte azt a szabályt, amely szerint az, aki korábban pénztártag maradt, kilépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, és 2012 januárjától keresetei nem számítanak be majdani állami nyugdíjába.
Egyúttal március 31-ig újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét azzal, hogy a pénztártagok a tagdíj-kiegészítésüket, valamint reálhozamukat - akárcsak a korábbi átlépési lehetőségnél - felvehetik, önkéntes pénztárba, illetve a tb-rendszerben létrejövő egyéni számlájukra utaltathatják. Ennek adómentességét az NGM törvénymódosító javaslatának megfelelően márciusban megteremtették.
Mivel március 31. szombatra esett, a tagok még április 2-án is jelezhették visszalépési szándékukat. Szabó Máté ombudsman azt kérte a gazdasági tárcától, hogy a határidőt soron kívül hosszabbítsák meg, mivel a pénztártagok számára nem állt rendelkezésre kellő idő a megalapozott döntés meghozatalához. Az NGM azonban közölte, az átlépésre nyitva álló határidőt törvény állapítja meg, meghosszabbítására a miniszternek nincsen hatásköre.