Megint előhúzott egy nyulat a kalapból a kormány

Állami és civil összefogással hozna létre online bankot Matolcsy György. Hasonló meglepő ötletekből nem volt hiány az elmúlt két évben. Próbáltunk növekedni a kelet-európai banán segítségével, volt egykulcsos adónk, ami igazából kétkulcsos volt és kartellt javasolt a kormány az áruházaknak.

Csináljunk együtt Webbankot!

Webbank néven új, állami-civil bankot akar működtetni az állam, hogy megfelelő alternatívát nyújtson a hitelezésben, és segítse a devizahiteleseket - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Webbank feltőkésítésére civilektől és önkormányzatoktól várják a pénzt. Az alapítást jövő májusig miniszteri biztos felügyeli.

Magyarországon már számos bank létezik, és a hitelezés felpörgetéséhez nem azzal tud hozzájárulni a kormány, ha 1,5 milliárd forintot egy új online bank létrehozására költ. (A tervek szerint az alapításhoz 3 milliárd forintot hoz össze majd egy civil szervezet és a kormány, fele-fele arányban.) Sokkal hatásosabb lenne, a bankokra háruló extra terhek (bankadó, önkormányzati adósság állami átvételéből származó költségek) kivezetése, illetve kiszámítható szabályozói környezet létrehozása. A devizahitelesek számára a kormány már számos költséges segítségnyújtó akciót indított el, de ezeket nem használják ki teljes mértékben.

Összedobjuk az államadósságot!

Rédly Elemér győri plébános ötletét karolta fel a kormány, amikor tavaly áprilisban létrehozta az Összefogás az Államadósság Ellen nevű alapot. A cél az lett volna, hogy az emberek saját elhatározásukból a befizetett adójukon kívül adakozzanak az állam részére, hogy csökkenteni tudja az államadósság szintjét. A győri plébános szerint, aki a rendszerváltás óta gazdag lett, annak illene hozzájárulni az adósságcsökkentéshez.

Az idén szeptember végén a plébános a Blikknek nyilatkozva már azt mondta, hogy csalódás lett számára az alap mert összesen 260 millió forint gyűlt össze és annak egyetlen rendszeres támogatója Matolcsy György, aki minden hónapban jövedelme egy meghatározó részét utalja át. Az összegyűlt összeg a magyar államadósság 80 ezred része.

Állami dinnyekartell

Budai Gyula agrárállamtitkár kezdeményezésére a magyarországi áruházak egységesen 99 forintért kezdték el árulni a magyar dinnyéket idén nyáron. Volt olyan gazdafórum, ahol Budai elismerte, hogy ez kartellezésnek számít. "A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?" - tette fel a kérdést Budai a Népszabadságban megjelent tudósítás szerint. Az [origo]-nak korábban azonban tagadta, hogy kartellre buzdított volna.

Az egységes ár mindenesetre nem tartott sokáig, a boltok hamar felismerték, hogy nem tartható a kormány által szorgalmazott megállapodás. A Gazdasági Versenyhivatal jelenleg is vizsgálja, hogy az akcióban részt vevő áruházakat megbünteti-e, de az már biztos, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megússza az ügyet. A kormány mindenesetre olyan törvénymódosítást készített elő, amelyben a mezőgazdaság szereplőit felmentenék a kartelltilalom alól.

Növekedés a kelet-európai banán alapjain

Az idén a Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 1,3 százalékos recessziót várnak Magyarországon. A kormány azonban tavaly még igyekezett elérni, hogy valamekkora gazdasági növekedés legyen, ezért Orbán Viktor kérésére Matolcsy György és a Nemzetgazdasági Minisztérium növekedési tervet készített. A 170 oldalas dokumentum többek között a kelet-európai banánra alapozta az idei terveket.

Az Északkelet-Angliától Hollandián, Belgium egy részén, Délnyugat-Németországon és Svájcon át egészen az északolasz nagyvárosokig ívelő, fejlett ipari övezet, a "kék banán" mintájára nevezi a szöveg kelet-európai banánnak a Szlovéniától a kelet-német nagyvárosokig felrajzolható - Bécset, Budapestet, Pozsonyt, Prágát, Varsót is magában foglaló - térséget.

