Mi van a 6 százalékos kamat után?

Szinte egyöntetű volt az elemzők véleménye a mai kamatcsökkentésről, ami a várakozásoknak megfelelően be is következett, a monetáris tanács 6 százalékra csökkentette az irányadó kamatrátát.Emellett viszont abban is többen egyetértenek, hogy a kamatvágás meglehetősen veszélyes stratégia, és ha ismét megjelenik a kockázatkerülés a nemzetközi piacokon, könnyen láthatunk a mostaninál lényegesen gyengébb forintot is. Igaz, a leminősítés kapcsán is joggal számíthattunk volna forintgyengülésre, ami ennek ellenére nem jelentkezett, de ha a Fitch és a Moody's is csatlakozik az S&P-hez, a válasz sem maradhat el a piacon.

14:00- Frissítés: valóban vágott a jegybank

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6 százalékra mérsékelte irányadó rátáját a jegybank. A háttérről a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón tudhatunk meg többet Simor András jegybankelnöktől. Érdemi reakciót egyelőre nem láttunk a forint piacán, a délelőtti erősödés már fél órával a kamatdöntés előtt megtört.

EURHUF (1 perces)

A kamatdöntéssel kapcsolatos várakozásokat és előzményeket alábbi cikkünkben foglaltuk össze.

Jönni fog a kamatvágás

Ahogy hétfői cikkünkben előzetesen sejtettük, lényegében elmaradt a piaci reakció az S&P múlt pénteki leminősítésére, ami alapján arra számíthatunk, hogy a monetáris tanács a mai ülésén tovább vághatja az alapkamatot. A Bloomberg által megkérdezett 24 elemzőből 23 szerint 6 százalékra mérséklődik ma a jegybanki alapkamat.

Hiába mutatott rá az S&P lépése az egyértelmű gazdasági és leginkább gazdaságpolitikai gyengeségekre, igazi újdonságot nem tartalmazott a közlemény, a továbbra is 281-282 forint körül mozgó euróárfolyamra nézve pedig úgy tűnik, a piaci környezet és megítélés nem változott érdemben, ami megerősítheti a monetáris tanács kamatvágásra szavazó tagjait a stratégia helyességéről.

A Nomura elemzője úgy véli, hogy ugyan a 280-as szintek alatt mozgó euróárfolyam még akár 50 bázispontos vágást is hozhatott volna, 280 felett ennek kisebb a valószínűsége, a monetáris tanács 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett marad. "Mivel három külső tag nem gazdasági, hanem sokkal inkább politikai okok miatt szavaz a kamatcsökentésre, valószínűleg a negyedik külső tag érvelését követik majd, így szó esik majd a céltól elmaradó (áfa-hatás nélkül számított) maginflációról, az EU piacain jelentkező kockázatokról, stb." - írja a bankház elemzésében.

Hol maradt a reakció a leminősítésre?

Érdemes hozzátenni, hogy ugyan jelentős esést nem láttunk tegnap a részvénypiacon a pénteki leminősítés után, a megelőző napokban erősen alulteljesítő volt a BUX a régiós versenytársakhoz képest. A további leminősítések jelentette bizonytalanságra pedig ismét távolmaradással reagáltak a befektetők. A Richterre nehezedő mesterséges eladási nyomás miatti 2,5 milliárd forintos forgalmat leszámítva ma is meglehetősen gyér a befektetői aktivitás a budapesti parketten.

A látszólagos nyugalom ellenére ugyanakkor még láthatunk negatív fordulatot. A piac ugyan számított egy leminősítésére, de nem az S&P-től, hanem inkább a Fitch-től, ezért további hasonló lépések érkezhetnek még. Elsőre ugyan nem volt érdemi piaci reakció, legalábbis látszólag, a Nomura szerint a következő leminősítésre - pláne, ha még a Moody's is csatlakozik a bulihoz - már lényegesebb eladások jöhetnek, ha drasztikusabb átrendeződéseket láthatunk a feltörekvő piaci portfóliókban.

A DZ Bank elemzője szerint is veszélyes a kamatvágási stratégia, hiszen ha visszatér a nemzetközi piacokra a kockázatkerülés, akkor a forint hirtelen elszaladhat 287-ig is az euróval szemben az agresszív kamatvágások következtében. Múlt pénteki elemzésünkben már rámutattunk, hogy technikai szemmel a 285-286-nál húzódó ellenállások áttörése akár további gyengülés előtt is utat nyithat, így ha igaznak bizonyul a DZ Bank 287-es jóslata, akkor az magával hozhatja a 290-es euró-forint keresztárfolyamot is.

Erőltetni fogja a kormány a devizakötvény-kibocsátást

A nemzetközi bizonytalanság fokozódása ugyanakkor tovább erősítheti a kormány azon szándékát, hogy minél előbb valamilyen módon devizás kötvényeket bocsásson ki, és idejekorán biztosítsa a jövő évi devizaforrásokat. A Nomura szerint az Eximbanknál tervezett 2 milliárd eurós devizakötvénykibocsátás lényegében az államháztartás devizás finanszírozása a "hátsó ajtón keresztül", miután a kormány megunta, hogy a devizakötvények kibocsátásával az IMF-megállapodásra várjon.

Az Eximbank ügyletével kipróbálja, milyen lehet a piaci fogadtatás, és mivel a kibocsátás lényegesen nagyobbnak tűnik, mint a bank saját forrásigénye, a különbözetet pedig valamilyen módon átadhatja az államnak. Érdemes hozzátenni, hogy egyfajta óvatos próbálkozásnak tekinthetjük a devizás forrásbevonás terén az eurós lakossági kötvénykibocsátást is.

A Nomura szerint ezzel együtt a kormány 2013 első felében meg fog próbálkozni devizás kötvény kibocsátásával, és esetleg más eszközöket - például a meglévő MOL részesedést - is bevonna a finanszírozási próbálkozásokba (az elemző emlékeztet rá, hogy az állami tulajdonú kereskedelmi bank kiépítése jelentős tőkeigénnyel jár).

A Nomura úgy számol, hogy ugyan mintegy 6,5 milliárd euró devizaforrás-bevonásra lehet szükség jövőre, a tényleges igény, amit piacról kell kielégítenie a kormánynak 3 milliárd euró körül alakulhat, az Eximbank kibocsátását is figyelembe véve pedig nagyjából 2 milliárd eurónyi (mintegy 560 milliárd forintnyi) kötvényt kellene eladni az ÁKK-nak, ami turbulens piaci környezetben, esetleg IMF-megállapodás nélkül meglehetősen nehéz feladatnak bizonyulhat.