Megint beindul Matolcsy fűnyírója

Vágólapra másolva!
További 40 milliárdos spórolásra szólítja fel a tárcákat a Matolcsy György által vezetett gazdasági minisztérium az [origo] értesülései szerint. Ez hozzáadódik a februárban már meghatározott 30 milliárdos kiigazító csomaghoz, a spórolásnak azonban várhatóan még itt sincs vége, Brüsszelt ugyanis csak egy 140-150 milliárdos csomaggal nyűgözheti le a kormány.
Vágólapra másolva!

Újabb 40 milliárd forintot kell megspórolniuk a minisztériumoknak - adta ki a parancsot a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo] kormányzati forrásai szerint. Információink szerint a kormány támogatását is élvező utasítást szerdán közölte Matolcsy György tárcája a többi minisztériummal. Az a tárcákra van bízva, hogyan szedik össze ezt a pénzt, pontosabban mivel tudnak ennyit megtakarítani a működésükön. Az intézkedés egy-egy minisztériumra lebontva azt jelenti, hogy az idei keretükből másfél-két százalékot lecsíp a kormány.

A kiigazítás szükségességét jól mutatja a legfrissebb, csütörtökön megjelent államháztartási adat. Három hónap alatt szinte a teljes éves jóváhagyott hiány összejött. Ez pedig azt mutatja, beavatkozás nélkül aligha lehet tartani az egész éves tervet.

A tárcáknak vélhetően nagy fejtörést fog okozni az, hogyan tudnak megfelelni a központi akaratnak. Tavaly ugyanis már kétszer hasonló módon szűkítette a mozgásterüket a kormány, és az idei költségvetés még tovább húzta már eddig is a nadrágszíjat.

A fűnyíró könnyű

Ehhez a fűnyíró jellegű költségvetési eszközhöz előszeretettel nyúl a kormány, tavaly kétszer is bevetette ezt. (Azért nevezik ezt fűnyíróelvszerű kiigazításnak, mert nincs tekintettel arra, hogy melyik minisztérium van viszonylag jól elengedve, hol lehet viszonylag kis áldozatok árán pénzt elvonni, és hol okoz nagy problémát a takarékoskodás, mindenkitől nagyjából azonos mértékben von el pénzt.) Előbb tavasszal fagyasztott be 180 milliárd forintnyi minisztériumi pénzt a kormány, aztán azt nyáron el is vonta, majd ősszel újabb 37 milliárd forintos zárolás következett. Ezeket a pénzeket nem adták vissza az idén a tárcáknak, sőt a 2012-es költségvetést úgy alkotta meg a kormány akaratát követő parlament, hogy a tárcáknak még kevesebb forrásból kell kijönniük az idén.

Erre a szigorra tett rá még egy lapáttal februárban a kormány, amikor egy 30 milliárdos takarékossági csomagot hirdetett meg, amelynek keretében várta a tárcák javaslatát arra, hogyan tudnak valamivel olcsóbban működni. A minisztériumok a kormányzat tájékoztatása szerint le is írták az ötleteiket, amelyek részleteiről azonban semmit nem árult el a kabinet. A mostani 40 milliárdos pénzbefagyasztás így a februárban elrendelt spóroláshoz adódik hozzá.

A fűnyíró nem csodaszer

Az átalakítások nélküli költségvetési szigor csak ideig-óráig működik, és erre a jegybank és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest elemzői is több ízben rávilágítottak. Egy idő után csak úgy lehet kevesebb pénzből kijönni, ha korábban ellátott feladatokat leadnak a minisztériumok. Korábban már eljutott idáig a folyamat, de később mégis elakadt. Tavaly ősszel a kormány megszabta, hogy a tárcák álljanak elő javaslataikkal arról, hogy milyen feladatokat nem tudnak ellátni a szűkös keretek között, milyen fejlesztéseket lehet leállítani, milyen felújítást lehet halasztani.

A projektről alig lehet valamit tudni, csak annyi ismert, hogy a tavaszi hónapokra tűzte ki egy év végi kormánydöntés, hogy az egyes területek terveit megvitassák. Apró jelek azonban vannak arra, hogy lassan elindult valami: most már például a bölcsődék kérhetnek hozzájárulást a fenntartási költségekhez a szülőktől, a vasúti hálózaton pedig járatritkítás lép életbe április közepén.

A mostani 40 milliárdos, a tárcákra szabott csomag részét képezi annak a kiigazításnak, amelynek részleteit a két héten belül elkészítendő konvergenciaprogram már tartalmazhatja. A februári 30 milliárdost 40-nel megtoldó intézkedés azonban aligha lesz elég ahhoz, hogy Brüsszelt meggyőzze. Az Európai Bizottság a GDP fél százalékára rúgó, durván 140-150 milliárdos egyenlegjavítást lát szükségesnek ahhoz, hogy a kormány vállalt hiánycélja, a 2,5 százalékos deficitterv teljesüljön.