Az NGM szerint "Magyarországnak jó esélye van rá, hogy az egyik legfontosabb globális gazdasági centrum, az északnyugat-európai centrum közelében erős regionális központtá fejlődjön". A kormány gazdaságpolitikája tehát nemcsak önmagában a gazdaságfejlesztést, hanem egyúttal a magyar gazdaság regionális centrum, gazdasági csomópont szerepének erősödését is szolgálja. A kifejezésnek az interneten nem találtuk nyomát, de a szerzők szerint a szakirodalomban is használatos.

Söralátét

A kormányfő első nagy akcióterve, a 2010 júniusában ismertetett 29 pont egyik kiemelt pontja volt a söralátét-méretű adóbevallás. Azzal harangozták be, hogy milliók életét fogja megkönnyíteni, mert a személyi jövedelemadó-bevallásuk pár sorból fog állni.

A söralátét főpróbája 2012 májusa volt, akkor kellett leadni a 2011-es jövedelemadó-bevallásokat. Még februárban, az adóügyi helyettes államtitkár is határozottan állította az [origo]-nak adott interjúban, hogy lesz legalább egymillió söralátét-bevallás. Júniusban kiderült: pár tízezer lett, mert olyan bonyolultra csinálták a feltételeket, annyi kritériumot állítottak a söralátét választása elé, hogy kevés ember választhatta, és sokuknak el is ment a kedve az egésztől.

IMF-es kötélhúzás

A kormány egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy tárgyalásokba kezd az IMF-fel és az EU-val egy újabb hitelcsomagról, pedig még pár nappal korábban is hevesen kritizálta az IMF-et Matolcsy György. Megállapodás azonban a mai napig nem született. A kormány és a tárgyalópartnerei nagyon távol vannak egymástól. A kormányfő kezét nagyban megkötné, az eddig követett gazdaságpolitikai irány folytatását lehetetlenné tenné az IMF-EU hitelmegállapodás, mert a két szervezet olyan gazdaságpolitikát vár el, amellyel biztosítva látja a Magyarországnak nyújtandó hitel visszafizetését, és nem szeretnék, ha váratlant húzna a kormány.

Orbán Viktor azért teheti meg, hogy nem siet a két szervezethez, mert az állam pénztartalékai még nagyon kedvezőtlenre forduló pénzpiaci helyzet esetén is elegendőnek látszanak 2013. áprilisáig-májusáig. Egy év alatt a megállapodás nélküli állapot 100-130 milliárd forintba kerülhetett, mert az ország finanszírozása jóval drágább, mint amilyen IMF-segítséggel a háta mögött lenne. Az adóemelésre koncentráló megszorító intézkedések a növekedést agyonütik, a beruházni vágyó vállalkozókat eltántorítják, a nemzetgazdaság összes vesztesége ezért még jóval nagyobb, mint a kamattörlesztés miatti 100-130 milliárd. (Az IMF-fel való kötélhúzás egyéves történetéről itt olvashat bővebben.)

Egykulcsos kétkulcsos

A kormány 2010 nyarán bemondta, hogy egykulcsossá teszi a személyi jövedelemadót. 2011-től papíron egykulcsos lett az szja, azonban bennhagyták a szuperbruttót (a bruttó bért felszorozták 1,27-tel, és ez lett az adóalap), és megmaradt az adójóváírás is, így végül is nem azonos adóterhelés sújtotta az embereket, hanem ezerféle, attól függően, hogy mennyit keresett (aki keveset kapott, annak alacsony, pár százalékos volt az adóterhelése, az átlagbér felett pedig 20,32 százalékos elvonás sújtotta az embert).

Idén bár papíron maradt az egykulcsos szja, valójában kétkulcsosként működik: a szuperbruttót a 202 ezer forint havi bruttó felett megtartották, így úgy funkcionál az szja, mintha lenne egy 16 százalékos kulcs 202 ezer forintig, afelett pedig 20,32 százalék. (Adójóváírás viszont nincs.) Jövőre jön a tényleg egykulcsos rendszer, a maradék szuperbruttót is eltörlik, így mindenkinek az adókulcsa és az adóterhelése 16 százalékos lesz. A papíron egykulcsos adóra való áttéréssel viszont kiesik évi durván 500 milliárd forint a költségvetésből, a lépés a gazdasági növekedést nem tudta felpörgetni, viszont a miatta adódott lyukat minden évben be kell foltozni más adók emelésével.