Behúzza a féket a lakosság

Az infláció ledarálja a jövedelmek emelkedését, a munkanélküliség tartósan magas marad, az emberek nem kezdenek el vásárolni - ezt látja most a jegybank. És még megszorító csomagok is várnak ránk.

Évek óta, lényegében 2006-tól kezdve visszaesik a lakossági fogyasztás, ennek a lakásvásárlásokban és a kiskereskedelmi adatokban is nyoma van. A szűk esztendők idén is folytatódnak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön nyilvánosságra hozott makrogazdasági előrejelzéséből.

Tavaly sok százmilliárd forintot hagyott ott az állam a lakosságnál, az egykulcsos adóval 500, a magán-nyugdíjpénztári reálhozamokkal további 250 milliárd forintot kaptak a háztartások, ez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a vásárlások meglóduljanak. Az MNB szerint az idén a vesszőfutás folytatódni fog, 2012-ben csaknem 1 százalékkal kevesebbet vásárol majd a lakosság, mint tavaly.

Az infláció elviszi a béremelést

Mindez több tényezőre vezethető vissza. A legmarkánsabb az lesz, hogy az adóemelések, a gyenge forint és a drága olaj miatt felpörgő infláció ledarálja azt a szerény, néhány százalékos nettó béremelkedést is, amit a dolgozók elérnek. A jegybank azzal számol, hogy a versenyszférában ugyan 1 százalék feletti reálbér-emelkedés következik be, de az állami szektorban foglalkoztatottakat érintő durva nadrágszíjhúzás, valamint az állami juttatásokból élőknél (rokkantnyugdíjasok, munkanélküliek, szociális segélyen élők, közmunkások) a támogatások visszanyesése ennél erőteljesebb hatású lesz.

Ennek eredőjeként a lakosság egésze 2 százalék körüli reáljövedelem-veszteséget fog elszenvedni ebben az évben. Jövőre pedig csupán stagnálásra lehet számítani a reáljövedelmeknél, a háztartások pedig a megtakarításaikat emésztik fel.

Jönnek a leépítések és a munkanélküliség

A lakosság óvatos viselkedését az is magyarázza, hogy az idén jelentős mértékű leépítésekre lehet számítani a versenyszférában, ami kevésbé a nagymértékű minimálbér-emelés miatt következik be, inkább a romló külső konjunkturális helyzetre reagálva hajtanak végre elbocsátásokat a cégek.

Az MNB azzal számol, hogy néhány évig tartósan magas, 10-11 százalék közötti szinten marad a munkanélküliség. Ez pedig újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány tíz évre egymillió, négy év alatt 300 ezer új munkahelyet ígérő vállalása gyenge lábakon áll. (A csütörtökön publikált munkanélküliségi adatokról szóló cikkünket itt találja.)

A lakossági fogyasztás visszaesése az egész gazdasági növekedést is lefelé húzza, ahogyan a beruházások szűnni nem akaró csökkenése is. Egyedül az exportszektor tudja felfelé tolni a GDP-t, amely a jegybank szerint idén alig tud 0 százalék feletti ütemben bővülni, jövőre pedig egy visszafogott, másfél százalékos bővülés következhet.

Újabb csomagokra lesz szükség

Az MNB szakértői azzal számolnak, hogy ahhoz, hogy az idén a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá kerüljön, vagyis egyáltalán legyen esély arra, hogy kikerüljünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ahhoz minimum egy 60 milliárd forint körüli megszorító csomagot kell összeraknia a kormánynak, és nem szabad elköltenie a költségvetésbe beépített tartalékokat. A kormány eddig egy 30 milliárdos kiigazító csomagot jelentett be, de annak kidolgozásával még adós, vagyis ezen felül egy minimum ugyanekkora takarékossági pakk vár ránk. (Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Figyelőnek adott interjújában 130 milliárd forintos idei kiigazítás szükségességéről beszélt.)

Ezzel azonban nem lesz vége a nadrágszíjhúzásnak, mert könnyen lehet, hogy jövőre újabb csomagot kell összeállítania a kormánynak, legalábbis akkor, ha azt akarja, hogy az MNB szerint 3,4 százalékosra becsült hiány a konvergenciaprogramban vállalt, és az EU által melegen ajánlott 2,2 százalékra csökkenjen. A kettő különbözete megközelíti a 400 milliárd forintot.