Szakadék szélén áll az USA

kis
Vágólapra másolva!
A régi-új amerikai elnök komoly problémákkal néz szembe, ha rendbe szeretné tenni végre az Egyesült Államok költségvetését. Számos jogszabály érvényét veszti év végével, aminek eredményeképp jelentős többletbevétel kerülhet az amerikai büdzsébe. Ezen kívül a tavaly csúfosan elszalasztott kiadáscsökkentésről szóló megállapodás jövőre életbe lép, ami szintén kedvező az államháztartásra nézve. Azonban mindkét lépés keresletkorlátozó hatású, ezért az amerikai GDP visszaesésével lehet számolni, ha nem változnak a jelenleg érvényben lévő jogszabályok. Obama november 16-i beszédében már arra utalt, hogy látszik a fény az alagút végén, és nem alakul ki egy adózási apokalipszis, vagy más néven "Taxmageddon".
Vágólapra másolva!

A gazdasági híreket hallgatva mostanság nap mint nap felfigyelhetünk a "fiscal-cliff" (költségvetési szakadék) kifejezésre. De mit is jelent ez valójában és miért olyan fontos erről beszélni? A 2012-2013-as évfordulóval jelentős kiadáscsökkentő és adóemelő csomag lép életbe az Egyesült Államokban, amit a piac csak költségvetési szakadékként ("fiscal-cliff") emleget.

A helyzet komolyságát az adja, hogy egy korábbi törvény értelmében a drasztikus és szinte minden területen fájdalmas megszorítások jelentős része automatikusan életbe lép, ha a két amerikai párt nem tud megegyezni a költségvetési hiány szofisztikált és óvatosabb csökkentéséről. A tét nagy, a politikusoknak ezúttal felül kellene emelkednie a mindennapi ellentéteken.

Mi van, ha beleesnek a szakadékba?

Mindez azért jelent problémát a világ legnagyobb gazdasága számára, mert az emelkedő adók és a csökkenő állami kiadások visszafoghatják a gazdasági növekedést, és keresletcsökkentő hatásuk lehet. Olyannyira, hogy az amerikai gazdaság akár recesszióba is süllyedhet (ezért hívják találóan "Taxmageddonnak" és használják a "szakadék" jelzőt, mivel szakadékba zuhanhat az amerikai gazdaság teljesítménye).

Másfelől gondot jelent majd, hogy az amerikai nemzeti államadósság ismét megközelítette a törvényben előírt maximumot, amit 16 394 milliárd dollárban határoz meg a jogszabály (ez az éves magyar GDP nagyjából 117-szerese). Az utóbbi évtizedben folyamatosan deficitet produkáló amerikai költségvetési hiány tovább növeli az államadósságot, legutóbb 2001-ben tudott pozitív tartományban maradni. Legutóbb 2011 augusztusában módosította Obama elnök a maximális államadósság mértékét, amikor 2,1 milliárd dollárral tolta fentebb a határt.

A költségvetési szakadék felé vezető lépések ugyan csökkentik a GDP arányos költségvetési hiányt, a gazdasági termelést visszafogó hatása azonban ennél rosszabb lehet. Egyes vélemények szerint 3,5-4 százalékpontos csökkenés is elképzelhető a harmadik negyedéves 2,3 százalékos reál GDP-bővüléshez képest. Ezért a fiscal-cliff lényegében a gazdasági fejlődést lassítja.

Milyen pontok szerepelnek a listán?

Nézzük meg szép sorjában miből is állnak a költségvetési szakadékot felépítő intézkedések, aminek következtében a Tax Foundation (non-profit edukációs alapítvány) számításai szerint nagyjából 514 milliárd dollár maradhat az amerikai államkasszában jövőre. De ugyanennyi hiányozni is fog az amerikai gazdaságból.



2001 és 2003-as Bush-törvények lejárta (156 milliárd dollár)

Egyfelől egy régóta ismert probléma halogatásából adódik a szituáció, és a 2001-es és 2003-as ,Bush elnök által aláírt, adócsökkentő törvények lejárásával kapcsolatos. A gazdaság beindítására levágott adók a legtöbb piaci szereplőt érintették (háztartások, vállalati szektor), azonban 2010 végén lejártak a kedvezmények.
A Kongresszus akkor megszavazta a törvények két évvel való meghosszabbítását, ami 2012. december 31-ére halasztotta a problémákat. A legtöbb lejáró adókedvezmény a 2001 előtti adózási szabályokra utal vissza, ami lényegesen megnövelné többek közt a személyi jövedelemadót, a családi adókedvezményt és a társasági adó mértékét, közel 156 milliárd dollárral gazdagítva ezzel a jövő évi büdzsét.

Tervezett kiadáscsökkentések (125 milliárd dollár)

2011 első felében Obama elnök tárgyalásokba kezdett, hogy csökkentsék a költségvetési kiadásokat, mivel az államadósság mértéke rohamos léptekkel közeledtek a törvényben maximált akkori 14 294 milliárd dolláros limithez. Mint a cikk elején erről szó volt, módosítani kellett a limitet, mivel a tárgyalások nem haladtak jól a politikai ellenfelek között.

2011 novemberében egy külön erre létrehozott tanács ("supercommittee") kimondta, hogy nem állapodtak meg a felek az előterjesztett 1 500 milliárd dolláros állami költségcsökkentésről. Az erre vonatkozó törvényben erre az esetre az szerepel, hogy 2013. január elsejétől kezdődően tíz éven át 1 250 milliárd dolláros költségcsökkentést kell végrehajtani. Ennek a jövő évre eső része az a 125 milliárd dollár, amit a fiscal-cliff részeként tartanak számon. Fele-fele arányban tartalmazna honvédelmi és egyéb kiadáscsökkentést. Fontos megemlíteni, hogy a tervek szerint ezzel a kiadáscsökkentéssel együtt is minden évben növekedne a teljes állami kiadások összege, de lényegesen alacsonyabb ütemben.

