Simor: Végiggondolatlan ötletelés folyik

Simor András jegybankelnök szerint a kormánynak ki kell egyeznie a bankokkal annak érdekében, hogy beinduljon a hitelezés, ezen keresztül pedig a beruházások hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez. Szerinte gazdaságstratégia helyett végiggondolatlan ötletelés folyik, emiatt, újabb megszorítás nélkül 2014-ben megszaladhat a hiány.

Félig telt előadóterem várta a Corvinus Egyetemen Simor András jegybankelnököt, aki a jegybank gazdaságban betöltött szerepe mellett a gazdasági helyzetről beszélt a hallgatóknak.

A Társadalomelméleti Kollégium felkérésére előadást tartó Simor András közölte, hogy a kormány helyes diagnózist állított fel, amikor a foglalkoztatottság és az aktivitási ráta növelését, valamint az adó és az adósság csökkentését tűzte ki célul. "A terápia azonban hibás" - tette hozzá.

Végiggondatlatlan ötletelés folyik

A jegybankelnök szerint átgondolt gazdaságstratégia helyett végiggondolatlan ötletelés folyik, ezekre pedig nehéz alapozni. A kapkodást jelzi, hogy az utóbbi hetekben a kormány többször is új intézkedéscsomagot jelentett be. A bevezetett válságadók fenntarthatatlanok hosszú távon, a bankokat pofozóbábúnak tekintik, emellett a jogbizonytalanság is károsan hat a fejlődésre. A kormány kiigazító intézkedéseinek harmada átmeneti hatású, éppen ezért újabb kiigazító intézkedések nélkül a 2014-es GDP-arányos hiány jóval a 3 százalékos cél fölé emelkedhet.

Simor előadásában kitért arra, hogy a belföldi fogyasztás gyenge, egyedül az export ad támaszt a gazdaságnak. A beruházásokról szólva pedig azt mondta, ezen a téren nagyon rosszul állunk, pedig a fejlődéshez ezekre lenne szükség. Elmondta továbbá, hogy bár népszerű intézkedés pénzt elvenni a bankoktól, de ebben az esetben nem hiteleznek. Mivel a magyar bankrendszer nem termel pénzt, elsősorban azért, mert a világon a legmagasabb adóterhelés vonatkozik rá, így nincs is hitelezés, és elmaradnak a beruházások is. Simor szerint fel kell számolni a hadiállapotot és egyezséget kell kötnie a kormánynak a bankokkal, ez szolgálná a fejlődést.

Simor a monetáris tanácsban augusztus óta fennálló vitáról azt mondta, a jegybankárok eltérően ítélik meg az infláció, elsősorban a hosszú távú infláció alakulását. Szerinte a kamatcsökkentések nem élénkítik olyan mértékben a gazdaságot, mint azt sokan gondolják. "Ez a tankönyvekben így szerepel, de mi nem vagyunk tankönyvgazdaság" - tette hozzá. Azt mondta, hogy a kamatcsökkentésektől elmaradó mérétkben csökkennek a hitelkamatok. "A másik oldala, hogy a bankok nem nagyon akarnak hitelezni, ebben az esetben, mindegy, hogy 5 vagy 6 százalék a kamat.

Simor közvetlenül nem utalt a hvg.hu szerdai értesülésére, miszerint a kormány új lépéseket - többek között a devizatartalék csökkentését várja - az új jegybankelnöktől. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy számos nem konvencionális eszköz - többek között a pénzpumpa beindítása, azaz a jegybank pénzpiaci vásárlása - áll rendelkezésre a jegybankoknak, de ezek Magyarországon nem alkalmazhatóak. Ezeket elsősorban a fejlett országok jegybankjai alkalmazzák, ám ott nagyon alacsony, akár nulla százalék közelében van az infláció. Ezzel szemben nálunk 6 százalék, ami nagyon magas szintet jelent - fogalmazott a jegybankelnök és hozzátette: a jegybanknak az az elsődleges feladata, hogy elérjet az árstabilitást, tehát a kitűzött inflációs célt, utána tehet lépéseket a gazdaság élénkítése érdekében. Hozzátette, a devizatartalék csökkentése sem szerencsés. Simor úgy véli, hogy jegybanki betétállomány magas szintje nem korlátozza a hitelezést. "Bár vannak, akik ezt mondják, épeszű közgazdász ilyet nem mondhat" - fogalmazott.

Hallgatók megkérdezték, milyen elvárásai vannak a következő jegybankelnökkel kapcsolatban, erre Simor azt mondta: nem dolga az utódlással foglalkozni. "Egyetlenegy mégis lenne, hogy tisztességesen hajtsuk végre az átadás-átvételt" - zárta előadását a jegybankelnök.