Szorítja az idő a kormányt

Két ügyben is új fázisba lépett a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás: a kormánynak egy hónapja van az étkezési utalványokról szóló szabályozás, két hónapja a különadók felülvizsgálatára.

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteria-utalványok piacának korlátozása miatt, ezzel második szakaszukba léptek a Magyarország ellen ezekben az ügyekben indított kötelezettségszegési eljárások - közölte szerdán az Európai Bizottság.

Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a cafeteria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Nagy a tét

A telekomadó miatt a bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely - az uniós irányelv előírásaival ellentétben - nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Az ügy nagy horderejű, mert durván 200 milliárd forint sorsa múlik rajta.

A kiskereskedelmi szektorra kivetett különadókkal összefüggésben már két évvel ezelőtt érkezett panasz Brüsszelbe, kifogásolva, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások árbevételére kirótt különadó aránytalan mértékben sújtja a külföldi vállalkozásokat.

Az étkezési és üdülési utalványokkal összefüggésben ugyancsak a külföldi vállalkozások megkülönböztetésétől tart az EU. A bizottság piaci panaszok nyomán kezdte vizsgálni a magyar utalványrendszert. Ettől az évtől ugyanis általánosan felhasználható étkezési utalványt kedvezményes kulcsú adózási feltételekkel csak a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthat ki, és a törvény nevesíti is annak fő termékét, az Erzsébet-utalványt. A másik, ugyancsak a kedvező, 30,94 százalékos kulccsal adózó juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya lett, amelyet csak a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatók bocsáthatnak ki. A piac többi szereplője nem bocsáthat ki Erzsébet-utalványt, ugyanilyen célú tikettet viszont igen. Mindezt viszont már csak magasabb, 51,17 százalékos adószint mellett adhatják a munkáltatók a dolgozóiknak. A magyar cafeteriapiac több mint 90 százalékát korábban francia tulajdonú vállalkozások uralták.