Vagyonosok adózási szabályai (88 milliárd dollár)

Az "alternatív minimum adózási szabály" a magas jövedelműek adóelkerülése ellen létrehozott törvény, amit még 1969-ben alkottak meg. Ez alapján minden évben meghatároznak egy határösszeget, aminél ha magasabb az egyén jövedelme, akkor megvizsgálják, hogy mennyi adót kellene fizetnie az "alternatív minimum adózási szabály" alatt és mennyit vallott be ténylegesen. Végül a kettő közül a magasabbat kell befizetnie az adózónak.

A határösszeget évente növelik az infláció mértékével. Jelenleg közel 5 millió ember esik bele ebbe az adózási kategóriába. Ha a legutolsó érvényes adózási szabály lejár (ami az indexálás mértékéről szól), és nem lesz helyette másik, akkor hirtelen 20 millió ember kerülhet a magasabb adófizetési kötelezettséget jelentő szabályozás alá. Obama elképzelése ezzel szemben a "Buffett-szabály"-ként elhíresült javaslat, ami az 1 millió dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkező személyekre 30 százalékos személyi jövedelemadót róna ki, ami a jelenleginél magasabb terheket róna a legvagyonosabb rétegre.

Adójóváírások (40 milliárd dollár)

Több tucat adójóváírást kellene meghosszabbítania a Kongresszusnak, amik szintén év végén járnak le. Ide olyan törvények tartoznak, amik kedvezményeket biztosítanak például a hadsereg veteránjainak, vagy speciális adózási feltételeket biztosítanak annak, aki NASCAR versenypályát épít. Az energia hatékony fűtési megoldások és a tanulmányi költségek elszámolásai is ebbe a kategóriába esnek. A legtöbb adójóváírást valószínűleg meghosszabbítják.

Az "Obamacare" hatásai (36 milliárd dollár)

Az "Obamacare" néven emlegetett egészségügyi reformcsomagnak is jelentős adózási vonzata van. A 2013. január 1-én életbe lépő törvények a következő 6 évre vonatkoznak. A törvénycsomagban szerepelnek a magas jövedelműekre kiszabott egészségügyi adó nagyobb mértéke, egyes egészségügyi eszközökre vonatkozó megnövelt ÁFA, valamint magasabb egészségügyi kezelési költségtérítések.

Kompromisszum várható

A fiscal-cliff által emlegetett jogszabályi változások következő évben tehát nagyjából 514 milliárd dollárt takaríthatnak meg az amerikai költségvetés számára. Ez közel fele a 2012-es éves költségvetési hiánynak (várhatóan 1 204 milliárd dollár), és ezzel várhatóan 4 százalék körül alakulhat a deficit jövőre. Az alábbi ábra két alternatívát vázol fel, az alapszcenárió szerint a fiscal-cliff minden pontja teljesül, így a deficit nagyon alacsony szinteken lenne tartható az elkövetkező évtizedben.

Az ábrából az látszik, hogy ha alternatív módon mégsem teljesülne minden lépés, akkor hogyan alakulna a költségvetési deficit. A jelenlegi adózási jogszabályok meghosszabbítása, amik például a fent említett személyi jövedelem adóra, a társasági adóra és az osztalékadóra vonatkoznak, nagyban növelné a hiányt, viszont jóval több pénzt hagyna a lakosságnál, illetve a vállalatoknál, ezzel fenntartva azok jelenlegihez hasonló fogyasztását.

Az adók növelésével és a költségek visszaszorításával csökkenne az államadósság is. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy miként alakulna a GDP-arányos államadósság, ha a fiscal-cliff megvalósulna, valamint a fentebb felvázolt alternatív szcenárió esetén. Az világos, hogy az államadósság növekedése fontos célja az elnöknek, de ennek ára van, ha ilyen ütemben és mértékben változnának a költségvetési számok.

A GDP-növekedés megállásának, és a recesszióba való átcsapásnak hosszú távon sokkal negatívabb következményei lehetnek. A Tax Foundation szerit előre jelzett 3,5-4 százalékpontos GDP visszaesés -1,5-2 százalékos zsugorodást eredményezne. A recesszió a gazdaság szűküléséhez vezet, a lakosságtól és a vállalatoktól a magasabb adók miatt elvont pénzek kiesnek a fogyasztásra, beruházásra fordított összegekből. Ebből kifolyólag visszaesik a termelés, ami elbocsátásokhoz vezet, és tovább rontja a fizetőképes keresletet. A válság egyre mélyebbre gyűrűzik.

Véleményünk szerint mindebből valamiféle alternatív szabályozás fog megvalósulni, és a fiscal-cliff nem zúdul rá teljes mértékben az USA gazdaságára. Erre enged következtetni Barack Obama november 16-i nyilatkozatai is, amiből az derül ki, hogy nincs messze a megállapodás az Obama vezette demokrata és a republikánus oldal között. Az elnök úgy tűnik, tisztában van a helyzet komolyságával, és a párbeszéden túl hajlandó lehet engedni is. A vállalati szféra számos képviselőjével is találkozott Obama, mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek a felek. A héten nem várható nagy előrelépés az ügyben, az elnök ugyanis ázsiai körúton vesz részt, valamint a csütörtöki hálaadás miatt a piacok sem pezsegnek annyira a héten.